A kamarai tagtoborzás sikeres, a Semmelweis Terv megvalósíthatósága kétséges.
A kötelező kamarai tagságról március elején döntött a Parlament, a törvény alapján 2011. június 1-jétől nem végezhet egészségügyi tevékenységet az, aki nem tagja a szakterületén működő hivatásrendi testületnek. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerdán egyeztetésre hívta az egészségügyben tevékenykedő köztestületek vezetőit, hogy tájékozódjon a tagtoborzás eredményeiről, a tisztújítások várható időpontjáról, s véleményüket kérje a nemrégiben a kormány által is elfogadott Semmelweis Tervről.
A Magyar Orvosi Kamarába (MOK) eddig 8175-en jelezték belépési szándékukat, a késedelmesen regisztrálókkal együtt Éger István elnök 8500 főnyi új taggal számol, velük együtt összesen 38.000 tagja lesz a testületnek. Július végéig egyeztetést kért az elnök a tárcavezetőtől annak érdekében, hogy szeptember 24-i küldöttgyűlésükön olyan etikai kódexet fogadhassanak el, amelyet már véleményezett a felügyeleti szerv, ne azt követően kelljen esetleges módosításokat eszközölniük.
Ennél jóval többen, mintegy 84 ezren vannak a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarában (MESZK), igaz, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) nyilvántartásában ennél ezerrel több szakdolgozó szerepel. A MESZK 120 helyi szervezete már nekilátott a küldöttválasztásnak, országos küldöttgyűlésük szeptember végén lesz, a tisztújításra november végén, december elején kerül majd sor.
A legfrissebb adatokkal a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) alelnöke, Hankó Zoltán jelentkezett, náluk keddig 7450 tag jelentkezett felvételre. Az alelnök megjegyezte, ez több mint amire számítottak. A tisztújítási folyamat már elindult a testületnél, az alakuló országos küldöttgyűlésüket szeptember végén tartják, a tisztújításra náluk is decemberben kerül sor.
Várhatóan július 1-től életbe lép az a jogszabály, amely szerint a kamarai belépés illetékmentes, de több esetben előfordult, hogy a jelentkezőtől azért tagadták meg a regisztrációt, mert nem fizetett illetéket vagy regisztrációs díjat. Ennek alátámasztására az államtitkár felmutatott egy panaszos levelet, amelynek íróját éppen az illetékfizetés elmaradása miatt utasította el a MOK.
A MOK elnöke erre reagálva elmondta, a levélíró fellebbezéssel élhetett volna az elutasítás ellen, amelyben nyilván a javára döntöttek volna, hiszen a 3000 forintos regisztrációs díj meg nem fizetése nem kérdőjelezheti meg a kamarai tagságot. Az MGYK nem szed ilyen díjat, egyetlen megyében volt vitás eset, de azt vizsgálják, míg a szakdolgozóknál nem volt ilyen probléma, éppen a köztestületbe való visszalépés bátorítására semmiféle díjat nem kértek.
A kormány minden döntést meghozott, ami a Semmelweis Terv végrehajtásának jelenlegi fázisában szükséges, Szócska Miklós erről is kikérte az ágazati kamarák vezetőinek véleményét. Mivel befejezett tényekről van szó, nem tehetünk mást, mint tesszük a dolgunkat a Semmelweis Terv vonatkozásában – reagált Éger István. Bár a közigazgatási egyeztetések során kikérték írásos véleményüket, szeretnék már olvasni a kormányhatározat szövegét is, mert az több félreértést is eloszlathatna. Kérdésére válaszolva Szócska Miklós elmondta, a pontos szövegen még a jogászok dolgoznak, de a napokban nyilvánosságra kerül.
A MOK elnökével ellentétben nem befejezett tényeket, hanem ellenkezőleg: folyamatosan bővülő koncepciót lát a Semmelweis Tervben a MESZK elnöke. Balogh Zoltán szerint például az elternatív forrásteremtésben nagy segítséget nyújthatnak a szakdolgozók, akik pontosan látják, hogy az adott megyében, régióban mik a lehetőségek a források átszervezésére. Jelezte azonban, hogy a szakképzési rendszer átalakításánál nagyobb beleszólást kellene biztosítani a szakmai kamarának, hiszen kétséges, hogy az Országos Iparkamara – a tervek szerint ez koordinálná a szakképzéseket –, milyen képzésekre van szükség az egészségügyben.
Elégedett az MGYK gyógyszerpolitikai és támogatáspolitikai célokkal és a Semmelweis Tervben megfogalmazott helyzetelemzéssel, ugyanakkor az ágazati eladósodottság sok gyógyszertárat érint – mondta Hankó Zoltán. A Széll Kálmán Terv azonban még nehezebb helyzetbe hozza a kisebb patikákat, hiányolta tehát a számukra kidolgozott kompenzációs rendszert, s figyelmeztetett arra is, hogy forráskivonások mellett nem lehetséges a szektorban a szolgáltatásfejlesztés sem. A MGYK szerint az ő területükön is szükség lenne szakfelügyeleti rendszerre.
Szócska Miklós erre reagálva elmondta, az ország gazdasági stabilitásának érdekében jelenleg a Széll Kálmán Terv prioritást élvez, így az anyagi források bővülése egyelőre nem várható, de folyamatosan igyekeznek mind jobb pozíciót kiharcolni az ágazat számára a gazdaságpolitikai vezetésnél is, s bár bizonyos területeken van lehetőség uniós források bevonására, így egyéb tekintetben „tartjuk magunkat ahhoz, hogy nem ígérünk sokat, és azt felülteljesítjük" – mondta Szócska Miklós.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!