Salgótarján kapta a legtöbb pénzt

Mint a Weborvos arról beszámolt, az OEP az elmúlt héten közzétette azon szolgáltatók teljes listáját, melyek pluszjuttatásként részesültek a NEFMI miniszteri tartalékkeretéből. A járóbeteg-szakellátók között szétosztott egymilliárd német pontból a legtöbbet a salgótarjáni kórházhoz csatolt rendelőintézet kapta (66 061 137 pont – közel százmillió forint), még a második helyen álló balassagyarmatiak is több mint húszmillió német ponttal lemaradtak.

A négy orvosi egyetemből három található az első tízben: a Semmelweis Egyetem 37,191 (közel 56 millió forint), a DE OEC 30,672 (46 millió forint), az SZTE 30,606 millió német pontot (45,9 millió forint) kapott, s szintén kiemelt helyen áll a debreceni Kenézy kórházhoz tartozó rendelőintézet 25,899 millió német pontjával (38,8 millió forint). A pécsi egyetemnek 14,192 német pont jutott (21,3 millió forint).

Egy német pont 1,50 forintot ér, így másfél milliárd forintos egyszeri többletforráshoz jutott 255 járóbeteg-szakellátó intézmény. A szolgáltatóknak ez év október végéig kell felhasználniuk a pénzt, amelyet betegellátásra kell fordítaniuk. A plusz forrást elsősorban azon intézményeknek ítéltek meg, amelyek a teljesítményvolumen-korlátot (tvk) tartósan meghaladják a betegellátási szükséglet miatt, illetve figyelembe vették a megyék tvk-ja és lakosságszáma közötti egyenlőtlenségeket. A plusz forrás fennmaradó negyedrészét a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok várólistáinak csökkentésére fordíthatják a szolgáltatók.

Mint az szakállamtitkárság közleményében szerepelt, a szolgáltatók közül három – a DE OEC Kazincbarcikai Kórháza, az ózdi Almási Balogh Pál Kórház, valamint a miskolci MISEK Nonprofit Kft. – a tüdőszűrések számának növekedése miatt kap több mint 8 millió forintot utólagos kifizetéssel. A Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza a 2010 októberében kezdte meg tevékenységét és 2011-ben folyamatosan növekvő betegforgalommal működött, ezért további 2,2 millió forintot fordíthat a járóbeteg-ellátásra.
A sárbogárdi rendelőintézetet a napokban adták át, bár már négy és fél hónapja elkészült. A rendelő a Fejér Megyei Szent György Kórházhoz tartozik, amelynek a miniszteri tartalékkeretből 20,231 millió német pontot (több mint harmincmillió forintot) adtak.

Az Új Néplap beszámolója szerint közel 36 millió forinthoz jutnak a Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő járóbeteg-szakellátó intézmények. A Kelet-Magyarország című lap arról adott hírt, hogy a Jósa András Oktatókórház 19,8 millió ponttal (közel harmincmillió forint) a tizedik lett a listán. A Mátészalkai Területi Kórház több mint 9,9 millió, a Kisvárdai Városi Kórház 7,9 millió, a Szatmár-Beregi Kórház 6,3 millió, a nagykállói Sántha Kálmán Szakkórház 1,26 millió, míg a tiszavasvári egészségügyi központ 183 ezer pontot kapott.

Mint Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg-szakellátási Szövetség elnöke az Önkormányzati Egészségügyi Napok kongresszusán elmondta, a járóbeteg-ellátás igénybevétele között jelentős különbségek vannak. Az utilizációt 10 ezer főre vizsgáló ábrát bemutatva említésre méltónak nevezte a budaörsi, oroszlányi, komlói, nagykanizsai, siklósi, sátoraljaújhelyi, sárospataki kistérségek magasabb igénybevételét, míg az egyetemi központok környezetében a nagyobb kínálat miatt ez a jelenség már ismertes volt. Progresszivitási súlya ellenére érdekes, hogy Győr, Tét, Pannonhalma lemarad az országos átlagtól. A legkisebb finanszírozással a zalaszentgróti, sárbogárdi és kiskunmajsai kistérség rendelkezik.

Az Uzsoki főigazgatója, Golub Iván - szintén ezen a rendezvényen - arra hívta fel a figyelmet, hogy az Uzsoki járóbeteg-ellátás során keletkező vesztesége több százmillió forint. Nem tudja „elhajtani" a betegeket jogszerűen, mert lakóhelyükön nem látják el őket. A kórház a mezőny első negyedében tanyázik 8,575 millió német pontjával (csaknem 13 millió forint).

Német pont, finanszírozás
Mivel a finanszírozási gyakorlatot Németországból vettük át, ezért hívjuk német pontnak a járóbeteg-szakellátás mértékegységét. Minden elszámolható beavatkozásnak van egy pontértéke, amely az adott beavatkozás költségigényességét hivatott jelölni más beavatkozásokhoz viszonyítva. Mint fentebb írtuk, 2011-ben egy német pont 1,5 forintot ér.

A jelenleg alkalmazott tvk-rendszerben minden szolgáltató számára meghatározzák az éves elszámolható német pont mennyiséget. A keret havonkénti felosztására a szolgáltatók tehetnek javaslatot. Az OEP csak a teljesítménylimitig finanszíroz teljes mértékben, így ha egy szolgáltató az adott hónapra meghatározott pontérték feletti ellátási mennyiséget jelent, a tvk feletti részt degresszíven finanszírozza a Pénztár. A járóbeteg-szakellátó intézményeknek ugyanis idén ismét lehetőségük van többlet teljesítményüket meghatározott – a többlet 10 százalékáig 30 százalékos, a többlet 10 és 20 százalék közötti részénél 20 százalékos – mértékig elszámolni.

Az OEP tapasztalatai szerint vannak olyan szolgáltatók, amelyek rendszeresen túlteljesítik a havi keretüket, de vannak olyanok is, amelyek sohasem érik el azt, így maradványuk keletkezik. Ezt a maradványt a szolgáltató tovább viheti és a következő hónapban felhasználhatja.

Az a szolgáltató, amely jelentős maradványt halmoz föl év közben, a következő évben kevesebb tvk-t kap – de év közben ezekhez a keretekhez nem nyúl a Pénztár. Ugyanakkor, ha a tulajdonos több egészségügyi intézményt is működtet, az alul teljesítés miatt keletkező maradványt átcsoportosíthatja oda, ahol többletteljesítés jelentkezik.