PRIMUS: legyen szektorsemleges a finanszírozás

A kicsiktől a közepeseken át a nagy méretű magánegészségügyi szolgáltatókig - nagyságtól függetlenül szeretne minél több privát szolgáltatót a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületébe fogadni a szervezet új elnöke, Lancz Róbert, aki egyben a Doktor24 magánegészségügyi vállalat vezérigazgatója. Öt év után váltja a korábbi elnököt, Leitner Györgyöt.

Bemutatkozó szerdai online sajtótájékoztatóján az új elnök először is leszögezte, nem a páciens, hanem az ügyfél kifejezést használja, mert az ellátásban az ember áll a központban. Ezen szemlélet megvalósítása érdekében fogalmazták meg öt javaslatukat, amely szerint egyik fő céljuk a szektorsemleges finanszírozás megvalósulása. Ez azt jelenti, hogy a beteg lényegében taj-kártyával "fizethetne" a magánszolgáltatóknál. Ha a többletszolgáltatások miatt ez drágább, akkor csak a különbözetet kellene kifizetnie vagy saját magának, vagy a vállalatának, vagy a magánegészségügyi biztosítójának.

Egészséges versenyt

Egyelőre ebben a kérdésben nem tárgyaltak állami szereplőkkel, válaszolta lapunk kérdésére Lancz Róbert, ám informálisan tudnak arról, hogy vizsgálják ezt a lehetőséget állami oldalon. Hangsúlyozta, nem arról van szó, hogy ez többe kerülne az államnak, hiszen az ellátási feladattal együtt mozogna a finanszírozás is: ha az államiban nem tudják ellátni a beteget, de a privátban igen, akkor ott finanszíroznák az ellátási eseményt. Hogy ez a két szektorra (magán és közfinanszírozott) nézve milyen változásokat eredményezne, arra úgy válaszolt, hogy hatékonyabb, gyorsabb lenne a betegek ellátása, ami egyértelműen a betegek érdekét és az egészséges versenyt szolgálná. Ráadásul kisebb városokban bizonyos szakterületeken, ahol nehezebb a hozzáférés egyes ellátásokhoz, az ügyfelek számára gyorsabb, jobb szolgáltatást lehetne nyújtani.

Le a rideg szabályozókkal!

Egy magánellátó gyorsabban tud reagálni, gyorsabban tudja fejleszteni infrastruktúráját, változtatni kapacitásait az ügyfelek igényei szerint, sorolta Lancz Róbert, milyen erősségei vannak a magánszektornak. Úgy vélte, nem csak a szektorsemleges finanszírozást, de – egy újabb javaslatuk szerint – a jelenleg érvényben lévő rideg szabályozást is meg kell változtatni, amely szerint, ha valakinek a privát szektorban kezdődött meg az ellátása, azt az államiban nem kezelheti ugyanaz az orvos. Újra kellene gondolni, hogyan osszák fel az ellátási területeket, hol tudnak hatékonyabban betegellátást folytatni. Hivatkozott arra, hogy a Covid idején az állami intézmények a koronavírusos betegek ellátására fókuszáltak, így sokan a magánellátókhoz fordultak panaszaikkal. Mindez megmutatta, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tudott feladatot átvállalni a privát szektor az államitól – mert az élet ezt diktálta. Mint hangsúlyozta, a magánellátás a közellátást több szinten kiegészítő, megkerülhetetlen szolgáltatási tényezővé vált.

Edukálni a betegeket

Javaslataik között szerepel továbbá a betegek várakoztatásának csökkentése, és a rájuk fordított idő növelése. Ezt úgy tartják megvalósíthatónak, ha az orvos-beteg találkozóknál növelik a hasznos időt: a 20-30 perces konzultációkból jelenleg csupán 5-8 perc a tényleges orvosi feladatokkal eltöltött idő, a többi adminisztráció. Ennek átalakításával, a régi beidegződéseken túllépve, a betegeket edukálva mindkét szektorban javítható az ellátás hatékonysága.

Egyetértenek a kormányzati célokkal a várólisták csökkentése érdekében, és mint Lancz Róbert jelezte: a magánszektor készen áll, hogy számos ellátási területen tehermentesítse a közellátást.  

Újabb javaslatuk a prevenció fókuszba helyezése, amelyhez véleményük szerint jó partner a magánellátás. A privát szektorban ugyanis évente több tízezer szűrővizsgálatot végeznek, amit össze kellene hangolni az állami szűrőprogramokkal. Az együttműködésnek köszönhetően elkerülhető lenne a duplikáció, s ezzel a kapacitások pazarlása.

Nyitás, együttműködés

Változtatnának a szakmai minősítési rendszeren is. A PRIMUS elnöke szerint definiálni kell a gyógyulást leginkább segítő minőségi szintet, ennek részleteit az államnak a szakmai szervezetekkel, valamint az ügyfelek, a betegek képviselőivel közösen kell kidolgoznia. Az Egyesület az elmúlt években már bevezetett egy minősítési rendszert: a védjegy az ügyfelek számára kínál kapaszkodót és garanciát a minőségi szolgáltatók közötti tájékozódásban - jelenleg 16 tagjuk van.

A kisebb piaci szereplők felé történő nyitás mellett a PRIMUS partnerséget keres  a szektor mértékadó szakmai szervezeteivel, így a Magyar Orvosi Kamarával és a Vállalkozók Országos Szövetségével is.

„Célunk, hogy az új kormányzati ciklus kezdetével partnerek legyünk a szolgáltatási rendszer átalakításában. Intenzív párbeszéd indult a magánszolgáltatók és a szakmai szervezetek között, mindannyian érezzük, hogy együtt kell dolgoznunk. Közös érdekünk egy fenntartható és hosszú távon finanszírozható állami rendszer kialakítása. Készen állunk az együttműködésre és a tárgyalásokra az ágazat kormányzati képviselőivel is” – mondta végezetül Lancz Róbert.