Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

Voltak és lesznek feszültségforrások az egészségügyben, de az ágazat túl van a krízisen, adott rövid helyzetjelentést Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a XIX. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián szeptember 20-án Balatonfüreden. A csapás irányát is megjelölte, mondván, a következő kormánynak a minőségre kell fókuszálnia, és az egészségügyet minőségi mutatók mentén kell tovább alakítania.

A korábbi kedvezőtlen tendenciák megfordultak, példaként hozta fel a várólista csökkentését, az orvos elvándorlás mérséklődését, illetve a szakdolgozói elvándorlás növekedésének megállását, jelezve az utóbbi kapcsán, hogy ez nem elég, hiszen még mindig csak kétharmada a nővérek létszáma a szükségesnek.

Az EESZT további fejlesztésének része a járóbeteg-ellátásban alkalmazott betegfogadási listák országossá szélesítése. Az államtitkár reményei szerint látni fogják, hol kell beavatkozni, hol hektikus a terhelés, vagy éppen kihasználatlan a rendelés, mekkora forrásra van szükség a betegek várakozási idejének csökkentésére.

Elhangzott, hogy az EESZT-csatlakozásról az ÁEEK hamarosan országos roadshow-t indít, s az aktuális helyzetről az államtitkár friss adatokkal is szolgált: a háziorvosok 51, az intézmények 55, a patikák közel 69 százaléka csatlakozott szeptember 19-ig az egészségügyi informatikai térhez, azaz szerinte elmondható, hogy jól állunk. Sikerként könyvelte el, hogy Budapesten kórházi presztízs beruházás helyett a teljes egészségügyi ellátórendszer fejlesztését tudják véghez vinni az Egészséges Budapest Programban.

Az egynapos sebészet (ES) többször is terítékre került, például azért, mert a járóbeteg-ellátók már nagyon várják, hogy ne kelljen a kórházaknak rendelkezésre állási díjat fizetniük esetleges szövődménnyel járó beavatkozások miatt. Az államtitkár megnyugtatta a jelenlévőket: az őszi egészségügyi salátatörvényben benne van a díj eltörlése, a rendelet kihirdetése más vitás pont(ok) miatt halasztódik, de erről nem kívánt lapunk kérdésére válaszolni.

Béremelés – ismét külön soron
Az év hátralévő részében, november elsejétől újabb béremelésre számíthatnak az ágazatban: az orvosok bruttó százezer forintos többletjövedelemhez jutnak, míg a nővéreknek 12 százalékkal emelkedik a bére – először a decemberi fizetéssel kapják kézhez a magasabb összeget. Míg a korábbi, külön soron érkező béremeléseket beépítették a finanszírozásba (a 2012-13-ast 2016 augusztusában, a 2016. szeptemberit 2017. januártól), most nem fogják, hanem a következő kormányra hagyják ezt a feladatot, derült ki Ónodi-Szűcs tájékoztatásából a nem mindenkit kedvezően érintő döntés.

A béremelés hatása már látszik az ÁEEK által fenntartott intézményeknél: mint Németh László főigazgató elmondta, idén 1260 orvossal több dolgozik az ellátásban, mint tavaly, közülük 560 rezidens, a többiek pedig visszatértek a kiszervezett szolgáltatásból alkalmazotti állásba. Ez ugyanakkor a kisebb kórházakat nehezebb helyzetbe hozta, derült ki Lengyel János, a MOK titkárának hozzászólásából, ugyanis nagyon nehezen tudják kiadni a kötelező pihenőidőt alkalmazott orvosaiknak, míg ezzel nem kellett foglalkozniuk vállalkozói státuszú orvosok esetében. Lengyel János az EESZT minél szélesebb körű bemutatásához felajánlotta a Magyar Orvosi Kamara felületeit: az Orvosok Lapját és a mok.hu weboldalt.

Források, pályázati lehetőségek
A járóbeteg-ellátás 2014-ben 123, idén 155 milliárd forintot (előirányzat) kap, s van átcsoportosítási lehetőség a fekvőből a járóba, amely tavaly kétmilliárd, idén várhatóan négymilliárd forint lesz, sorolta az adatokat Kiss Zsolt. A NEAK főigazgatója szerint az utóbbi két évben nem változott a járóban ellátott esetek száma, bár a TVK-t csökkentették, ugyanakkor a németpont értékét megemelték. Arról is beszélt, hogy a központi várólisták vezetése nagyobb fegyelmet kíván az ellátóktól, és nagyobb szigorúságot követel a finanszírozótól, de ebből nem szabad engedniük. A műtéti várólisták után júliustól a PET/CT vizsgálatoknál is létrejött a központi nyilvántartás, ami lehetőséget teremt a korábban hiányolt új PET/CT-diagnosztikai indikációk bevezetésére.

Nem maradnak ki a járóbeteg-ellátók az Egészséges Budapest Programból, derült ki Mayer Ákos, az EBP járóbeteg-szakellátási igazgatójának tájékoztatásából. Bár csak április 10-én jelent meg erről kormányhatározat, de már engedélyezett kiviteli tervekkel várják a napokban megjelenő újabb kormányhatározatot, amely reményei szerint 25 milliárd forintnyi forrást biztosít hét intézmény fejlesztésére. De a többi szakrendelő sem marad fejlesztési források nélkül: több mint ötszörös volt az igény egy EFOP-os pályázatra, ami ötmilliárd forint fejlesztési lehetőséget biztosít a járóbeteg-ellátásnak: A pályázatok elbírálása még tart, de Mészáros János helyettes államtitkár szerint még idén megtörténik.

A konferencián Balogh Zoltán, a MESZK elnöke megfogalmazta a szakdolgozói kamara javaslatát többek között az ágazati bérrendezés ütemezésének és mértékének módosítására (emelkedett a garantált bérminimum, összecsúsznak a bértáblák), továbbá az egységes védőruha biztosítására, illetve a non-doktorok járóbeteg-ellátásban történő alkalmazására. A MESZK szakmai nyilatkozata és ajánlása itt olvasható.

Szintén a konferencián ismertette Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Szövetség elnöke a közgyűlés állásfoglalását, amely többek között az elégtelen finanszírozásról szól: reálértékben még mindig nem éri el a gazdasági válság előtti időket. Ehhez legalább 2,1 Ft/pontra volna szükség (most 1,85 Ft/pont), ami a jelenlegi finanszírozási szinthez képest 17 százalékos emelést tenne szükségessé. További részletek a szövetség állásfoglalásában olvashatók.