Orvostechnika a sor végén

Tagjaink fele magyar tulajdonú, fele magyarországi, de külföldi tulajdonú vállalkozás - így írta le a Világgazdaság csütörtöki konferenciáján Hornyák László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) elnöke, hogy kiket képvisel. Mint megtudtuk, 14 esztendeje kizárólag szakmai érdekképviseletként 3 szakterületen – a gyógyító intézmények orvostechnikai eszköz-, a képalkotó diagnosztikai, telemedikai-, információtechnológiai eszköz ellátásában és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásban, valamint a gyógyászati segédeszköz-ellátásban – működnek közre.

A konferencián az OSZ elnöke a kórházi orvostechnikai eszköz-ellátással, a tb-támogatott gyógyászati segédeszköz ellátással, továbbá a kórházi orvostechnikai eszköz-ellátás tényeivel foglalkozott. Elmondta például, hogy ezek értéke évente csaknem 20 milliárd forint, a gyógyszereké ugyanezen idő alatt mintegy 33 milliárd. Ez a 350 milliárdos kórházi kiadások 6 százalékát, a dologi kiadásoknak pedig majd’ 14 százalékát teszi ki.

Az év végére várható minimum 50 milliárd forint lejárt határidejű (átlag féléves) tartozásállományból 10-12 milliárd forint lesz az orvostechnikai beszállítókkal szembeni tartozás, ami a tartozások 20-24 százalékából tevődik össze. Ezen kívül több milliárd forint értékű árut a konszignációs raktárakba helyeztek ki.

Adóssággal sújtott ellátók

A kórházi orvostechnikai eszköz-ellátás összetétele a következő: szolgáltatás 37, élelmiszer 4,2, gyógyszer 23, orvostechnológiai eszköz 14, energia 9,7, tartós fogyasztási cikkek 6,7, egyéb cikkek, üzemanyagok 5 százalék. Az orvostechnikai beszállítói kintlévőségek aránya a lejárt beszállítói követelésből így alakult: 20 százalék gyógyszer, 20 százalék gyógyárú (orvostechnikai eszközök), 60 százalék minden egyéb más. „Mi a sor végén vagyunk az energia, az élelmiszer, a gyógyszer stb. után. Mi lehet ennek az adósságállománynak a sorsa?"

Még egy tény: az év végére minimumként várható teljes beszállítói tartozásállomány 50+50 milliárd forint lesz ezen a területen, ami az éves finanszírozás 8-9 havi összegének felel meg!

Félő, hogy a tartozásnövekedés három okból is gyorsul. Az úgynevezett maradványtartási kötelezettség, a tulajdonosváltás, valamint a strukturális és funkcionális átalakítások miatt. Az összeg jövő tavaszra-nyárra megduplázódhat. Ez már valóban új helyzet, a csak készpénzes szállítások aránya tovább nőhet...

Mi lehet ennek az adósságállománynak a sorsa? Mit lehet, illetve mit terveznek ezzel tenni? Rövid távon mintegy 40 milliárdos idei pluszfinanszírozás segíthet, amit csak a lejárt határidejű beszállítói tartozások kifizetésére, és ezen belül is állományarányosan kellene fordítani. Ha ez megtörténik, a késedelmi kamat nélküli állomány 80-90 százaléka fedezhető.

„A mi vállalataink, ha december 31-ig a lejárt „tőke"-tartozás 90 százalékát – és 2012. március 31-ig a fennmaradó 10 százalékot – megkapják, lemondhatnak a késedelmikamat-követelésükről az Államadósság-csökkentő Alap javára. Fenntarthatják a konszignációs raktárkészleteiket, nehogy ellehetetlenüljön a gyógyítás! E nélkül a következő évben kezelhetetlen helyzet alakulhat ki" – mondta a szakember.

Lehetséges-e a tartozás-rendezés?

Hosszabb távon mit lehet tenni az adósságproblémával, illetve újratermelődésének megakadályozásáért? Ez egy összetettebb probléma, érdemes több részre bontani.

„A január 1-én életbe lépő új közbeszerzési törvény kötelezővé teszi a 30 napon – egészségügyben maximum 60 napon – belüli fizetést. Ennek meg kell teremteni a forrás oldalát, a kórházak OEP finanszírozását 60 nap helyett 30 napra rövidíteni szükséges. A tervezetten növekvő központi közbeszerzések finanszírozását is centralizálni kell" – sorolta az OSZ elnöke.

Igen ám, de mit tervez az egészségügyi kormányzat a szükséges lépésekért?

„Csak a sajtóból láthatjuk ennek főbb vonalait: nem a dunaújvárosi "modell", hanem az állomány áttekintése az állami intézményekben (kb. márciusra), egységes szempontrendszer szerint. 'Mivel a szállítói tartozásokkal együtt veszi át a kórházakat az állam, a cégek egységes adósságkezelésre számíthatnak, annak módszertanáról tárgyalásokat folytatnak a beszállítókkal'... 'A tárgyalások során korrekt partnerek leszünk, de úgy vélem, erős lesz a pozíciónk. Stratégiai partnereink biztosan tudják, hogy mit diktálnak hosszú távú érdekeik.' Nos, mi ezt megoldási szándéknak tekintjük".

Hosszabb távon mit lehet tenni az adósságproblémával, illetve újratermelődésének megakadályozásáért? – tette fel a kérdést. Válaszként azt mondta, a lényeg, hogy a kiszámíthatóságot, a bizalmat szükséges fenntartani! Addig mi lesz például a lejárt közbeszerzésekkel? A szempontrendszer kialakításának véleményezésében az érintett vállalatok szakmai szervezeteinek célszerű részt venni.

A beszerzések takarékosabb, racionálisabb végrehajtásának az igazi alapja a gyógyító intézmények szektorának strukturális-funkcionális átalakítása. A központi közbeszerzések arányának jelentős növelését tervezik. Két kormányrendeletet szükséges megalkotni. Az egyiket az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó központosított eljárások részletes szabályairól, a másikat a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének szabályairól.

Az előzőekben említetteket ki és mikorra fogja megcsinálni, ha a tárca munkatervében nem szerepel, az Egészségügyi Államtitkárságét nem lehet ismerni, mint ahogy nem tudható, hogy mikor lépnek hatályba? „Kiemelem, hogy az OSZ támogatja a Semmelweis Tervet, a strukturális és funkcionális átalakítás megvalósulását, de az átmenet során is fontos a megfelelő gyógyító ellátás fenntartása (ezt segíti a konszignációs raktárkészletekkel kapcsolatos javaslatuk).

A közbeszerzésekkel kapcsolatban fontos, hogy a gyakorlat megújítására is szükség van, az új jogszabályok szerint: annak betartása, hogy ne kerüljék ki a közbeszerzési kötelezettséget, a konszignációs raktárak megfelelő igénybe vétele, a szerződött mennyiségek megrendelése. A központosított közbeszerzések esetén különösen fontos, és akkor lesz végső soron olcsóbb, ha csak olyan termékkörnél alkalmazzák, ahol valóban racionális, a fizetési határidőket betartják, a gyártók, elsődleges forgalmazók közvetlenül pályázhatnak, nem csökken a beszerzett, felhasznált eszközök minősége.

Gondolni kell a jövőre

Nos, ezek után mi lehet a gyógyászati segédeszköz-ellátás jelene és jövője? Hornyák László erről a következőket mondta: „Az alap- és járóbeteg-ellátás során, orvosi rendelvényre, társadalombiztosítási támogatással igénybe vett eszközökkel történő ellátás. A támogatási ráfordítás az idén kb. 54 milliárd forint – a közgyógyászati támogatással együtt! – a teljes gyógyszer-kiadás 1/8-a. Mintegy 4000 termékről van szó, ami 55 főcsoportba (ISO4) és 747 alcsoportba tartozik (ISO10). Nyolc éve változatlan vagy csökkenő az áruk! Kivéve az egyedi gyártású termékek tavalyi, ahol 20 százalékos áremelés történt!

Tagjaink fele magyar tulajdonú, fele magyarországi, de külföldi tulajdonú vállalkozás. Éveken keresztül kértük és támogattuk, hogy legalább a magyar egyedi termék-gyártók termékárai emelkedjenek. De elfogadhatatlan és a Gazdasági Versenyhivatal szerint is jogellenes az olyan megoldás, mint amit a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi alapellátási vállalkozások támogatásáról szóló kormányrendelet tartalmaz: azt ugyanis, hogy sok terméket csak magyar tulajdonú gyártótól lehet beszerezni!

Egyébként tudni való, hogy az orvostechnikai eszközök ártámogatásának mértéke 50, 70, 80, 98 százalékos, de átlagosan inkább 80 százalékos! Kusza helyzet alakult ki, amiben a legnagyobb gond, hogy a gyógyászati segédeszköz ellátás nem tudja az egészségmegőrzést, a gyógyítást, a rehabilitációt segítő, a megfelelő életvitelt biztosító funkcióját kellően betölteni. Ehhez nem csupán több ráfordításra lenne szükség, hanem sok másra is.

A tartósan ellátottak száma csaknem 800 ezer beteg, az alkalmi ellátottaké, mintegy 200 ezer. Az életkor előrehaladtával mind többen igénybe veszik a kínálatunkat. A segédeszköz ellátás érint továbbá sok ezer háziorvost és szakorvost, sok ezer szakdolgozót, védőnőt, otthonápolásban dolgozót, tízezer embert, akik a gyártásban, javításban, kereskedelemben dolgoznak, sok száz kis- és közepes vállalkozást!".

Sok változtatást kellene megvalósítani. Néhány a legfontosabbak ezek közül: az egészségnyereséget gazdaságosan szolgáló támogatási forrás biztosítása (az aránya itt az európai átlag fele!). Ez a teljes terápiás folyamat, rehabilitációs költségszemlélet és optimalizálás érvényesítését jelentené (lást sebészet, kötszer, amputáció, művégtag, kerekes szék, inkontinencia betét területén).

A gyógyászati segédeszközök, a szolgáltatások és a forgalmazás sajátosságainak megfelelő szabályozást. Más jellegű a termék, más a fedezettartalma, a betanítás, a javítás, a házhoz szállítás stb. A munkaképesség megőrzésének és újra fenntartásának prioritását a támogatásban. A komplex egészségnyereséget eredményező, jobb minőségű termékek használatának támogatását. Például az intenzív kötszerek vagy az úgynevezett aktív kerekes székek alkalmazását stb. Az utóbbi kettőt egyébként már 2012-ben el kellene kezdeni megvalósítani.