Orvosi másodállás: már csak pár nap maradt az engedélykérésre

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény január elsejével lépett életbe. Az új munkaszerződés aláírásának és a másodállásra vonatkozó kérvények leadásának határideje március 1. A Magyar Orvosi Kamara felmérése szerint a hazai szakorvosok több mint fele kettő vagy több állásban dolgozik egyszerre, az új törvényi szabályozás miatt ők most komoly döntési kényszerbe kerültek. Kulcskérdés, hogy milyen szempontok vezérlik a jogállásról szóló orvosi döntéseket.

A 2020 október 6-án elfogadott, és november 18-án hatályba lépett egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény legtöbb rendelkezése január elsejétől lépett életbe, ekkor alakult át az érintettek jogviszonya egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, a hálapénz elfogadása pedig büntetendő cselekménnyé. Március elseje már az új munkaszerződés aláírásának és a másodállási kérvények leadásának határideje.

A jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak a meghatározott jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni. Ezzel egyidőben bevezették az összeférhetetlenségi szabályokat. Ezek egyike szerint egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy csak a törvényben meghatározott szerv vezetésének előzetes engedélyével köthet további munkavégzésre irányuló szerződést. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) még tavaly október végén készített felmérést a bevezetésre kerülő egészségügyi törvény kapcsán, melyet 7739 kamarai tag töltött ki. Ekkor a válaszadó szakorvosok 57%-a úgy ítélte meg, hogy jelentős módosítások mellett el tudná fogadni az új jogviszonyt. Az orvosok enyhe többsége (54%) látta indokoltnak az álláshalmozások határozottabb szabályzását, ugyanakkor szinte minden válaszadó úgy gondolta, hogy a szabad munkavállalásnak törvényben garantált teret kell hagyni. A Kamara felmérésében az orvosok 77 százaléka, 5970 fő nyilatkozott úgy, hogy nem írja alá az új jogviszonyt.

Már csak pár nap maradt arra, hogy az orvosok eldöntsék, aláírják-e az új szerződésüket, kérvényezik-e a másod-, harmad állásaikat, esetleg kivonulnak az állami rendszerből és teljes időben a magánellátást választják. A MOK felmérésében résztvevő orvosok több mint fele dolgozik egyszerre két vagy több állásban, a szakorvosok 37 százalékának pedig magánrendelése is van, amiben körülbelül heti 6 órában látják el a betegeket. Rajtuk van talán a legnagyobb nyomás, hiszen engedélyt kell kérniük ahhoz, hogy az állami mellett megtarthassák a magán praxisukat is.

A döntés előtt álló orvosokat számos szempont befolyásolja. Kiemelt kérdést jelent a személyes motiváció, sokan átértékelik most, hogy mely területen szeretnek igazán dolgozni, hol van leginkább lehetőségük szakmailag kiteljesedni, adott területre specializálódni vagy éppen magasabb pozíciót elérni. Lényeges döntési pont a professzionális háttércsapat megléte, hisz a magas színvonalon történő gyógyítás számos szakember ‒ orvosok, asszisztensek, dietetikusok, gyógytornászok ‒ közös, összehangolt munkája, az orvosi munka eredményességét így nagyban meghatározza a csapat összetétele, motivációja, tapasztalata és szaktudása. Azt is fontos átgondolni, hogy milyen vizsgálatok és beavatkozások elvégzésére van lehetősége az orvosnak, hiszen nem mindegy, hogy milyen eszközökkel, milyen körülmények között és milyen támogatással fog tudni dolgozni. Fentieken túl a magánszféra iránt érdeklődők számára fontos lehet, hogy van-e vállalkozói ambíciójuk, vagy a működtetési és marketing feladatokat szeretnék-e inkább egy professzionális szolgáltató rendszer kezébe adni.

Az ország egyik legrégebbi magánegészségügyi hálózatát, a Prima Medica menedzsmentjét csak az elmúlt hónapokban 25 orvos, a jelenlegi gyógyítói létszámuk negyede kereste fel azzal a céllal, hogy közösen mérlegeljék a lehetőségeiket. „Hozzánk elsősorban a nagy tapasztalattal rendelkező idősebb orvosok, professzorok szeretnének jönni dolgozni. Olyan szakemberek, akik évtizedeken keresztül gyógyítottak az állami ellátásban, és most már nyugodtabb munkakörülményeket keresnek, elmélyültebb, specializáltabb munkát szeretnének végezni a magánellátásban, miközben továbbra is szeretnék tudásukat átadni a fiatalabb generációnak. Elsőrendű szempontot jelent számukra a jogállásról szóló döntésben a szakmai kiteljesedés, emellett kiemelten fontos a támogató szakmai háttér, a professzionális eszközpark, illetve a folyamatos terápiás fejlesztések jelenléte az intézménynél” ‒ emelte ki Babai László, a Prima Medica Egészséghálózat alapító-igazgatója.