Az egyesületet alapító magánegészségügyi cégek évente összesen 4,5 milliárd adót fizetnek be az államkasszába.
12 nagy - egymilliárd forintnál nagyobb éves árbevétellel rendelkező - magánegészségügyi szolgáltató, Primus néven egyesületet hozott létre. A privát ellátás ugyanis elérte már azt a méretet, amelynél érdemes együttműködni annak érdekében, hogy az érintettek is beleszólhassanak az őket érintő döntésekbe, működési környezetük alakításába. A magánellátók együttműködése a betegek érdekeit is szolgálja, mivel a tagoknak gazdaságilag átláthatónak kell lenniük és szigorú szakmai feltételeknek kell megfelelniük. Minderről Leitner György, a Primus Egyesület ügyvezetője, az egyik tagvállalat, az Affidea Diagnosztika vezetője beszélt a megalakulást bejelentő keddi tájékoztatón.
A betegek az egész országban évről-évre egyre nagyobb arányban veszik igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat, különösen Budapesten, ahol tavaly, egy kutatás szerint, a megkérdezetteknek már 60 százaléka fordult privát ellátóhoz. A tájékoztatón bemutatott felmérés szerint két évvel korábban ez az arány csak 49 százalék volt. A magánellátáson belül a páciensek főleg a szakrendeléseket és a diagnosztikai szolgáltatásokat keresték. A kutatás szerint a betegek főleg azért fordultak a magánegészségügy felé, mert itt több törődést, figyelmet kapnak, időt takarítanak meg, nincs várólista.
A betegek a magánegészségügy iránti egyre nagyobb igénye szülte meg a gondolatot, hogy az ezen a területen működő nagyobb szolgáltatók fogjanak össze. A legnagyobb cégek - két-három kivételtől eltekintve - hozták létre a Primust. Ezek név szerint: Affidea Diagnosztika, Budai Egészségközpont, Centrum-Lab, Da Vinci Klinika, Duna Medical Center, Doktor24, Főnix-MED, Premed Pharma, Pozitron-Diagnosztika Központ, Róbert Károly Magánkórház, Rózsakert Medical Center, Synlab Hungary, és pártoló tagként a Quercus Consulting Group.
Az alapító tagok nagyságát jól jellemzi, hogy a 12 cégnél évente összesen 440 ezer orvos-beteg találkozó, 5 millió diagnosztikai vizsgálat történik, 3300 szakember dolgozik és 4,5 milliárd adót fizetnek be az államkasszába.
Leitner György szerint bár mindezek nagy számok, még így is a magánellátáson belül összességében nagyobb arányt képviselnek a kicsik, a privát "lakásrendelők". A betegek és a privát ellátás megbízhatóságának érdekében szeretnék elérni, hogy az egyesületben résztvevő tagokkal együtt valamennyi magánszolgáltató átláthatóan működjön.
Ezért a Primus javasolni fogja, hogy a kisebb magánellátókat is kössék rá az online pénztárgépekre, vezessék be az e-számlát - mondta az ügyvezető.
A betegeket szolgálná az a javaslat is, amely szerint a Primus egy szakmai védjegyet alapít, amelyet évente meg kell újítani. Ezt a védjegyet csak azok kaphatnák meg, akik megfelelnek a szigorú külső auditáláson. Az egyesület tagjai közül az a magáncég, amelyik esetleg nem megy át ezen a szakmai "vizsgán", elveszíti tagságát. Egy kérdésre az ügyvezető meg is erősítette, hogy a legnagyobb magáncégek egyikét épp azért nem hívták meg az egyesületbe, mert feltételezhető volt, nem menne át ezen a vizsgán.
Leitner György hangsúlyozta az egyesület hosszú távú célja, hogy együttműködjön a kormánnyal, főleg a területet érintő jogalkotásban. Ezen kívül, szintén a távolabbi jövőben szeretnének együttműködni az állami egészségügyi szektorral is. A felmérések is azt mutatják, hogy a betegek nem kizárólagosan veszik igénybe a magán egészségügyi szolgáltatásokat, és az egyesületnek sem célja, hogy a páciensek elforduljanak az állami ellátóktól - mondta az ügyvezető, aki hozzátette, tapasztalataikkal, információikkal inkább támogatni szeretnék a tb finanszírozású területet.
Az egyesület egyébként nyitott, mindenki, aki megfelel a belépési kritériumoknak és vállalja a védjegy megszerzésével járó nem kis költséget, beléphet a tagok közé - mondta kérdésre válaszolva az ügyvezető.