A készítmények, akár a beteg hibájából, gyakran nem hozzák az elvárható terápiás eredményt.
Holnapig véleményezhető az a tegnap nyilvánosságra hozott törvénytervezet, amely a gyógyszertámogatási rendszer Széll Kálmán Tervbe foglalt átalakításának 2012. évre szóló végrehajtási intézkedéseihez szükséges törvénymódosítádokat tartalmazza. Jelesül az eredményalapú és a betegegyüttműködésre is építő támogatási szerződések bevezetését alapozza meg. Ez utóbbiak lényege, hogy a gyógyszerek biztosítói ártámogatási százalékának megítélésénél figyelemmel lesznek arra, hogy a beteg együttműködik-e az orvossal, egyáltalán beszedi-e a medicinát, s nem folytat-e olyan életmódot, amely hatástalanná teheti a terápiát.
Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatója egy nyáron készült interjúban példaként az asztmás betegeket hozta fel: az asztmás gyógyszerek hatásosságát nagymértékben meghatározza, dohányzik-e a beteg, így elképzelhető, hogy a dohányzó asztmás alacsonyabb támogatással kapja gyógyszerét a jövőben – érvelt.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosításával bevezetendő eredményességen alapuló ártámogatás indoka ( a hangoztatott érv szerint az), hogy a törzskönyvezett, újonnan befogadott készítmények sok esetben - akár a beteg hibájából - nem hozzák azt az eredményt, amelyet az eljárás alapjául szolgáló klinikai tesztek során mutattak, ezért az egészségbiztosító mérni és ellenőrizni akarja a mindennapi terápiában felmutatható hatásosságot.
A törvénymódosítás tervezete szerint, eredményesség alapú támogatásvolumen-szerződés keretében támogathatók
• az újonnan támogatásba kerülő gyógyszerek, melyeknél eredményesség alapú paraméter állapítható meg és teljesítik az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott betegszámra és napi terápiás költségre vonatkozó paramétereket, • a ritka betegségek kezelésére használt gyógyszerek,
• a méltányosságból támogatott gyógyszerek,
• a tételes elszámolás alá eső gyógyszerek, és
• az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott kórképek kezelésére használt, az ott meghatározott betegszámot és napi terápiás költség értéket elérő gyógyszerek.
Az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott szempontjai szerint az egészségbiztosító évente felülvizsgálja az eredményesség alapú támogatásvolumen-szerződések alapján társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerek körét.
A törvénymódosítási csomag eleme - Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosításával létrehozandó - Betegségregiszter felállítása, amelyet az egészségügyi államigazgatási szerv hoz létre, működteti és értékeli a beérkezett adatokat.
Az eredményesség alapú támogatásvolumen-szerződés keretében támogatott gyógyszerrel kezelt vagy támogatott gyógyászati segédeszközzel ellátott személyeknek a terápia eredményességének megítéléséhez szükséges (a beteg egészségi állapotával az adott terápiával összefüggő egészségügyi és személyazonosító adataiból előállított), személyazonosításra alkalmatlan adatait az egészségbiztosítási szerv kapcsolati kóddal ellátva továbbítja a Betegségregiszterbe. A kapcsolati kód biztosítja az ellátott beteg, az egyes ellátási események, ideértve a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelését és a személyazonosításra alkalmatlan adatok összefűzését.
Mint a tervezet írja, a kapcsolati kód kialakítása kizárja a személyes adatoknak a kódból való visszafejtését. Az egészségbiztosítási szerv az adattovábbítást követően törli azokat az adatokat, melyeket egyéb célból nem kezel. A Betegségregiszterben gyűjtött személyazonosításra alkalmatlan egészségügyi adatokat aggregált módon az egészségügyi államigazgatási szerven keresztül megismerheti az adott gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja illetve statisztikai célú elemzés céljára az adatkezelési szabályzatában rögzített módon kutatóintézmény."
A törvénytervezet itt olvasható