A kedvezőtlen árfolyamváltozások nehezítették a tagvállatok gazdálkodását – hangzott el az OSZ mai közgyűlésén.
Az elmúlt évi gazdasági folyamatokban az egészségügy állami finanszírozásának szűkössége, szeptembertől pedig a forint és más valuták árfolyamának kedvezőtlen szintje a tagvállatok gazdálkodását és a jövedelmezőségét egyaránt rontotta.
A gyógyító-megelőző intézményekbe szállító cégek a közbeszerzésben kialakult verseny nyomán az árakban képtelenek voltak az árfolyamhatásokat kompenzálni. További veszteségek adódtak az egészségügyi intézmények késedelmes fizetéseiből, ugyansis az állami irányítás alá kerülő és a már ebbe a körbe tartozó egészségügyi intézményekben október 1-jétől a szállítói tartozások rendezésére fizetési moratóriumot rendeltek el. Az is növelte a bizonytalanságot, hogy ugyanebben az időben az új közbeszerzési pályázatok kiírását is korlátozták – volt hallható a közgyűlésen.
Hét év állandóság
A sorozatgyártású gyógyászati segédeszközök ellátásában hetedik éve változatlan árak miatt sem volt lehetséges az árfolyamveszteségek kompenzációja. Az új egészségügyi kormányzat 2010-ben csak kisebb, rendeleti szintű korrekciót hajtott végre, majd ugyanazon esztendő végén ismét módosították a segédeszköz-támogatás törvényi szabályozásának néhány elemét. Ebben pozitívum volt az egyedi méretvételre egyedileg gyártott termékekre vonatkozó befogadási szabályok életszerű változtatása. Sor került az egyedileg gyártott eszközök rezsi óradíjának és árszintjének csaknem 20%-os növelésére. Igaz, ez a megelőző 6 esztendő változatlan árait csak kis mértékben kompenzálta.
Más termékkörökben sajnos ilyen nem volt. Pedig a 2010. évi gyógyászati segédeszköz támogatási felhasználás különösen az év első három negyedévének alacsonyabb szintje előre jelezte, hogy legalább egymilliárd forintos megtakarítás lesz a költségvetési törvényben tervezett kerethez képest. Ezzel is összefüggésben a 2011. évi költségvetésben az előző évinél mintegy egymilliárd forinttal kevesebb, 44,5 milliárd forintot terveztek be.
Mindez előrevetítette, hogy a 2011. évben a támogatás-felhasználás jóval a tervezett szint felett alakul, hiszen az egyedileg gyártott eszközök áremelésére nem teremtettek fedezetet. Lineáris tervezéssel is erre minimum 2-2,5 milliárd forint pluszforrás kellett volna. A segédeszköz-ellátási forrásszükségletek természetes, elsősorban a lakosság öregedése és az ellátottsági arányok növekedése miatti emelkedéséből eredő, növekvő mértékére – reálisan mintegy plusz 3-5%-ra, azaz 1,4-2,2 milliárd forintra – sem teremtettek fedezetet.
Az Egészségügyi Államtitkárság részben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakmai javaslataira alapozva fontos változtatások terveit munkálta ki 2011. nyár végére – hallhattak a résztvevők erről a közgyűlésen.
Ami a salátatörvénybe bekerült
Példaértékű, hogy ezeket a koncepcionális terveket az államtitkárság a szakmai érdekképviseleteknek és a betegszervezeteknek véleményezésre megküldte. A változtatások számos pozitív eleme az év végi „szokásos", úgynevezett egészségügyi salátatörvénybe bekerült. A törvényi szabályozás változása többségében pozitív volt, kivéve az úgynevezett vaklicit törvényi lehetőségének megteremtését, noha az OSZ elutasító szakmai érvei megértésre találtak az Államtitkárság vezetőinél.
Mi volt az alapvető probléma? Nem kevesebb, minthogy szemben a gyógyszereknél követett gyakorlattal, szakmailag korrekten nem valósítható meg, hiszen az egyes termékcsoportokon belül az egyes termékek műszaki és terápiás jellegzetességei, miután nincs azonos hatóanyag, pontosan nem ismertek. Ezért azután az ilyen módszer alkalmazásai biztosan az ellátás minőségi színvonalának romlásához, a felhasználók jogos panaszainak százezreihez, s a visszaélések gyarapodásához vezethetnek.
Megvalósításra vár a gyógyászati segédeszközök közfinanszírozás alapjául szolgáló árak évenkénti rendszeres emelésének jogszabályozása. E nélkül, vagy sorozatgyártású termékek 8 éve tartó kötött árszintjén az eddigi minőségi ellátás gyakorlatilag lehetetlen. A forgalomba hozás, továbbá a kiskereskedelmi forgalmazás rentabilitása nem biztosítható. Mint ahogy törvénymódosítást igényel az is, hogy a rendkívüli forint árfolyam vagy termelői ár, mint például az alapanyagár módosulása miatti változások hatásai a fogyasztói árakban akár időlegesen és meghatározott mértékig érvényesíthetőek legyenek.
A gyógyászati segédeszközök nemzetgazdaság eredményeinek növelésében, a foglalkoztatás segítésében, az adóbevételek fenntartásában vagy növelésében és az egészségmegőrzésben, valamint a terápiák segítésében és az ápolási szükségletek kielégítésében betölthető szerepe nincs eléggé kihasználva. Ennek egyik fő oka, hogy a termékbefogadás és a támogatás rendje nem ösztönzi az innovatív és költséghatékony eszközök alkalmazását.
Ismét Hornyák Lászlót javasolták elnöknek, akit a közgyűlés meg is választott nagy többséggel.
A szövetség társelnökei: Csató András, a B. Braun Csoport gazdasági igazgatója, az igazgatóság tagja, dr. Wagner Róbert, a GE Hungary Kft HealthCare üzletág divízió igazgatója
A szövetség alelnökei: Barcsay András, a Promobil Rehabilitációs Zrt. elnöke, dr. Jakus László, a Biotronik Hungária Kft ügyvezető igazgatója, Jóbai Zsolt, a Replant-Cardo Kft. ügyvezető igazgatója, Tamás Viktor, a Medtronic Hungária Kft. ügyvezető igazgatója
A Közgyűlés elnökségi tagnak megválasztotta továbbá Kuntner Alízt (Ecolab-Hygiene Kft), Hodossy Lajost (Roche Magyarország Kft.) Sarkadi Károlyt (SilverWood–IT Kft.) és Tuzson Attilát (Danavox–H Kft.).
Az elnök előadásának prezentációja
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!