Orbán: Július 1-jével fizetik az 500 ezres juttatást

A koronavírus-járvány gazdasági hatásairól, az egészségügyről, a koronavírus-járvány elleni védekezés költségeiről, a munkavállalók segítéséről és a rokkantnyugdíjakról is faggatta az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések között. Harangozó Tamás MSZP-s képviselő kérdésére válaszolva a miniszterelnök elmondta, július 1-jével fizetik ki az 500 ezer forintos plusz juttatást az egészségügyi dolgozóknak. Akik pedig elveszítik a munkahelyüket, forduljanak a kormányhoz, mindenkinek adnak munkát - közölte.

Arról is szólt, hogy míg Magyarországon 491 ember veszítette életét a járványban, addig az Egyesült Királyságban 36 ezer, Spanyolországban és Franciaországban 28-28 ezer, Olaszországban 32 ezer, Németországban 8 ezer, Belgiumban 9 ezer, Hollandiában 6 ezer, Svédországban 4 ezer, Romániában 1100, Ausztriában 640.

Jobbik: mit tervez a miniszterelnök Kásler Miklóssal?

Lukács László György (Jobbik) az egészségügyért felelős minisztert bírálta és azt a kérdést tette fel a miniszterelnöknek: mit tervez Kásler Miklóssal?

Kijelentette: ha nem Kásler Miklós állna az Emberi Erőforrások Minisztériuma élén, nem 109 ezer forintot vinne haza egy Covid-osztályon dolgozó ápoló 200 órányi munka után, nem ürítettek volna ki annyi kórházi ágyat és nem rúgtak volna ki kórházigazgatókat a járvány közepén. Hozzátette: ha más vezetné a tárcát, nem állna az ország a legrosszabbul a visegrádi országok között a halálozásban.

A miniszterelnök válaszában köszönetet mondott Kásler Miklósnak azért, mert időben megérezte, megértette és átvitte a kormányon azt a felismerést, hogy súlyos járvány várható, amely ellen időben kell fellépni.

Rámutatott arra is, hogy ha nem is tökéletesen, de elismerésre méltóan sikerült átállnia az oktatásnak a digitális működésre, amelyet szintén Kásler Miklós tárcája felügyel.

"Ez nem a Jobbik, hogy aki nem tetszik, azt elküldjük" - fogalmazott -, aki jól végzi a munkáját, azt megtartjuk.

Arra kérte a képviselőt, ne tegyen javaslatokat az egészségügyi teendőket illetően, miután egy vállalkozása azzal foglalkozik, hogy a Magyarországon kiképzett orvosoknak külföldre viszi.

Párbeszéd: marad-e Kásler 2022-ig?

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt kérdezte a kormányfőtől, hogy marad-e a posztján Kásler Miklós 2022-ig, és miért Pintér Sándor belügyminisztert nevezték ki az egészségügy átvilágítására.

Úgy fogalmazott, Orbán Viktor történelminek nevezte Kásler Miklós teljesítményét, holott a tárcavezető 32 ezer kórházi ágyat ürítetett ki feleslegesen, több ezer súlyos beteget küldtek haza, akik közül többen meghaltak, az egészségügyi dolgozók pedig sokáig megfelelő védőfelszerelés nélkül dolgoztak.

Orbán Viktor közölte: Kásler Miklós tud válaszolni a rá vonatkozó kérdésre.

Kifejtette: az operatív törzs munkáját folytatni kell, mert senki nem tudja, ősszel visszatér-e a járvány, ezért óvatosnak kell lenni. Bár benyújtják a rendkívüli jogrend megszüntetésétől szóló javaslatot, ez nem jelenti azt, hogy a járványveszély elmúlt volna, ezért a készültséget fenn kell tartani, és az egészségügyben is zajlik a felkészülés, hogy egy világjárvány esetén is alkalmas legyen a működésre normál üzemmódban - magyarázta.

Szabó Tímea kifogásolta, hogy Kásler Miklós levélben utasítja a kórházakat. Többen haltak meg a tárcavezető utasításai miatt a járvány alatt, mint ahányan a járványban, ezért felelősségre kell vonni - vélekedett.

Orbán Viktor elmondta: ha az ellenzékre hallgattak volna, amely szerint "ez egy relatíve ártalmatlan, olcsó járvány", többen haltak volna meg Magyarországon a járványban, mint azokban az országokban, amelyek rosszabbul védekeztek. Amikor minden nemzetközi szervezet azt mondta, hogy nem lesz súlyos a járvány, Kásler Miklós elsőként hívta össze azt a testületet, amely eldöntötte, hogy védekezni kell - közölte. Mindenki köszönettel tartozik neki - fűzte hozzá.

MSZP: lesz-e felelős?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt firtatta, lesz-e felelőse azoknak az ügyeknek, amikor azért szenvedtek egészségkárosodást emberek, mert a veszélyhelyzeti intézkedések miatt nem kaptak megfelelő orvosi ellátást, vagy kirakták őket a kórházakból. A magyar egészségügy látleletének nevezte egy 33 éves, gyermekes nő esetét, aki azért halt meg, mert nem kapott megfelelő ellátást. Szerinte az ügyben már korábban vizsgálatot kellett volna elrendelni.

Azt mondta, a kormány hónapok óta háborúsdit játszik, a háborúk többsége azonban úgy zárul, hogy a legtöbb veszteséget a civil lakosság szenvedi el.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszter közölte, egész életében emberi életeket mentett, de soha nem csinált emberi tragédiákból politikai előnyt, főleg nem heccet. Hozzátette: minden emberélet fontos, minden beérkezett észrevétel miatt elrendelte a vizsgálatot. Jelezte, a fiatal nő halála miatt még május 12-én indult vizsgálat.

Elmondta, nem akarja a vizsgálat eredményét megelőlegezni, de úgy látja, nincs összefüggés a járvány miatt elrendelt központi intézkedések és a haláleset között. Szerinte a képviselő elé ment a hatósági véleménynek, holott ehhez neki hiányzik hat év orvosegyetem, jó néhány év gyakorlat és pár száz el nem olvasott szakkönyv.

Kásler Miklós azt mondta, úgy látszik, hogy az ellenzék ezen a napon Kásler-napot tartott: "születésnapom március 1., névnapom pedig Mikulás".

DK: mikor rendezi a kormány a rokkantnyugdíjasok ügyét?

Sebián-Petrovszki László (DK) azt mondta, az Alkotmánybíróság (Ab) 2018-ban döntött a rokkantnyugdíjakról szóló törvény alkotmányellenességéről. A korrekcióra szabott határidő 2019. márciusban lejárt, ám azóta nem történt semmi, a jogszabály miatt viszont több tízezren estek ki az ellátásból. Mikor akarja rendbe tenni ezt az ügyet? - kérdezte.

Orbán Viktor válaszában azt közölte: 2010-ben a rokkant- és a korkedvezményes nyugdíjak esetében annyi visszaélés volt, hogy új szabályokat kellett alkotni. Hozzátette, kitart amellett, hogy tömegesek voltak a visszaélések, akitől pedig elvették a rokkantnyugdíjat vagy átminősítették, annak felkínálták a lehetőséget, hogy visszajelentkezzen egészségügyi vizsgálatra. Nagyon sokan nem tették ezt meg - jelezte, közölve: esetükben hozott döntést az Ab, amit nem egyszerű lefordítani a kormányzati cselekvés nyelvére, de dolgoznak rajta.

Sebián-Petrovszki László válaszában arra kérdezett rá, kárpótlásban reménykedhetnek-e az érintettek.

A kormányfő reagálásában arra hívta fel a figyelmet: a fogyatékkal élők közül ma háromszor többen dolgoznak, mint a baloldali kormány idején.

(Fotó: Magyarország Kormánya Fb)