Öt évig ne lehessen gyermekpraxist felszámolni

Legalább ötéves moratóriumot szeretne elérni a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok beolvasztásában a Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) a mostani fél évvel szemben. Egy üres praxis ugyanis hat hónap után az illetékes önkormányzatra száll, amely jellemzően beolvasztja egy felnőtt körzetbe, így vegyes praxis jön létre. Minderre a betegek ellátása és a házi gyermekorvoslás megmentése érdekében van szükség, ugyanis a felszámolás visszafordíthatatlan folyamat: ahol megszüntetik, ott soha többé nem lesz önálló gyermekellátás, derült ki a HGYE szerdai sajtóbeszélgetésén, ahol Póta György elnök többek között az ősszel megfogalmazott programjuk egyes elemeit ismertette.

Az utóbbi hét-nyolc év alatt több mint száz praxis szűnt meg, s jelenleg 1500-ra tehető a házi gyermekorvosok s ezzel együtt a praxisok száma. A felszámolás miatt kevés a betöltetlen körzet, harminc alattira tehető. A házi gyermekorvoslás nincs törvényben rögzítve, nincs „intézményesítve", egyre inkább idősödnek a gyógyítók, miközben erősen akadozik az utánpótlás, sorolta a gondokat.

A körzetekben gyógyító gyermekorvosok 40 százaléka nyugdíjas korú, s van három-négy olyan kolléga, aki 80 év felett is praktizál. Nem csak egyre kevesebb gyermekorvos végez, de egyre kevesebben akarnak körzetbe menni, mert inkább maradnak kórházi kötelékben, vagy elmennek tudományos területre, részletezte az okokat Póta György.

Éppen ezért a HGYE szeretné elérni, hogy vonzó legyen a fiatalok számára körzetbe menni, hiszen a gyermekek egészsége és prevenciója szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy ki látja el őket: egy négy hónapig gyermekgyógyászatot tanult családorvos vagy egy öt évig a szakterületet tanulmányozó doktor. A vonzóvá tétel egyik fontos eleme lenne a kompetenciaszint elismerése és megfelelő finanszírozása, valamint az, hogy már a rezidensi képzés alatt motiválhassák a házi gyermekorvosok a fiatalokat.

Egyelőre annyit sikerült elérni, hogy 40 helyről 80-ra emelték a gyermekorvosi rezidensi helyek számát tavaly (házi gyermekorvosi rezidensképzés nincs), ám a helyek nem mindegyike telt be. Ráadásul hiába nyilatkozik valaki, hogy házi gyermekorvos lesz, nem lehet számon kérni, ugyanis nincs ösztöndíj, így nem lehet feltételeket szabni.

Javaslatot tettek arra is a Megújuló gyermek-alapellátás programjukban, hogy házi gyermekorvosi praxisok megerősítése mellett a le nem fedett területeken gyermekgyógyász-szakorvosi rendelési időt biztosítson az állam, s így minden 18 év alatti gyermek eljusson gyermekgyógyászhoz.

Szó esett az igazolásokról is. Túl sok mindenhez kell az orvosoknak feleslegesen igazolást adniuk, a napi munka 30-40 százalékát ez teszi ki. A HGYE szeretné elérni, hogy a szülőknek nagyobb önrendelkezési joguk legyen, hiszen sokszor semmi szükség az orvoshoz menni, mégha a gyermeket pár napig otthon is tartják, mert náthás, hasmenése van. Ugyanakkor az újbóli óvodába járáshoz orvosi igazolást kell vinnie a szülőnek a túl rigorózus szabályozás miatt. Ebben segíthetne például az szülő által igazolt napok számának növelése.

A bárányhimlő elleni oltásról egyelőre csak annyit tudni, hogy kötelező lesz, de hogy mikor és kinek, ez még kérdés. Póta György tájékoztatásából kiderült, hogy több megyei jogú nagyvárosban adhatja az önkormányzat ingyenesen védőoltást a varicella ellen.

Indokolatlan a házhoz kijárás, kényelmi szolgáltatásnak minősíthető, a nálunk fejlettebb országokban nem ismerik a kiszállásos ellátást az elnök szerint. A gyakorlat még a hatvanas években alakult ki, amikor az alacsony fizetés miatt lényegében ebből éltek az orvosok. Megoldást jelenthetne, ha az orvos meghatározott tarifa szerint számla ellenében nyújthatná ezt a szolgáltatást, de erre a jelen szabályozás szerint nincs lehetőség.