Országos tisztifőorvos: a fertőzöttek átlagéletkora 40 év

A koronavírus-világjárvány második hulláma minden mutató szempontjából sokkal erőteljesebb - emelte ki az országos tisztifőorvos az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtöki ülésén. Müller Cecília - a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs bizottság előtti beszámolója során - elmondta: Magyarországon március 4-től (az első esetek regisztrálásától) november 22-ig 3891-en hunytak el a koronavírussal összefüggésben. A járvány első hullámában 605 igazolt fertőzött hunyt el, az összes elhunyt 15,5 százaléka. 84,5 százalékuk a második hullámban hunyt el.

A koronavírus-világjárvány második hulláma minden mutató szempontjából sokkal erőteljesebb - emelte ki az országos tisztifőorvos az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtöki ülésén.

Magyarországon március 4-től (az első esetek regisztrálásától) november 22-ig 3891-en hunytak el a koronavírussal összefüggésben. A járvány első hullámában 605 igazolt fertőzött hunyt el, az összes elhunyt 15,5 százaléka, 84,5 százalékuk a második hullám áldozata.    Azon elhunytak aránya, akiknél más alapbetegséget, társbetegséget nem tártak fel, jelenleg 4-7 százalék - mondta Müller Cecília. A korcsoportos eloszlást kifejtve elmondta: az első hullámban inkább az idős korosztály volt érintett. A fertőzöttek 14 százaléka 80 év feletti volt, 9,8 százalékuk a 70-79 éves korosztályba tartozott. Azt is megfigyelték, hogy a férfiak között magasabb volt a fertőzöttek száma.

A második hullám elején a 20-29 éves, majd a 10-19 éves korosztály volt leginkább érintett, később az egyre magasabb életkorú korosztály is bevonódott. Jelenleg a fertőzöttek átlagéletkora 40 év, az elhunytaké 76 év - fejtette ki.

Most már nincs olyan település, amely ne lenne érintett a járványban. A fertőzésben leginkább érintett megye Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye, míg a legkevésbé Tolna, Somogy és Baranya érintett. Ezen megyék járványügyi számai másfél-kétszeresen térnek el az országos átlagtól.

Elindult a célzott csoportos tesztelés, a PCR-vizsgálatok száma és lehetősége pedig kibővült. Több laborban végzik a vizsgálatokat, mentődolgozók, egészségügy szolgáltatók, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szűrőbuszai, az Országos Vérellátó Szolgálat dolgozói is részt vesznek a tesztelésben.

Az országos tisztifőorvos szólt a járványügyi intézkedésekről, az egészségügy szolgáltatókat segítő eljárásrendről, a nemzeti oltóanyaggyár létrehozásáról is. Müller Cecília azt mondta: a magyar vakcinafejlesztés jól halad.

Megjelent az oltási igény felméréséről szóló jogszabály. Bízik benne, hogy Magyarország kötelező védőoltási rendszere elegendő bizalmat kelt a lakosságban, így élni fognak az oltás lehetőségével, hogy megfékezhessék a pandémiát.

A bizottsági ülés elején Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke elmondta, időkeretes ülést tartanak, így a beszámolók után a kérdésekre és véleményekre 5-5 perc állt rendelkezésre. A felszólaló kormánypárti és ellenzéki képviselők valamennyien köszönetüket fejezték ki a védekezésben részt vevőknek, többen is kiemelték a kórházakban dolgozó orvosok és ápolók munkáját. Kósa Lajos egyebek mellett a vakcinalehetőségekről kérdezett. Müller Cecília elmondta, többféle vakcina érkezhet egy időben Magyarországra. Valamennyi típusút 2-szer kell beadni, 3-4 hét múlva ugyanazzal a vakcinával meg kell ismételni az oltást.

Lukács László György, a testület jobbikos alelnöke megkérdezte: Magyarországon mely minisztérium foglalkozik az oltási menetrenddel. Müller Cecília elmondta: a menetrendet az Emberi Erőforrások Minisztériuma koordinálja, az NNK közreműködésével. A krónikus betegekkel és a védekezésben részt vevőkkel kezdik az oltást, majd terjesztik ki a kört a lakosságra. A vakcinainfo.gov.hu oldalon hamarosan lehet jelezni, hogy ki szeretné beoltatni magát. A nyugdíjasok számára hagyományos módon tervezik ezt a felmérést.

Vadai Ágnes (DK) alelnök erősen bírálta a koronavirus.hov.hu oldalt. Azt kérdezte, lesz-e idősoros adatokat ismertető oldal, ahol a kórházi ágyak foglaltsága, a tesztek számának alakulása is követhető. Kérdezett továbbá arról, hogy tavaszhoz hasonlóan miért nem kapnak most is tájékoztatást az önkormányzatok a karanténban lévőkről.

Müller Cecília kiemelte: az elvégzett tesztek számát folyamatosan közzéteszik a koronavirus.gov.hu oldalon. Az adatszolgáltatással kapcsolatban elmondta: ez egy rendkívül bonyolult folyamat, nemcsak számokat kell összeadni, hanem valamennyi adatszolgáltató rendszerből kell egy validált adatsort összeállítani. Elmondta: sok kifogás érkezett amiatt, hogy a pozitív esetekről értesítették az önkormányzatokat. Különösen kis településeken beazonosítható a fertőzött ember, akit így szegregáció érhet. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy így is bárki kérheti az önkormányzat segítségét.

Harangozó Tamás MSZP-s bizottsági tag többek között arról kérdezett, hogy a szociális ágazat tesztelését miért nem sikerült megvalósítani. Ő és Simon Miklós fideszes alelnök is kérdezett arról, hogy az idei influenzaszezonra biztosított-e az oltóanyagellátás. Az MSZP-s képviselő felvetette azt is, hol van az a 4 komponensű oltóanyag, amit a kormány felvásárolt, és miért volt erre szükség.

Müller Cecília cáfolta, hogy a szociális ágazatban ne valósulna meg a tesztelés. Az influenza elleni védekezéssel kapcsolatban elmondta: a legutóbbi heti jelentés szerint jelenleg is minden megyében rendelkezésre áll még oltóanyag. Arra kérte a háziorvosokat, ha igényelnének még vakcinát, jelezzék a járási népegészségügyi osztály felé. Kiemelte: a kormány nem foglalt le semmit, azért vette meg a 4 komponensű oltóanyagot, hogy az is mindenki számára elérhető legyen térítésmentesen.

Országos kórházfőparancsnok: nincs olyan kapacitáshiány, amely hátráltatná a védekezést

Nincs olyan kapacitás-, technikai vagy védőeszközhiány az egészségügyi intézményekben, amely hátráltatná a védekezést - mondta Halmosi Zsolt országos kórházfőparancsnok az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtöki ülésén.

Ismertette: amikor a járvány tavaszi első hulláma után a kormány megszüntette a veszélyhelyzetet, a kórházfőparancsnoki rendszert továbbra is fenntartották, ám azt az igényekhez igazították. Tavasszal még 109 kórházparancsnokot rendeltek ki 108 intézménybe, jelenleg 93 egészségügyi intézményben 94 kórházfőparancsnok végzi munkáját. Közülük 48-at a rendőrség, 17-et a katasztrófavédelem, 29-et pedig a honvédség állományából rendeltek ki a feladatra.

Az egészségügyi intézmények mellett 19 szociális intézményben van intézményparancsnok, ezek olyan intézmények, ahol az elhelyezettek száma 200 vagy annál több. Közülük 14-et a rendőrség, 1-et a katasztrófavédelem, 4-et pedig a honvédség állományából rendeltek ki.

Külön szólt arról is, hogy a kórházparancsnokok kockázatnak kitettek, amióta a rendszert létrehozták, 3 kórházparancsnokot ért súlyos egészségromlás - például infarktust kaptak -, és jelenleg 11 kórházparancsnok küzd koronavírus-fertőzéssel. A váltásukról intézkedtek.