A praxisjoggal kapcsolatos változtatásokat az alábbi szempontok figyelembe vételével tudják támogatni.
"Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezetével kapcsolatos véleményünket az alábbiakban foglaljuk össze. A rendelkezésre álló idő rövidségére tekintettel alapvetően csak a „praxisjoggal" – mint szövetségünk tagságát leginkább érintő területtel foglalkoztunk" - áll a FAKOOSZ az államtitkársághoz eljuttatott levelében.
"Mindenek előtt üdvözüljük a szándékot, a gesztust, hogy végre érdemben foglalkozik a kormány ezen terület rendezetlen kérdéseivel. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy mindaddig, amíg a finanszírozási kérdések nem kerülnek rendezésre, nem a tényleges – számos esetben jogszabály által determinált – költségekhez igazodóan ellentételezi az OEP az általunk nyújtott szolgáltatásokat -, minden ilyen jellegű szabályozási változás nem fogja meghozni a várt eredményt, az alapellátás megerősítését. Sőt, meggyőződésünk hogy a helyzet tovább fog romlani.
A praxisjogot illetően tervezett változtatásokat abban az esetben tudjuk támogatni, ha
1. Szükségesnek tartanánk legalább a finanszírozás értékállóságát is a törvényben rögzíteni. Beleértve mindebbe azt is, hogy az adóváltozások kedvezőtlen hatásai (lásd pl. ÁFA emelés 2012-re) is követésre kerüljenek.
2. Fontosnak tartjuk tulajdonos-fenntartó önkormányzat jogaival pontról-pontra legalább egyenértékű háziorvosi jogok állnak szemben. A jelenlegi tervezet túl sok szubjektív lehetőséget ad az önkormányzatok kezébe. Mindaddig, amíg az önkormányzatok kötelezettségei törvényi szinten nincsen egyértelműen deffiniálva, a jelenlegi együttműködési „nehézségek" fennmaradnak.
3. Az önkormányzati oldalról szóba jöhető esetleges kártérítési okok is pontosabb szabályozásra szorulnak. Jelenleg egyetlen praxis sincs olyan helyzetben, hogy egy esetleges önkormányzati jogellenes lépés miatt szükségessé váló bírósági eljárást több éven keresztül finanszírozni tudjon.
4. Mélyebb átgondolást és empatikusabb rendezést igényelne a területi ellátási kötelezettség nélküli praxisok további sorsának rendezése. Lehet olyan személyes, családi, egyéb ok, ami miatt az orvos fizikailag nem tudja feladni a jelen helyzetét az adott időben és esetleg az ország más tájára költözni. Ez ilyen formában méltánytalan és a személyes szabadság jogokkal való visszaélés.
5. A min. 5 év röghöz kötöttséget és az 1 éves felmondási időt elfogadhatatlannak tartjuk. Ebben az esetben is létezhetnek olyan személyes élethelyzetek, amelyek rendezését ezen szabályozás lehetetlenné teszik. Mindenképpen szükségesnek tartjuk ezen időkorlát jelentős csökkentését, különös tekintettel azon helyzetekre, amikor a jelenlegi háziorvos már több mint 5 éve a jelenlegi praxisban működik.
6. Mindenképpen szabályozásra szorulna az a kérdéskör, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben – tekintettel többek között a jövő évre tervezett adózási szigorítások – lásd pl. 25 milliós bírság egy darab elvesztett, akár önhibán kívül megsemmisült számlatömbért -, valamit alulfinanszírozottság mellett, hogy egy önhibáján kívül csődhelyzetbe kerülő praxis esetében mi történik. Ez a kérdéskör azért is érdekes, mivel a háziorvosok jelentős része betéti társasági formában működik, a beltag teljes vagyoni felelőssége mellet. Ilyen nem kívánt helyzet akár az orvos teljes egzisztenciális ellehetetlenüléséhez is vezethet.
7. Nem támogatjuk azon elképzelést sem, hogy az önkormányzatnak generális, akár indoklás nélküli vétójoga lehessen két, a szükséges szakmai feltételekkel rendelkező háziorvos „prasxisjogra" irányuló adásvételi szerződésének hatályosulását illetően. Ezt csak abban az esetben tudjuk elfogadni, hogy az önkormányzat csak akkor avatkozhat be a szerződési folyamatba, ha a „vétó" bejelentésével egyidejűleg a kialkudott vételárat az eladó részére megfizeti és ettől kezdve az önkormányzat feladata a az ellátás biztosítása.
8. Ha a vevőként jelentkező a törvényi feltételeknek megfelel (orvosi diploma, szakvizsga, licenszvizsga, erkölcsi bizonyítvány, MOK igazolás, OEP-befogadás, érvényes működési engedély, adásvételi (elő)szerződés a „praxisjog" jelenlegi tulajdonosával, stb.), akkor az önkormányzat köteles legyen vele szerződést kötni. Egyéb mérlegelési lehetősége ne legyen.
9. Mindenképpen pontosításra szorul az alábbi módosítás-tervezet::
"(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti önkormányzat
a) a praxisjogot megszerezni kívánó orvost – a praxisjog megszerzése esetén – az adott körzetben foglalkoztatni kívánja, erről a felek előszerződést kötnek,"
Az önkormányzat az egyéni vagy társas vállalkozónak ugyanis nem foglalkoztatója, hanem szerződéses partnere.
10. A praxisalappal kapcsolatban fontosnak tartanánk annak törvényi szabályozását is, hogy a nyugdíjkorhatáron túl lévő háziorvosok előnyt élveznek a felhasználás folyamán. Megfontolandónak tartanánk annak törvénybe foglalását is, hogy a praxis egyösszegű megváltása helyett adómentes életjáradék igénybe vételét is választhassa a végleg nyugdíjba vonulni kívánó háziorvos, a várhatóan nagyon alacsony összegű nyugdíja folyamatos kiegészítésére.
11. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a „praxisjog" adásvételének teljes adó- és illetékmentessé tételének, illetve annak törvényi deklarálásának, hogy a háziorvosi tevékenység önkormányzati kötelező feladat, közszolgáltatás, melyet feladat-ellátási szerződés keretében lát el, ezért az azt végző vállalkozás tevékenysége helyi iparűzési adóval nem sújtható.
12. Szükségesnek tartanánk annak egyértelmű szabályozását is, hogy a háziorvos mely esetekben élhet az egyoldalú rendkívüli felmondás jogával, ne csak az önkormányzati oldal jogai kerüljenek nevesítésére.
13. A praxisalap kezelésével kapcsolatban kifejezzük azon igényünket, hogy az alapellátásban érintett érdekvédelmi szervezetek számára a döntési folyamatban való részvétel jogát és lehetőségét ugyancsak törvényi szinten szabályozottan biztosítsák.
A praxisjoggal kapcsolatos változtatásokat fenti szempontjaink figyelembe vételével tudjuk támogatni.
Egyben a törvényjavaslat-tervezet további pontjaival kapcsolatban ismételten hiányérzetünket fejezzük ki, hogy a nem foglalkoztatási jogviszonyban, hanem egyéni vagy társas vállalkozóként tevékenykedő háziorvosok ügyeleti rendjével kapcsolatosan továbbra sem találjuk még a szándékát sem a túlmuka kérdések (lásd EU Munkaidő direktíva) rendezésének.
Alsónemesapáti, 2011. október 24.
Dr. Selmeczi Kamill elnök
Széphalmi Miklós főkönyvelő