Rendszerben védik gyógyítói hibáktól a beteget

Kutatások szerint a kórházi ellátás során minden 10. beteget ér olyan, az ellátással összefüggő károsodás, ami nem a kezelt betegség szövődménye. Következményként jelentős költségkihatást eredményező ideiglenes vagy tartós állapotromlás, későbbi gyógyulás, szövődmény, halálozás léphet fel, ami a betegeket „felesleges szenvedéssel" terheli, az intézmények számára az ellátás eredményességének és hatékonyságának romlását eredményezi.

A most induló két éves uniós projekt teszi lehetővé a járó- és fekvőbeteg szakellátás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátási tevékenység felülvizsgálati rendszerének új alapokra helyezését, a projektidőszak alatt az új rendszer kialakítását, a működtetés és a hosszú távú fenntarthatóság feltételeinek megteremtését, valamint a program elindítását. A projekt-gazda Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) a programot konzorciumi együttműködésben valósítja meg a Semmelweis Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel és a ’Gyógyszerészi Gondozásért’ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal, amely tagokat nyílt pályázat keretében választotta ki - közölte a GYEMSZI.

Az akkreditáció szisztematikusan kidolgozott, az egészségügyi intézmények működésének szabályozásán, és a szabályok szerinti működés egységes szemléletű megítélésén alapuló értékelés eredménye. Az akkreditációs követelmények szerinti működés az egészségügyi szolgáltatók tevékenységét átláthatóbbá, eredményesebbé, hatékonyabbá és biztonságosabbá teszi, azaz összességében jobb minőségű ellátást tudnak nyújtani. A kidolgozandó rendszer szakmai, oktatási és módszertani segítséget is nyújt a betegbiztonság fenntartásához és az ellátási minőség fejlesztéséhez.

Az egészségügyi szolgáltatók számára világszerte egyre inkább ez, az érthető és egyértelműen rögzített elvárásokon - standardokon - alapuló egységes, külső értékelési rendszer az a bevált módszer, amelynek segítségével a betegellátás biztonsága leginkább fejleszthető, csökkenthetők az indokolatlan költségek, és amely az általuk nyújtott ellátás minőségét összemérhetővé teszi a többi intézményével.

Magyarországon eddig is működtek az egészségügy területén különböző filozófiájú minőségbiztosítási rendszerek – a kórházak egy része az ugyancsak a működési folyamatokra fókuszáló Magyar Egészségügyi Ellátási Standardokat (MEES) használta. Ebben a rendszerben azonban egyrészt a standardok túlságosan általános volta és a felülvizsgálati eljárás sajátosságai miatt kevéssé garantált az objektivitás, másrészt eddig nem szerepeltek az elvárások között konkrét betegbiztonsági elemek, illetve kevéssé volt nyomon követhető a standardok teljesítésért viselt felelősség kérdése.

A program speciális eleme a gyógyszerészi gondozás, amely a közvetlen lakossági gyógyszerellátás rendszerén keresztül segíti a beteg- és gyógyszerbiztonságot. Mai egészségügyi ellátórendszerünk egyik legjelentősebb hatékonysági problémája, hogy a gyógyszeres terápiák eredményessége nem éri el a kívánatos szintet. Két fő okra vezethető ez vissza, egyrészt a gyógyszerek nem megfelelő alkalmazására, másrészt a beteg-együttműködés hiányára. Ez utóbbi – sajnos – egyes krónikus betegségek kezelésénél az 50 százalékot is elérheti.

Magyarországon évente 60 millió gyógyszerész-beteg találkozás történik. Ennek jelentőségét felismerve a Semmelweis Terv célként fogalmazza meg a gyógyszeres terápia eredményességének, biztonságosságának, időbeliségének javítását, a gyógyszerészi gondozási szolgáltatások fejlesztését. A pályázat keretében arra is lehetőség nyílik, hogy a gyógyszerészi gondozáshoz kapcsolódó standardok, illetve gyógyszerészi gondozási szakmai irányelvek fejlesztése megtörténjen, mind a vény nélküli-vényköteles gyógyszerkiváltásokhoz, mind pedig nagy népegészségügyi jelentőségű betegségekhez kapcsolódva. Az új akkreditációs rendszer gyógyszertárakra vonatkozó része ahhoz segíti hozzá a betegeket, hogy gyógyszeres terápiájuk biztonsága és eredményessége javuljon.

A projektben fontos szempont, hogy a fejlesztést gyakorlati szakemberek végezzék. Az intézményi munkatársak támogatása érdekében számos olyan segédanyag is készül majd, amely végigvezeti az intézményi vezetőket és dolgozókat a standardok szerinti működésre való felkészülés lépésein. A rendszer a végső formáját próba tanulmányok keretében nyeri el. Az akkreditációs program követelményeit teljesítő intézményekben – a betegbiztonság javulásával – csökkenhet az ellátás eredményeként fellépő károsodások, így a jogi következmények előfordulása, és a standardok alkalmazása elősegíti a dolgozók biztonságérzetének javulását is.

A betegellátás biztonsága központi téma lett nemcsak az Európai Unióban, de az egészségügy fejlesztésével, értékelésével foglalkozó nemzetközi szervezetek munkájában is (WHO, OECD). A TÁMOP-6.2.5.A/12/1 pályázat keretében megvalósuló akkreditációs rendszer mind a betegbiztonsági ajánlás, mind a határokon átívelő egészségügyi ellátásra vonatkozó direktíva teljesítését nagymértékben elősegíti. A rendelkezésre álló forrás 950 millió forint.