Antibiotikum-rezisztencia, a kiélesített bomba

Ez a mondat a pénteki Európai Antibiotikum Nap alkalmából tartott sajtótájékoztatón hangzott el. A nem megfelelő időben, mennyiségben, felelőtlenül beszedetett antibiotikumok ugyanis azt eredményezik, hogy egyre több olyan, a gyógyszereknek ellenálló rezisztens baktérium alakul ki, amely halált is okozhat. Kevesen tudják például, hogy a nyári németországi E.coli járványt is egy ilyen multirezisztens baktérium okozta.

Előfordult, hogy egy nap alatt két olyan beteg került a Szent László infektológiai osztályára, akik a 24 órán belül meghaltak. Mint kiderült, mindkettejüket az akut hasmenést okozó Clostridium difficile nevű rezisztens baktérium fertőzte meg. Az esetről Prinz Gyula, a Szakmai Kollégium Infektológiai Tagozat elnöke számolt be a tájékoztatón, amelyen azt is elmondta: egyelőre még kevés adat áll rendelkezésre az antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatban, mivel csak „most ébred rá az orvostársadalom, hogy mekkora problémával áll szemben". Már csak azért is, mert a gyógyszergyártók, mivel nem éri meg nekik, nem fejlesztenek ki új antibiotikumokat, multirezisztens baktériumból viszont egyre több lesz. A főorvos példaként említette: az utóbbi években figyeltek fel Európában egy Új Delhi névre keresztelt baktériumra, amelyet főleg Indiában plasztikai műtéteken átesett angol betegek hoztak be a kontinensre. Hangsúlyozta azt is, hogy a korábban főleg csak a kórházakban terjedő ellenálló baktériumok, ma már máshol is feltűnnek.

Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató főorvosa beszámolt arról, hogy az antibiotikum-rezisztencia az egész világon egyre nagyobb gondot okoz. Épp ezért is döntötte el 2008-ban az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ, hogy minden évben felhívja az érintettek figyelmét erre a problémára. A megoldásban ugyanis mindenkinek részt kell vennie, betegnek, orvosnak, kórházi dolgozónak. A betegnek abban van a felelőssége, hogy csak az orvos által felírt esetben és mennyiségben szedje be az antibiotikumot, például ne vegye be lázcsillapítóként. Az orvosnak abban, hogy valóban csak az indokolt esetben írja azt fel, a kórháziaknak pedig abban, hogy ellenőrizzék, a megfelelő gyógyszer-szedésben segítsék a betegeket. A főorvos az antibiotikumok megfelelő adagolása mellett kiemelte a kézhigiéné fontosságát is.

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum fogyasztásról az Európai Unióban

- A humán célú antibiotikum felhasználás döntően az alapellátásban, valamint a járóbeteg szakellátásban történik; vagyis a kórházakon kívül.

- Európában, az antibiotikum fogyasztás országonként nagy eltérést mutat. A kelet- és dél-európai országokban általában legnagyobb a fogyasztás, míg Észak-Európában sokkal alacsonyabb.

- A legtöbb európai országban növekedett az antibiotikum-fogyasztás 1997 és 2009 között.

- A szakellátásban felhasznált teljes antibiotikum fogyasztás folyamatosan csökkent hat országban: Észtország, Írország, Lettország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia 2007 és 2009 között.

- A legutóbbi adatok szerint 2008 és 2009 között hat másik országban, Ausztria, Ciprus, Cseh Köztársaság, Franciaország, Lengyelország és Magyarország az antibiotikum fogyasztás 5 százalékot meghaladó növekedést mutatott.