Országgyűlés: a háziorvosi ellátás volt a mai egyik téma

Az Országgyűlés mai ülésén a képviselők a háziorvosi ellátásról és az önkormányzatiság jövőjéről tartottak politikai vitát az ellenzék kezdeményezésére. A Háznak reggel 9 órától mintegy öt óra állt rendelkezésére, hogy a javasolt témákat megvitassa. Az előterjesztésben többek között úgy fogalmaznak: a háziorvosi praxisok kiürülése már a teljes egészségügyi rendszer működőképességét veszélyezteti, a változtatás ezen a döntéshozók közös felelőssége.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint a fizetőssé tétel és a privatizáció jellemzi az ellenzéki pártok egészségüggyel kapcsolatos elképzeléseit. Rétvári Bence szerdán a parlamentben - az ellenzék által a háziorvosi ellátásról és az önkormányzatiság jövőjéről kezdeményezett vitában - azt mondta, ma 546 milliárd forinttal többet költenek egészségügyre mint 2010-ben. Az elmúlt évek intézkedései közül kiemelte a béremeléseket, a rezidens-, a praxis- és a háziorvosi letelepedési programot. Úgy fogalmazott: rengeteg javítanivaló van az egészségügyben, de az is vak, aki azt mondja, hogy az elmúlt nyolc évben nem történtek érezhető, látható előrelépések.

Az államtitkár felidézte, hogy 500 milliárd forintot fordítottak vidéki kórházak, rendelők felújítására, és 700 milliárdos programot hirdettek a fővárosi intézmények felújítására. Minden egészségügyi szakdolgozó bérét megduplázzák egy több éves program keretében. Rétvári Bence kitért a háziorvosi praxisok finanszírozásának növekedésére. Elmondta, a mostani kormányzati ciklusban 520 ezer forinttal nőtt egy praxis jövedelme és a háziorvos maga dönthet arról, mire költi ezt a pénzt. Hozzátette: csökkent az orvoselvándorlás, nyolcmilliárd forintot költöttek rezidensprogramra; 167 praxisjog megvásárlásához és 142 háziorvos letelepedéséhez nyújtottak támogatást. Ezekkel a programokkal 500 ezer emberrel többnek lett háziorvosa - jegyezte meg.

Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka a háziorvosi rendszer kapuőri szerepének megerősítését tartotta azt egyik legfontosabb feladatnak, s jelezte, hogy ehhez politikai konszenzus szükséges. A jelenlegi rendszer problémái határozta meg az elöregedést és a praxisok kiüresedését. Mint mondta, ennek száma ma 300 felett jár és 440 ezer embert érint, a következő 7-9 évben azonban akár 900 ezerre is nőhet. Közös politikai felelősség ennek megakadályozása - hangoztatta az ellenzéki képviselő, aki arról is beszámolt, hogy a háziorvosok 43 százaléka 60 év feletti. Azt is megfogalmazta, hogy vonzóvá kell tenni a pályát a fiatalok számára, s ennek eszközei közé sorolta a praxisjog tényleges vagyoni jogként kezelését. Lukács László György értékelése szerint az egy praxisra jutó finanszírozást a duplájára kell emelni, használni kell a 21. századi modern technológiákat és ki kell egyensúlyozni a területi egyenlőtlenségeket.

Banai Péter Benő, a gazdasági tárca államtitkára elmondta: a háziorvosok finanszírozása 77 százalékkal emelkedett ami 23 százalékos kumulált infláció mellett valósult meg. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár pedig arról beszélt : 2010 óta csökken az orvoselvándorlás, ma harmadannyian mennek el, mint ahányan 2010-ben kértek engedélyt külföldi munkavállaláshoz. Várólista rövidsége szempontjából is dobogós helyen van Magyarország az OECD-tanulmányok szerint - tette hozzá. Az államtitkár kiemelte továbbá, hogy az idei költségvetésben 600 milliárd forinttal több van egészségügyre, mint a 2010-esben volt.

Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy Magyarországon 354 háziorvosi praxis betöltetlen. Emiatt mintegy 440-450 ezer ember nem jut kielégítő háziorvosi ellátáshoz - mondta a politikus. Hozzátette, hogy a kórházi és egyéb kezeléseket is figyelembe véve közel egymillióan nem kapnak megfelelő egészségügyi ellátást.

A kormány nevében felszólaló Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok életkora növekszik, de ez általános európai tendencia. Az egészségügyi szektorban támogatják a letelepedést és a praxisvásárlást - emelte ki. Az üresen álló praxisok közül közel kétszázat viszont a települések lélekszám miatt nem lehet betölteni - közölte.

Varga László (MSZP) azt mondta, hogy az egészségügyi dolgozók elvándorlása különösen jól érezhető Kelet- és Észak-Magyarországon. Megjegyezte, hogy Miskolcon korábban összevontak négy egészségügyi intézményt, de az így létrejött új szuperkórházat az elmúlt egy évben több botrány is övezte, az intézményt több szakember is otthagyta.

Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, brutálisak a régiós különbségek, több mint háromszor annyi szegény nem jut egészségügyi ellátáshoz, mint gazdag - közölte egy felmérésre hivatkozva. Idézte az orvosi kamara 2017-es anyagát, miszerint kritikus helyzetben van a magyar lakosság egészségügyi állapota, és alapvető változásokra van szükség. Jelezte: egy következő MSZP-kormány jelentős béremelést hajtana végre az egészségügyben, hogy a piaci bérek átlagát elérjék, ezzel az egészségügyben dolgozók, orvosok elvándorlását meg lehetne állítani.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár zárszavában úgy reagált az elhangzottakra: örömmel hallotta, hogy az MSZP mennyi mindent szeretne tenni az ágazatért, de szembesíteni kell azzal, amit kormányzása alatt tett. Példaként hozta a Svábhegyi Gyermekkórház, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet és a Schöpf-Merei Kórház bezárását. 16 ezer kórházi ágy megszüntetését és azt, hogy hatezer egészségügyi dolgozótól váltak meg. Megjegyezte: mindig lesz mit újítani az egészségügyben, de a hitelességet meg kell őrizni.