• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Pénz és rendelet kell a normális működés visszaállításához

Egészségpolitika 2020.06.30 Forrás: Weborvos Szerző:
Pénz és rendelet kell a normális működés visszaállításához

Az elkövetkező másfél hétben várható az a rendelet, amellyel visszatérhet a teljesítményalapú elszámolás.

Bár egyelőre hiányzik a szükséges jogszabály az átlagfinanszírozásból a teljesítményalapúra történő visszaálláshoz, ezen a héten, de legkésőbb jövő héten számíthatnak rá a szolgáltatók – derült ki a META hétfői ülésén Kiss Zsolt, az NEAK főigazgatójának tájékoztatásából. Ahogy az ellátás lassan a normális medrébe visszatér, muszáj is változtatni az annak idején kényszerből, de a szolgáltatók nagy elégedettségére bevezetett átlagfinanszírozásból. Hogy ez milyen lépésekben valósul meg, hány „fordulóban”, azt majd a jogszabály fogja rendezni. Az is kérdés, hogy felfüggesztik-e a tvk-t azokon a területeken, amelyek elmaradtak a járvány időszaka alatt. Ezek elsősorban az elektív beavatkozások, például az ortopédiai, szemlencse, érsebészeti, hasi műtétek, amelyeknél értelemszerűen megnőtt a várakozás, beleértve az egynaposban ellátható eseteket is.

„Kapacitáshiányos” várólisták

A várólisták kérdésköre fókuszba került a veszélyhelyzet megszüntetésével. Mint Kiss Zsolt hangsúlyozta, az elmaradt műtéti adat kiszámolható, hiszen nagyjából 80 százalékos visszaeséssel lehet kalkulálni átlagosan, de az egyes szakmákban meg is jelenik a várólistákon. A várólisták ledolgozását segíti, hogy a hatvan napon túli várakozási időket külön, az úgynevezett „kapacitáshiányos” várólistákon vezetik. Ha jól működik a rendszer, akkor ezek hamar el fognak tűnni a főigazgató reményei szerint, ugyanis van forrás a ledolgozásukra: a költségvetésben idén is ötmilliárd forint áll ezen a soron. Minden jel szerint a közfinanszírozott intézmények meg tudják majd oldani a feladatot, nem kell a magánellátókat bevonni.

Több tízmilliárd kell a korábbi rendszerhez való visszaálláshoz

Hogy a „normális” rendre való visszatéréshez, minden elmaradt, de szükséges ellátás elvégzéséhez többletforrásra van szükség, azt biztosra veszi a Weborvos. Hogy mekkora összeg kellene, arra vonatkozóan információink szerint tízmilliárdokban kell gondolkodni. Hogy a korábban beharangozott utólagos elszámolás megvalósul-e, arról is elvileg a rendeletcsomagnak kell majd szólnia. Kiderülne belőle, hogy melyik ellátó milyen kondíciókkal került ki a veszélyhelyzetből: képződött-e esetleg tartaléka, vagy pedig abszolút mínuszba estek.

Szintén rendezésre, elszámolási szabályozásra vár a PCR-kassza. Az erre vonatkozó szabályok is várhatóan a rendeletcsomagban szerepelnek majd. Lapunk úgy tudja, előfordulhat, hogy nem minden vizsgálatot fognak kifizetni, ami néhány milliárdos nagyságrendű veszteség lehet.

Jól vizsgázott az onkológia

Az onkológiai aktív ellátás, az otthoni szakápolás – beleértve a hospice-t –  jól vizsgázott, kis mértékű volt a visszaesés. A kúraszerű ellátásoknál nem mutatkozott csökkenés, sőt: a kemoterápiák esetében kis emelkedés, míg  a sugárterápiánál kis mértékű csökkenés mutatkozott.

Enyhe visszaesést mutatott a PET CT-CT vizsgálatok száma: főként április elején volt csökkenés, majd következett az emelkedés, és lényegében stabilan tartotta magát a képalkotó diagnosztika.

Miután a vészhelyzet idején lényegében leállt az élet, az infarktusok száma csökkent hasonlóan a traumatológiai esetekhez. Ahogy a META ülését moderáló dr. Rékassy Balázs egészségügyi szakmenedzser fogalmazott: protektív hatása volt a családnak a kardiológiai betegségekre.

Kiss Zsolt úgy foglalta össze a rendszer veszélyhelyzet alatti teljesítményét, hogy ahol igazán szükség volt az ellátásra, ott az jól is működött.

120 beteg egy nap alatt

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben szerzett járványügyi tapasztaltatokról számolt be dr. Bogos Krisztina, az intézet főigazgató főorvosa. Volt olyan délutánjuk, amikor egyszerre 120 beteget kellett felvenniük. Gondot okozott, hogy ugyan el tudták szeparálni a Covid-gyanús betegeket, ám a szobák komfort nélküliek voltak, ami miatt bírálták is az intézményt. A munkatársaknak meg kellett tanulniuk a védőruhás beöltözés, levetkőzés fortélyait, a zsilip használatát. Két héttel ezelőttig egyetlen dolgozói fertőzés sem történt, aztán két nővér mégis elkapta betegektől a vírust, ám szerencsére ők tünetmentesek. Az elején nem, de ma már napi 30 PCR-tesztet tudnak végezni.

Az intézménybe 381 beteg érkezett, 221 igazolt fertőzött volt közöttük, az átlag életkor 72 év. Az esetek 47 százalékában lélegeztetőgépet kellett bevetni. Elvesztettek 75 beteget.

Bár tüdőgyógyászati betegségnek tűnt először a Covid-19, ám kiderült, hogy jóval szélesebb szakmai összefogásra volt szükség infektológusok, immunológusok bevonásával.

Nem heverték ki a 65 év felettiek átmeneti kiesését

Bár az idősebb orvosaik jórészt visszatértek, nem mindenkinek van kedve visszasorolni a gyógyítók közé, derült ki dr. Nagy András Csaba, a XIV ker. Zuglói Szakrendelő Intézetek igazgató főorvosának tájékoztatásából. A 65 év felettiek vészhelyzet idején való kiesése miatt 37 százalékkal csökkent a gyógyítók száma, 16 százalékkal a szakdolgozóké, nyolc nővérüket pedig Covid-betegeket ellátó kórházba rendelték.

Egyes szakmák azonnal leálltak (ortopédia, gyógytorna, fizioterápia), ugyanakkor a labor és a képalkotó diagnosztika jól működött. A kisebb labor igénybevétellel eljutottak oda, hogy a korábbi 0,6 forintérték végre elérte a németpont forintértékét: 1,98-at.

Nem minden elmaradt ellátást tudnak ledolgozni Nagy András szerint, aki elmondta: a bázisfinanszírozás nagy részét elvitte a bérfizetés, rezsi.

Többször hangsúlyozta, hogy most kell az úgynevezett „M” (biztonsági) tartalékot felhalmozni mindenkinek védőeszközökből, s úgy vélte, szükséges lenne veszélyhelyzet idején a kerületeknek összefogniuk a kapacitások megosztása és a közös beszerzések okán.

Fokozott figyelem irányult a veszélyhelyzet idején a telemedicinára, ám egyelőre távleletezést nem tudták megoldani a digitális eszközöknél. Nagy András saját intézetében országosan egyedülálló Kardiometabolikus Centrumot hozott létre (az Egészséges Budapest Program keretében). Itt a kardiológiai betegségekkel együtt kezelik a diabéteszt és az anyagcserével kapcsolatos problémákat. A centrum meghatározó eleme a big data: sok adatot gyűjtenek és foglalnak rendszerbe, amely lekérdezhető az orvos számára akár úgy is, hogy nem szükséges az orvosnak és a betegnek találkoznia – ez utóbbi pedig már a telemedicina fontos eleme, amelynek szakértője a főigazgató.

Október környékén megismétlik a reprezentatív vizsgálatot - további előadások a konferenciáról

Legolvasottabb cikkeink