Megállt az eladósodottság, javult az eredmény, de vannak már állástalan gyógyszerészek.
Kedvező és dinamikus változások figyelhetők meg a gyógyszertárak helyzetében, ugyanis konszolidációra utaló adatokat hozott az elmúlt időszak dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökének tájékoztatása szerint. A pozitív trendek mellett ugyanakkor felütötte fejét a gyógyszerészi munkanélküliség is, derült ki a mai, kamarában rendezett sajtóbeszélgetésen. Ez utóbbi nem csoda, hiszen mintegy száz patika szűnt meg az elmúlt két év alatt (2010: 2450; 2012: 2340), s nem minden patikust tudott „felszívni" a rendszer. Az állástalanok számáról egyelőre nincsenek adatai a gyógyszerészi kamarának, csak jelzések futottak be a testülethez, amely a szakállamtitkárságot is tájékoztatni kívánja az új keletű gondról.
A bizakodásra okot adó pozitív trendeket ismertetve Hankó Zoltán elmondta, hogy előzetes adataik szerint 2012-ben 53 milliárd forintos beszállítói követeléssel kalkulálnak a patikák körében, míg 2010 végén közel jártak a 70 milliárdhoz – ezzel együtt csökkent a veszteséges patikák aránya is. Magasabb adózott nyereséget ért el a szektor: 2011-ben 12,3 milliárd, míg 2010-ben közel nyolcmilliárd forintot annak dacára, hogy belépett a Széll Kálmán Terv első és második változata.
A kamarai vezetés értékelése szerint a patikaliberalizáció megszüntetése, a patikusok személyes felelősségének növekedése jelentősen közrejátszott az eredményben, de nem szabad megfeledkezni a nagykereskedőkről sem, akik felelősebb magatartásról tettek tanúbizonyságot az elmúlt két évben.
Mindez egyelőre „csak" a jó irány megtalálása, ám közel sem jelenti azt, hogy a patikai ágazatot sújtó problémák megoldódtak volna, tette hozzá Hankó Zoltán, hiszen például generálisan csökkent az árrésbevétel.
Patikai szolgáltatási csomag
Mindezt ellensúlyozhatja a január elsejétől életbe lépett jogszabály a gyógyszertári szolgáltatásokról: a díjtételekre idén az E. Alapban összesen 4,5 milliárd forintot különítettek el. Ebből 3,8 milliárd forintot fordítanak a vényköteles gyógyszerkiváltáshoz kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzésekre. A patikus április elsejétől ugyanis a beteg TAJ-száma alapján vizsgálhatja (kivéve, ha a beteg írásban megtiltja), milyen egyéb gyógyszereket szed a páciens a felírtakon kívül, s ezek együttesen nem okoznak-e valamilyen nemkívánatos mellékhatást. A kamarai vezetők szerint az OEP-adatbázisában való keresgélés valamivel népszerűbb lesz a patikusok körében, mint az orvosok esetében, akiknél szinte érdektelenségbe fulladt a lehetőség.
A gyógyszerbiztonság ellenőrzéséhez a magisztrális készítmények esetében is támogatást kapnak, 0,6 milliárd forintot. A fennmaradó százmillió forintot ez év júliusától a több mint öt gyógyszert szedő, 62 év feletti betegek emelt szintű gyógyszerészi gondozására fordíthatják.
A szolgáltatási díjat a vényforgalom alapján, sávosan osztják szét a patikák között: mivel a kisebb vényszámot magasabb összeggel preferálja az állam, így egyértelműen a kispatikák lehetnek leginkább a nyertesei az új támogatási formának.
Internetes patikák ideje jön
Március elsejétől a patikák lehetővé tehetik a nem vényköteles szerek internetes rendelését is honlapjukon. Mint elhangzott, csak hazai gyógyszertár által működtetett honlapról történő rendelésnél tudja az állam garantálni a gyógyszerbiztonságot, vagyis azt, hogy nem hamis készítményt vásárol a páciens. Az adott patikai honlapon linkkel elérhetővé kell tenni, hogy az OTH honlapján lévő szakmai patikai jegyzékére látogathasson a böngésző, ellenőrizve, a patika rendelkezik-e internetes árusítási engedéllyel. Egyelőre azonban nem számítanak ezen a vonalon nagyobb forgalomra, ugyanis a mai tapasztalatok szerint kevéssé élnek ezzel a lehetőséggel a betegek.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!