Az egész társadalom, a gazdaság is károkat szenvedhet, ha nem rendezik az egészségügyben a béreket.
Elviselhetetlen az egészségügyben a szakemberhiány, amely a bérrendezés folytatása nélkül nem oldható meg. Ennek elmaradása az egész társadalmat veszélyeztetheti, hiszen a betegellátás akadozása, a rossz egészségügyi helyzet gazdasági, politikai károkat okozhat. Minderről Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke beszélt szerdán annak kapcsán, hogy a jövő évi költségvetés-tervezetben fel sem sejlik a bérfelzárkóztatás. A kamara elnöke elmondta azt is, hogy minderről közvetlenül egy hétfőn elküldött levélben tájékoztatták Orbán Viktor miniszterelnököt is.
Éger István elmondta, egy éve a miniszterelnök kezdeményezésére tárgyalóasztalhoz ültek, ahol megállapodtak abban, hogy a kamara egyfajta konstruktív partnerként, ha formálisan nem is, de tanácsadója, kritikusa legyen a kormánynak az egészségügyet érintő kérdésekben. Ezért is érezte úgy a MOK Területi Szervezeteinek Tanácsa, hogy közvetlenül levélben forduljon a miniszterelnökhöz. Az elküldött nyilatkozatban a kamara képviselői elismerik, hogy a jelenleg is zajló nagy egészségügyi beruházások jelentősen javították az ellátás fizikai körülményeit, viszont nem adtak választ a másik nagy problémára, a humánerőforrás-krízisre.
„Az adósság kimondatlan, de legnagyobb tétele az a munkabérhiány, amely miatt a szakdolgozók méltatlanul alacsony, az orvosok pedig ma is versenyképtelen, önkizsákmányolásra ösztönző és a hálapénz megszüntetését lehetetlenné tevő bérezést kapnak. Mindennek következménye a szakma szabályainak mind gyakoribb kényszerű betarthatatlansága, késve ellátott betegek, szomorú emberi sorsok sokasága" – áll többek között a nyilatkozatban.
A MOK elnöke szerint nem elegendőek a költségvetés-tervezetben is szereplő, az alapellátást és a bérbefagyasztás feloldását segítő források, fontos lenne folytatni a 2012-13-ban megkezdett, az egész egészségügyet érintő bérrendezést. Bár a jövő évi büdzsében körülbelül 26 milliárd forint plusz szerepel a bérjavításra, de ez csak az ágazat egyes problémáit oldja meg. Az alapellátás plusz 10 milliárdja, a bérbefagyasztás feloldására szánt több mint 12 milliárd, illetve a fiatal szakorvosok bérkiegészítése fordítható 2-2,5 milliárd üdvözlendő új forrás, azonban az elnök szerint kevés. A magyar gazdaság növekvő pályára állt, épp ezért Éger István szerint lenne pénz az egész ágazat bérrendezésének folytatására, mindez csak politikai döntés kérdése.
Kérdésre válaszolva az elnök elmondta, hogy az ágazatot képviselő államtitkárral heti kapcsolatban áll, így az ő tudtával fordultak közvetlenül a miniszterelnökhöz. Éger István kérdésre kifejtette azt is, hogy tisztában van azzal, a bérfelzárkóztatás 100 milliárdos tétel lenne, ami egy összegben megterhelné a gazdaságot, azonban a korábbi, 2012-13-as gyakorlat, amely szerint évente a bérfelzárkóztatáshoz körülbelül 30-30 milliárd forint pluszt jelentene, sokat segítene, és előbb-utóbb elérné a megfelelő mértéket.
A július 1-re tervezett újabb ágazati demonstráció kapcsán az elnök megismételte korábbi álláspontját, miszerint szolidáris minden egészségügyben dolgozó munkatárssal, és támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely javíthat helyzetükön.
A nyilatkozat a MOK honlapján elérhető itt