Ronthatja a költségvetés egyenlegét a hamburgeradó

Az új népegészségügyi termékadó, a hamburgeradó összességében negatív hatást is gyakorolhat a költségvetés adóegyenlegére, hiszen amennyiben az áremelkedés a fogyasztás 10 százalék körüli visszaeséséhez vezet az adott termékcsoportokon belül, az a kapcsolódó korábbi áfa-bevételek mértékével rontja az egyenleget a pénzügyi tanácsadással is foglalkozó BDO Magyarország szerint.

A szervezet által az MTI-hez szerdán eljuttatatott közlemény szerint ehelyett egy olyan progresszív, fokozatos termékadó táblát kellene kidolgozni, amelyik sávosan igazodik az adott termék cukor vagy só tartalmához, szemben a mostani egy értékhatárral, s a lehetőségekhez mérten az adott termék piaci vételárát is figyelembe veszi.

A közlemény idézi Gerendy Zoltánt, a BDO vezető partnerét, aki úgy véli, ez a két módosítás alkalmat ad az egészségkárosító hatás mértékének pontosabb megkülönböztetésére és nem teremt versenyhátrányt az olcsóbb termékek piacán, amelyek a fogyasztás döntő hányadát képezik ebben a kategóriában.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a kormány a napokban döntött a népegészségügyi termékadóról, amit a kabinet az egészségtelen élelmiszerekre kíván kivetni szeptembertől. Mindez egy újabb fogyasztást terhelő adó lenne, amely az egészséges életmód irányába kívánja a fogyasztókat terelni az egészségtelen termékek adóterheken keresztül történő drágításán keresztül.

Gerendy Zoltán kifejtette, a tervezett adó kizárólag az előre csomagolt termékek gyártóit, illetve első belföldi értékesítőit terhelné, azaz első látásra a klasszikus cukrászdák, ahol nincs előre csomagolás és klasszikus értelemben vett tömeg- vagy térfogategységben történő értékesítés, látszólag továbbra is adómentesen működhetnének, ami erősen ellentmond az egészséges életmód szemléletét előtérbe helyező célkitűzésnek.

Hozzátette, jóllehet az adó koncepciója eredetileg hamburgeradó néven szerepelt, a javaslatban a gyorséttermek termékei csak részben szerepelnek, mint például az üdítők vagy a sós krumpli. További ellentmondás, hogy az olcsóbb, 100 forint alatti termékek ára akár 10 százalék feletti mértékben is drágulhat, míg a drágább termékeknél az 5-10 forintos adómérték miatti áremelkedés nem is érzékelhető. A javaslat emiatt elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket terheli majd átlag feletti mértékben.