Ónodi: Muszáj lesz emelni a béreket. Én szeretném.

"Azoknak tudok jó hírt mondani, akik szeretik a rossz híreket" - így kezdte előadását Ónodi-Szűcs Zoltán az Önkormányzati Egészségügyi Napokon kedd délután. Az egészségügyi államtitkár több olyan tényt felsorolt, amely nemcsak a jelen, hanem a jövő ágazati helyzetét is nehezíti: így a lakosság elöregedését, amely nagyobb ellátási igényt jelent, a betegérdekeket is felülíró intézményi érdekeket, amely az egészségügyi ellátás egyenlőtlen felhasználását eredményezi, és azt is, hogy az összes OECD ország közül egyedül Magyarországon nem csökken, sőt nő a kórházban töltött idő.

Az államtitkár szerint is muszáj lesz emelni a béreket az egészségügyben, és minden ellenkező híreszteléssel szemben ő is szeretné ezt elérni. "Kötöttem egy alkut, hogy elkezdem az egészségügy rendbetételét, az pedig ízlés kérdése, hogy ezzel párhuzamosan, vagy egy másodperccel később jelentkezem be a bérekért a kormányzatnál." Hozzátette, a változtatások első eredményei júniusban már láthatóak lesznek. Az államtitkár paradigmaváltásról beszélt, amely, mint mondta, nem lesz egyszerű feladat.

Ónodi-Szűcs Zoltán megismételte azt az öt feladatot, amelyre az egészségügyi kormányzat a következő 2,5 évben fókuszál: az alapellátás fejlesztése, a minimumfeltételek felülvizsgálata, a szociális ellátás leválasztása, a kancellária rendszer kidolgozása, a Budapesti ellátási modell kialakítása. Az államtitkár a szociális ellátás leválasztásánál bővebben kitért arra, hogy a határterületen olyan 63 milliárd forint van, amelyből a leválasztás után a megtakarított összeget szét lehet osztani az egészségügyi ágazatban. A kancellária rendszerrel kapcsolatban kifejtette, hogy a cél egy megyei és a korábbi térségi modell közötti méretben létrehozni egy olyan, több kórházat magába foglaló egységet, amelynél a lakosság érdekében optimalizálni lehet az ellátást. Hangsúlyozta nem gyámságot akar a kórházak nyakába ültetni, csupán szeretné megszüntetni a kórházak egymás közötti háborúzását a betegekért. Egy kérdésre válaszolva megerősítette: nem szabad minden hatáskört elvenni az intézményektől, sőt..

A kórházi adóssággal kapcsolatban az államtitkár csak annyit mondott, hogy a tavalyi 60 milliárdos konszolidáció után idén januárban nem volt akkora a tartozás mint az előző években. Kétségtelen azonban, hogy az adósság tovább nő, és ezen valószínűleg a kancellária rendszer sem változtat. Sőt, azt is bevallotta, hogy a kórházak gazdálkodásában sem lát már tartalékot, tehát szükség lesz újabb konszolidációra. Kérdésre válaszolva azonban azt is hozzátette, hogy nincsenek éven túli tartozások, és nem árt megvizsgálni az egyes tételeket sem. Példaként említette a gyógyászati segédeszközök közül a pelenkát, amelyre néhány éve csupán kétmilliárdot költött a társadalombiztosítás, most úgy kerül évi 8 milliárdba, hogy közben állítólag 20 százalékos árcsökkenés volt.

A konkrét ügyekkel kapcsolatos kérésekre, az államtitkár a jövő hétre ígérte az alapellátásnak idén járó 10 milliárd forint ösztönző-rendszerének kidolgozását. A bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos egészségügyi háttérintézmények beolvasztásáról Ónodi azt mondta: az ő ízlése szerint külön kell maradnia a hatósági, fenntartói és finanszírozó feladatoknak. Az érintett háttérintézmények vezetőitől az kérte az államtitkár, hogy ne lobbizzanak a kormánynál, "a csatát én vívom meg". A végleges döntés február 24-én lesz. Hozzátette, szeretné, ha az egészségügyi szolgáltatók közül az Országos Mentőszolgálat is az ÁEEK alá tartozna.

Az államtitkár önkritikusan azt is elmondta, az egészségügy erősen érdekérvényesítő ágazat, itt egy államtitkár sem nyerhet csatát az intézményekben dolgozókkal szemben, hiszen az eszköz - a pénz - máshol van.

A konferencia korábbi előadásai közül érdekesek voltak azok a prezentációk, amelyek az orvostudomány legfrissebb eredményeit mutatták be. Így például a konferencia résztvevői megismerkedhettek a katéteres aorta, illetve mitrális billentyű-beültetés részleteivel, amelyet dr. Merkely Béla klinikai rektor-helyettes, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Kardiológiai Központ vezetője mutatott be. A professzor emlékeztetett arra, hogy az utóbbi másfél évtizedben 7 évvel nőtt a születéskor várható élettartam, ami 60 százalékban a szív-, és érrendszeri betegségek korszerű kezelésének köszönhető.

Lenyűgözte a hallgatóságot az a sky kapcsolaton keresztül, élő adásban bemutatott robotsebészeti kismedencei műtét, amelyet épp Hamburgban végeztek. A kapcsolat az ott dolgozó magyar fül-orr-gégésznek Lőrincz Balázsnak volt köszönhető, aki elmondta, hogy az ottani klinikán 3 robottal szinte folyamatosan műtenek. A technika valóban drága, de az eredmény alapján még anyagilag is megéri alkalmazni. Ugyanis a legbonyolultabb onkológiai műtétek után is gyakran másnap hazamehet a beteg, tehát olyan gyorsan felépül a beteg, olyan minimális az operációval járó ápolási igény, hogy összességében ezért is megéri alkalmazni a robotsebészetet. Egy a konferencián jelenlévő, Párizsban szintén gyakorlatot szerzett sebész beszámolója szerint talán nincs már messze az idő, hogy Magyarországon az onkológiai intézetbe is kerüljön egy ilyen, az egész sebészetet forradalmasító berendezés.

Dr. Gilly Gyula egészséggazdasági szakember felrázó erejű előadást tartott arról, hogy alapvetően erkölcsi kérdés az, hogy az állam mennyit költ a lakosaira, többek között a lakosai egészségére. Ahogy fogalmazott: A kérdés lényege, hogy az állam a polgáraitól beszedett pénzből, mennyit hajlandó polgáraira költeni. Ez ma elsősorban tisztességes és igazságos prioritások kérdése. "100 éve a bacilusoktól voltak betegek az emberek, ma a politikusoktól".

A szakember szerint el kell szakadni a GDP növelését előtérbe helyező politikai gyakorlattól, mert szerinte sokkal fontosabb a társadalmi elosztás igazságossága, és az egyenlőtlenségek mérséklése. Adatokkal bizonyította ugyanis, hogy egy ország lakosainak egészségi állapota sokkal szorosabba összefügg a társadalmi egyenlőtlenségekkel, mint a GDP nagyságával.

A magyar helyzetet elemezve Gilly értékelte azt a sok 100 milliárdos egészségügyi fejlesztést, amely az utóbbi években az ágazatban lezajlott, viszont hangsúlyozta, hogy míg épületekben eszközökben nagy volt a fejlődés, addig a működés alulfinanszírozott maradt és belül egyre nagyobbak lettek a feszültségek. "Egyre szebb épületekben, egyre jobb eszközök között lóg ki a ...a gatyából!" Épp ezért a szakember szerint "parasztvakítás" minden olyan látszatmegoldás, amely pénz nélkül igyekszik megoldást találni az ágazat problémáira.

Az ÖEN konferenciáról szóló tudósítás első része itt olvasható.