Önálló egészségügyi tárcát követel a NEK

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) 12 éves történetében régen fordult elő, hogy ilyen nagy számban vettek részt az alapító tagok és ilyen nagy érdeklődés mellett üléseztek, mint csütörtök délelőtt. Az, hogy a szakmai és betegszervezeteken kívül a kormány és az ellenzék két pártja (MSZP, Jobbik) is képviseltette magát, jól jelzi, hogy az egészségügy napjainkban forró téma lett. Bár a politikusok a szavazás előtt más elfoglaltságaikra hivatkozva elmentek, azért ők is szembesültek azokkal az égető problémákkal, javaslatokkal, amelyeket az ülés végén 7 pontban a jelenlévők összefoglaltak és elfogadtak.

A hét pont a legsürgetőbb teendőket taglalja. Először is a NEK szerint még a 2017-es költségvetés elfogadása előtt meg kell kötni az Ágazati Kollektív szerződést, haladéktalanul el kell kezdeni az ágazati bérrendezést, olyan mértékben, amely a következő 5 évre garantálja a működőképességet.

A NEK ezen kívül nem tartja jó ötletnek az egészségügy egyes intézményeinek megszűntetését, beolvasztását, sőt azok (OEP, ÁNTSZ, OTH, OGYEI, ENKK) fenntartása és fejlesztése mellett száll síkra. A NEK csütörtöki határozatai között szerepel az is, hogy az alapellátás megerősítése mellett nem szabad megfeledkezni a járó-, és fekvőbeteg-ellátás felzárkóztatásáról sem, valamint továbbra is sürgetik az önálló egészségügyi minisztérium felállítását.

A 7 pont egyikeként bekerült az is, hogy a szakmai szervezeteken kívül a betegszervezetek is kapjanak intézményesített jogokat a kormányzattal való párbeszédre.

Az egyik legfontosabb pontként bekerült az is, hogy az egészségügy alulfinanszírozottságát mindenképp fel kell oldani: az ágazat GDP-hez mért arányát legalább 6,5 százalékra kell emelni. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 550-600 milliárd forint pluszt kell a rendszerbe injekciózni. A NEK szerint az ország gazdasági állapotát tekintve ez lehetséges. Egy esetleges forrást is megemlítenek: az elmúlt 25 év privatizációi során nagyon sok járulékot nem fizettek be, ezek beszedésével nőhetne az E-Alap.

A 7-pontos határozat elfogadása előtt több izgalmas előadás is elhangzott az ülésen. A kerekasztal egyik alapítója, a Magyar Orvosi Kamara nevében dr. Éger István elnök többek között arról beszélt, hogy nagyon fontos a kormány által is deklarált népegészségügyi szemlélet, az alapellátás erősítése, a rendszert azonban egységesen kell kezelni. Ha ugyanis csak az egyik részét fejlesztjük féloldalassá, gyengévé válik.

A MOK elnöke arról is beszélt, hogy bár óriási beruházások zajlottak az utóbbi években az egészségügyben - kórházfejlesztések, eszközbeszerzések – lassan nem lesz, aki ezeket a korszerű intézményeket, eszközöket működtesse. Az emberi erőforrás területén ugyanis lemaradás van, a 2012-13-as bérrendezés megtorpant, azóta csak kisebb korrekciók történtek. A MOK elnöke szerint minél jobban és hangosabban kell „zörögni", hogy legalább a 2017-es költségvetésbe – esetleg a 2016-osba is költségvetési módosítással – bekerüljön az ágazat érdemi bérfejlesztése.

A NEK-et alapító betegszervezetek nevében Poós Péter többek között arról beszélt, hogy bár számos nevében betegeket képviselő szervezet működik, ezek álintézmények, valódi hatáskörük nincs, képviseletet nem látnak el. „Jelenleg nincs érvényesíthető betegjog" – sommázta véleményét az előadó, aki szerint veszélyt jelenthetnek a tisztességtelen, olykor jogsértő gyógyszerreklámok is, és a betegbiztonságot csökkentő ellentmondásos kommunikáció is. Példaként említette, hogy a tavalyi nagyon magas halálozási statisztikát főleg az influenzában elhunytak magas számával indokolták, holott az adatok szerint ott volt a legmagasabb halálozás, ahol közepes méretű volt a járvány, és ott volt a legkevesebb elhunyt, ahol nagyon sok influenzás volt. A kórházi fertőzésekre utalva a betegek képviselője elmondta: a politikusok nem szembesülnek az ágazat valódi problémáival, hiszen betegként VIP ellátást kapnak.

Az egészségügy jelenlegi helyzetét bemutató leghosszabb és talán legérdekesebb előadást dr. Gilly Gyula tartotta. Az egészségügyi szakember szerint évi 120-150 milliárd forint beszállítói tartozást görget az ágazat maga előtt, a HR-krízis közismert, orvosok hagyják el a pályát és az országot, 25 ezer nővér hiányzik a rendszerből, az ellátás egyre esetlegesebb. Az ágazat alulfinanszírozottságának bizonyítására az előadó számos ábrát, statisztikát vonultatott fel.

Állította ez nem gazdasági szükségszerűség, a hozzánk teljesítőképességben hasonló országok csaknem másfélszer többet költenek az egészségügyre, mint mi. Az, hogy nálunk ennyire kevés pénzt költenek az egészségügyre „politikai döntés". A szakember szerint nagyon nehéz megbecsülni, mennyi pénzt kellene a rendszerbe tenni a normális működéshez. Annyi azért kiszámítható, hogy egy elfogadható tisztességes bérfelzárkóztatáshoz összesen körülbelül 250-300 milliárd forintra lenne szükség, és mindenképp be kellene tenni 150 milliárdot, hogy évente ne termelődjön újra a kórházi adósság.

Havas Szófia (MSZP )az ellenzék képviseletében arra emlékeztetett, hogy bár hat évvel ezelőtt sem érte el az egészségügyi dolgozók átlagbére az országos átlagot, 88 százaléka volt, a legutóbbi adatok alapján mára már csak 77 százalék. A politikus szerint azonban a probléma nemcsak a pénzhiány, hanem az az ágazatban jelenlévő poroszos rendszer, amely nem ad elég lehetőséget a fiatal orvosoknak a kiteljesedésre. Vona Gábor, a Jobbik elnöke bevallottan maga ellen is beszélt, amikor azt mondta: túlpolitizált az ágazat, az egészségügy érdekvédelmi szervezetei megosztottak, ami szintén azért veszélyes, mert a politika ezt kihasználhatja.

A kormányt képviselő Mészáros János helyettes államtitkár szerint nem jó csak a negatívumokat hangsúlyozni, ugyanis ez átsugározhat az egészségügyi társadalomra, ronthatja a hangulatot, az ellátást. Az egészségügyi kormányzat képviselője úgy vélte, az elmúlt évek eredményeit is mindenképp figyelembe kell venni, fel is sorolt jó néhányat: 500 milliárdos intézményi fejlesztés, 75+12 milliárdos bérfejlesztés, rezidensi ösztöndíjak. A helyettes államtitkár szerint is van még mit javítani, de mint fogalmazott: az államtitkárság ajtaja nyitva, „közösen dolgozzunk a megoldásokon"!

x  x   x

A NEK február 11-i ülésénaz alábbi határozatok születtek:

1. Az Ágazati Kollektív Szervezet kialakításának felgyorsítása és aláírása még a 2017-es költségvetés parlamenti részletes vitája és elfogadása előtt.

2. Az ágazati bérrendezés haladéktalan megindítása, és törvénybe foglalása az elkövetkező 5 évre kiszámítható, és az érintettek számára elfogadható, a működőképességet garantáló mértékben.

3. A minden állampolgár számára garantált, szolidaritás elvű közfinanszírozott egészségügyi ellátás biztosító intézményrendszer fenntartása és fejlesztése (OEP, ÁNTSZ, OTH, OGYEI, ENKK)

4. A népegészségügyi szemlélet kiteljesítése és érdemi tartalommal való megtöltése – az „egészség minden politikában" elv gyakorlati megvalósítása valamennyi kormányzati ténykedésben - nemcsak az alapellátás további és jelentős megerősítésével, de a háttér járó- és fekvőbetegellátás felzárkóztatásával.

5. Mindehhez önálló ágazati tárca, kellő számú szakemberrel bevonásával.

6. Az egészségügyi közkiadások GDP-hez mérten rendkívül alacsony szintje nem gazdasági szükségszerűség, hanem kormányzati-politikai prioritás. Éppen e prioritásképzés mentén kell a helyzeten változtatni. A közkiadások célértéke – tekintettel természetesen a hazai gazdaság képességeire is – nem lehet kevesebb 6.5%-nál. Ez számszerűsítve 550-600Mrd Ft pluszt jelent, ami a jelenlegi gyógyító megelőző ráfordítások jóval több mint fele, egyes számítások szerint közel 70%-a. A NEK kezdeményezi az elmúlt 25 év privatizációja során meg nem fizetett járuléktartozások vizsgálatát és annak 10 év alatti megfizetését az E. Alapba törvényben garantált és előre deklarált, kiszámítható módon.

7. A NEK szükségesnek tartja az egészségügyi kormányzat és a betegek érdekvédelmi szervezetei közötti intézményesített párbeszéd kialakítását és hatékony működtetését.