Ritka betegségekkel a mindennapokban

A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (RIROSZ) március 1-jén rendezte meg  a ritka betegségek világnapi eseményét a Semmelweis Egyetemmel közösen és a RIROSZ 45 tagszervezetével karöltve - tájékoztattak a szervezők.

Európában és Észak-Amerikában több mint 6000 különböző ritka betegség több mint 60 millió embert érint, és további milliókat a világ többi részén. Vannak olyan betegek, akik számára hozzáférhetőek a terápiás lehetőségek, mások számára viszont nincs elérhető kezelés. Némely betegek viszonylag önállóak, mások ellátása azonban intenzív fizikai asszisztenciát és felszerelést igényel. Az elsődleges gondozást a ritka betegséggel élő gyermekek és felnőttek esetében a családtagok látják el.

A legtöbb esetben a ritka betegség a helyes kezelés megtalálása esetén sem gyógyítható, de a képességek javíthatóak és a beteg állapota lényegesen javítható. A ritka betegek állapotuk és az információhiány miatt hátrányos helyzetben vannak, gyakran negatív megkülönböztetésben részesülnek szinte az élet minden területén.

Hazánkban bár egyes ritka betegségek gyakorisága eltérő, összességében legalább 600.000 főre becsülhetjük a ritka betegségben szenvedők számát (ritka betegségnek minősül, aminek az előfordulási aránya kisebb, mint 2000 főből 1 érintett). A ritka betegek hozzátartozóit, családtagjait tekintve az érintettek száma ennek többszörösére tehető. Kevésbé ismert, hogy a ritka betegségben szenvedők 75 százaléka gyermek, akiknek 30 százaléka meghal, mielőtt megérné az 5 éves kort!

A betegek, a családtagjaik, a témában érintett egészségügyi szakértők, kutatók, gyógyszercégek és döntéshozók a betegségek ritkasága miatt gyakran kirekesztve érezhetik magukat és több szempontból is segítséget igényelnek. A ritka betegségek világnapjának célja ezért az összefogás, és emlékeztetni a ritka betegséggel élőket valamint a többi érintettet arra, hogy nincsenek egyedül. Az idei világnap tehát az összefogás lehetőségeinek keresésére bátorított a ritka betegséggel élő emberek ellátási, gondozási szükségleteinek biztosítása érdekében.

Jelenleg számos ritka betegséggel élő személy számára nehézséget jelent a jó minőségű ellátáshoz és szolgáltatáshoz történő hozzáférés. Sok esetben akkor is gond ez, ha már létezik megfelelő szolgáltatás, mivel a tünetegyüttesek ritkaságából és az egészségügyi rendszer jelenlegi állapotából adódóan az egészségügyi dolgozók gyakran semmilyen információval sem rendelkeznek ahhoz, hogy megtalálják az optimális „betegutakat", és eljuttassák a beteget a megfelelő szakértőhöz.

Mindemellett sokszor a legkisebb váratlan és kellően át nem gondolt változás is súlyos problémákhoz vezethet. A magyar egészségügy jelenleg is folyó átalakítása során felmerült, hogy az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) összevonása okán megszűnhet a Molekuláris Genetikai és Diagnosztikai Osztály. Ez ugyan a sok száz hazai egészségügyi intézmény közül egyetlen intézmény egyetlen részlege, de amennyiben ez az osztály utód nélkül megszűnne, bizonyos izombetegségekben, az országban egyedüli laboratóriumként nyújtott genetikai diagnosztikai tevékenységek hosszú időre felfüggesztődnek, a betegek, gyermeket váró anyák ellátás nélkül maradnának.

A legfrissebb információk szerint végül ez a probléma megoldódni látszik, azonban ez az eset is jól mutatja, hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak a ritka betegségben érintettek.

A világnap további célja az is, hogy rámutasson, mely területeken kell és lehet előrelépni ahhoz, hogy a ritka betegek helyzete javuljon.

Legfontosabb talán a korai diagnózis lehetővé tétele és a megfelelő kezelés időben történő rendelkezésre állása. A ritka betegségek esetében ez különösen fontos, mivel közülük sok, jellegéből adódóan progresszív (időben önmagától egyre súlyosabbá válik), tehát minél később ismerik fel, annál súlyosabb lesz a beteg állapota. Nem mellesleg a betegek sokszor úgy érzik, hogy „megakadtak" a rendszerben, így évekig, sőt évtizedekig bolyonghatnak orvostól orvosig, ami sok felesleges egyéni és társadalmi teherrel és költséggel jár.

Az ilyen kisszámú páciens gyógyszerszükségletei általában nem felelnek meg a nemzeti egészségügyi szolgálatok költség-hatékonyság kritériumainak. Ha mégis, a kezelések finanszírozása eseti alapon történik. Azon túlmenően, hogy ez szükségtelen aggodalmat okoz a páciensnek, elvesztegeti a nemzeti egészségügyi rendszer forrásait és területi egyenlőtlenségekhez, igazságtalanságokhoz is vezet. Emiatt a kezelést a páciens csak késleltetve kapja meg, és így annak egészségügyi hatékonysága is csorbul. Az árva gyógyszerek (orphan drug) elérhetőségének racionalizálásával, a források szakszerű felhasználásával a kezelésekre fordítható költségek csökkenthetők, miközben a beteg egészsége javul.

A világnap természetesen nem csak a szakmai kérdésekről szólt. A hagyományokhoz híven a szakmai programmal párhuzamosan egy családi napra is sor került, így a program egyaránt hasznos a betegek és hozzátartozóik, a döntés-előkészítő és döntéshozók, a szakemberek, kutatók, klinikusok és a laikus érdeklődők számára is.

A világnap alkalmával került sor a Ritka Szépségek Gyűjteménye kiállításra is, ami a ritka betegségekkel élők művészeti tevékenységét mutatta be. A „Ritka betegek boldog pillanatai" című fotópályázat eredményhirdetése is itt történt, illetve a legkiemelkedőbb pályaművekből készült kiállítást is meg lehet tekinteni. Ez utóbbi a legnagyobb közösségi oldalon is szép sikert tudhat magáénak, mivel 9 nap alatt több, mint 120 ezer ember ismerkedett meg a ritka betegek boldog pillanataival.