Orvosi feladatokat is elláthatnak egyes szakdolgozók

A magasan képzett egészségügyi szakdolgozók a jövőben önállóan, saját jogon is elláthatnak olyan tevékenységeket, amelyeket eddig kizárólag orvosi diplomával lehetett végezni - jelezte Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára kedden, a Debreceni Egyetemen (DE) rendezett Fórum az ápolásról című konferencián.

Takács Péter, Változások a szakdolgozói életben című előadásában, utalt a múlt hónapban megjelent kormányrendeletre, ami szabályozza ezt a területet, és amelynek segítségével könnyebben be tudják illeszteni azokat a nagyon kiválóan képzett szakdolgozókat az ellátórendszerbe, akik egyetemi szintű képzésben részesültek, és sokkal nagyobb a tudásuk annál, mint amit eddig csináltak.

Az államtitkár hozzátette: szakmacsoportonként fognak mindenkit besorolni, hogy milyen tevékenységre jogosultak önállóan saját működési engedélyük száma alapján. Például már nem kell orvosi pecsét egy rendszeresen szedett gyógyszer felírásához, azt meghosszabbíthatja egy emelt végzettséggel rendelkező szakdolgozó is - emelte ki.

Eddig 645-en kaptak emelt szintű képzést a hazai egyetemeken, közülük 552-en ma is kiterjesztett hatáskörű ápolóként (APN-ként) dolgoznak különböző területeken. A rendszer költséghatékony, javítja a betegelégedettséget és csökkenti az intézeti várakozási időt - sorolta az előnyöket Takács Péter.

Az egészségügyi államtitkár reményei szerint az elkövetkező években a folyamatos képzés eredményeként gyorsulni fog az emelt szintű képzésben részesülők száma: két-háromezer magasan képzett szakdolgozóra mindenképpen szükség lenne az ellátórendszerben, de ez a szám a mentőtisztekkel együtt akár a duplájára is nőhet.

Meggyőződésének adott hangot, hogy az egyetemek segítségével sikerül ezt a létszámot biztosítani, és így kialakulhat a segédápolótól az orvosig egy lineáris kompetencia hierarchia, ami olyan jól fog működni, mint már nagyon sok helyen, például a skandináv államokban.

A skandináv modellben egy évben átlagosan egy beteg egy orvossal 3-4 alkalommal találkozik, Magyarországon ez 12 alkalom. Ez azért van így, mert Skandináviában nagyon kiterjedt rendszer működik, és nagyon sok olyan diagnosztikus és terápiás lehetőséget is megkaptak a szakdolgozók, amit itt a közép-kelet-európai régióban még nem - magyarázta Takács Péter.

"Ebbe az irányba fogunk egy nagyot lépni" - tette hozzá.

Az államtitkár az előadásában fontos lépésnek nevezte a szakdolgozók anyagi megbecsülését.

"Egy társadalom ki kell, hogy tudja fejezni anyagi értelemben is megbecsülését a szakdolgozók irányába, az elmúlt évek kormányzati bérintézkedései ezt a célt szolgálták" .

Emlékeztetett rá, hogy 2016-tól volt egy bérfelzárkóztatás az egészségügyben és volt egy történelmi léptékű orvosi béremelés a covid idején, amikor gyakorlatilag hirtelen, körülbelül háromszorosára emelték az orvosi fizetéseket, ekkor viszont a szakdolgozói bérek és az orvosi bérek közötti nyílt az olló.

Az elmúlt két évben egy elég komoly szakdolgozói béremelést is végrehajtottak, amelynek az éves forrásigénye 240 milliárd forint - sorolta. Kitért arra is, hogy szakdolgozói bértáblát állítottak fel, ami egy sokkal rugalmasabb bérezést tesz ez lehetővé, elismerve a szakdolgozó képzettségét, többlet feladatait.

Takács Péter szerint a másik fontos lépés, hogy vonzóvá tegyék a szakmát, egyfajta szakmai kihívást teremtsenek a fiataloknak. Ezt szolgálja egyebek mellett az áprilisi kormányrendelet, amely keretet ad, hogy a szakdolgozók milyen tevékenységeket végezhetnek önállóan, saját jogon az egészségügyben.

Szabó Zoltán, a DE klinikai központjának elnöke a tanácskozáson felidézte, hogy az elmúlt években végrehajtott egészségügyi integráció eredményeként Magyarország egyik legnagyobb betegellátó intézménye jött létre Debrecenben. Évente négymilliót meghaladó számú fekvő- és járóbeteget látnak el hatvan szakmában, több mint háromezer ágyon.

A professzor kiemelten fontos feladatnak nevezte az egyetemi szintű ápolóképzést, amelyben élen jár az egyetem egészségtudományi kara. Példaként említette, hogy a központ sürgősségi klinikáján tavaly több mint 150 ezer beteget láttak el, s ebben az orvosok mellett nagy szerepük volt a magasan képzett szakdolgozóknak.

Móré Mariann, az egészségtudományi kar dékánja azt mondta, a kiterjesztett hatáskörű ápoló képzésben résztvevőknek a tudás mellett innovációs képességgel, megfelelő attitűddel, autonómiával és felelősséggel kell rendelkezniük.