Semmelweis Terv kronológia

2010. november 4-én jelentette be Szócska Miklós, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága „Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére" címmel elkészítette vitairatát.

Az ágazatot érintő döntő stratégiai kérdéskörök az alábbiak:
Az egészségügyi ellátórendszer ez évi konszolidációs programja
A jövő évi költségvetés egészségügyi kihatásai
Markáns állami felelősségvállalás és annak új keret- és feltételrendszere, az állami egészségügy felépítésének vázlatos bemutatása
A háziorvosi ellátás megerősítése
A szakellátási struktúra fenntartható átrendeződése a 2011. év során
Az egészségügyi dolgozók életpályamodelljének meghatározása - irányvonalak
A népegészségügyi cselekvési programok kijelölése
A gyógyszerpolitika a minőség és költséghatékonyság jegyében történő átalakítása
A sürgősségi ellátás kiemelt szerepének hangsúlyozása, és pozíciójának megerősítése

Az ágazati vezetés 2011-re mint a fenntartható átrendeződés évére tekint. A vitaanyag szakmai konzultációját is elindította, hogy a széleskörű társadalmi egyeztetések után nyerje el végleges formáját. Szócska Miklós ekkor vázolta az egészségügyi ellátás új struktúráját, miszerint a megye határokat átlépve az országot kilenc nagytérségre osztják (ma nyolcról van szó és a „nagy" már nem szerepel). A cél az, hogy az egyenként 1-1,5 millió lakost egyesítő térségeken belül legyen megfelelően felszerelt szakrendelő, sürgősségi központ, onkológiai ellátás, a bonyolult eseteket pedig az egyetemi klinikák, országos intézetek lássák el.

2010. november 26-án megkezdődtek az egyeztetések, több mint százhúsz kórházigazgató vett részt az első találkozón a minisztériumban, ahol Szócska Miklós a Semmelweis Tervről tájékoztatta a jelenlévőket.

2011. január 18-án az államtitkár bejelentette, hogy országjárásra indul, és hogy cselekvési terv készül a Semmelweis Tervből. A dokumentumot a Semmelweis-terv vitairata és az arra érkezett reagálások alapján állítják össze, januárig 160 szervezet véleményezte az alapdokumentumot és csaknem kétezer oldalnyi a reagálásokból készült összegzés. A Semmelweis Terv egyik meghatározó és legkritikusabb eleméről, a nagytérségi betegellátás-szervezéséről is beszélt. Kiemelte, hogy rendszer legfontosabb célja a szükségletekhez és szakmai igényekhez igazított kapacitáselosztás és a hozzáférés esélyegyenlőségének javítása.

2011. február 2-án sajtótájékoztatón Tarlós István főpolgármester Szócska Miklós társaságában arról beszélt, hogy a szaktárca javaslatára a főváros állami kézbe adja tizenkét kórházát.

2011. február végén Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász azt mondta, hogy a budapesti erőpróba megmutatja az irányt, vagyis azt, hogy milyen ellátórendszerünk lesz. A politikai környezet ellentmondásos, ugyanis az eddig kiszivárgott információk szerint a megyei, települési önkormányzatok ellenállása várható. Nem egységes a fővárosi Fidesz-frakció sem, amely inkább megtartaná az egészségügyi intézményeket, mintsem a Tarlós-féle „állami gondoskodásba vételt" támogatná. Vélhetően Orbán Viktor fogja kimondani a verdiktet, ami alapján majd dönt a frakció.

2011. március 1-jén, az országjáró körút végén zárásként a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri épületének dísztermében tartott fórumot az államtitkár.

2011. március elején Szócska bejelentette, hogy közös munkacsoport felállítását kezdeményezte Tarlós István főpolgármesternél a kórházállamosítás előkészítése céljából. A kórházak tulajdonosváltásához több hónapos felkészülésre van szükség, de a tervek szerint még idén végbemegy a folyamat. A 12 egészségügyi intézmény átadásához a fővárosi közgyűlés jóváhagyásán túl kormányzati döntés is kell.

2011. május elsején megalakult a GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet). Az új módszertani központ az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet (EMKI) alapjain az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI), az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) és az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSZMK) integrálásával jött létre.

Az integrálódó szervezetek eddigi munkáján túl a GYEMSZI feladata lesz – a Semmelweis Tervben lefektetett stratégiai céloknak megfelelően – az országos egészségügyi minőségfejlesztési és betegbiztonsági stratégia megalkotása, az egészségügyi intézmények közötti funkcionális integrációhoz szükséges kataszterek nyilvántartása, az ágazat informatikai központjának létrehozása, a Nagytérségi Egészségszervezési Igazgatóságok kialakítása, monitorozása, a szakfelügyeleti rendszer működtetése, és ez a szervezet végzi majd az ágazatot érintő európai uniós projektek menedzselését is.

2011. május 5-én Szócska bejelentette, hogy az év második felében megvalósulhat az új ellátási struktúra, és hogy továbbra is állami egészségügyben gondolkodnak, s 2012-re átalakul az egészségügyi ellátórendszer.

Az államtitkárság úgy tervezte, hogy májusban kerül a kormány elé a Semmelweis Tervről szóló előterjesztés, majd június végén születhet döntés a kórházi ellátórendszer átalakításáról. Szeptember és december között már az új finanszírozási koncepció kidolgozásával együtt a kivitelezés is lezajlik pályázati támogatással. Az államtitkár ekkor már nem ragaszkodott a kilenc nagytérségi központhoz, de elmondta, hogy csak az egy-másfél millió lakosú térségeket tartja elfogadhatónak. Szeretnék elérni, hogy a gazdasági integráció eredményeként felszabaduló pénzeket az egészségügyben dolgozók bérére fordítsák.

Az állami intézmények számára intézményfelügyeletet hoztak létre a GYEMSZI-ben. „Nincs bigott államosítási szándékunk – fogalmazott az államtitkár –, de mindenképpen állami egészségügyi menedzsmentrendszerben gondolkodunk."
Az intézmények funkcióváltásához uniós ágazati források állnak rendelkezésre – 2011-ben 60, 2012-ben pedig további 70 milliárd forintra lehet majd pályázni. Szócska Miklós bejelentette azt is, hogy a főváros és az ágazat vezetése között intenzív munka folyik, és májusban a budapesti kórházaknál is megtörténik a kataszterfelmérés.

2011. május 31-én zöld jelzést kapott a kormányülésen a Semmelweis Terv, ezzel Szócska Miklós értelmezésében a kormány meghatározta az átalakítás elvi kereteit, s felhatalmazást adott a végrehajtásához szükséges intézkedések előkészítésére, az egészségügyi ágazat hatékonysági tartalékainak feltárására. Akkor úgy volt, hogy az egyetemi klinikák és fővárosi kórházak állami felügyelet alá kerülnek, a vidéki kórházakról a helyhatóságok döntenek.

A népegészségügyi programokat felülvizsgálják és teljesen újjászervezik, megvalósul a betegútszervezés (a módszertant a GYEMSZI dolgozza ki), új elvek szerint osztják el a forrásokat, kidolgozzák az egészségügyi dolgozók számára (homogén csoportok szerint) az életpályamodell(csoportokat)t, létrehozzák a betegjogokat hatékonyan védő állami intézményrendszert (Betegjogi és Dokumentációs Központ).
Az ellátórendszer ötszintű lesz (országos, nagytérségi, megyei, városi, alap).

Budapestet három részre osztják: három sürgősségi centrum jön létre a fővárosban, amelynek állami kézbe kerülő, jelenleg önkormányzati kórházai három térséghez fognak tartozni. A kórházak „államosítását" még idén szeretnék lebonyolítani. Felügyeletüket a GYEMSZI-hez tartozó Állami Egészségszervezési Központ fogja ellátni, s ugyancsak idekerülnek a négy orvosegyetem klinikai centrumai ellátási szempontból.

A főváros tulajdonában álló, korábban egészségügyi célt szolgáló és az átalakítások során felszabaduló egészségügyi ingatlanok hasznosításából, esetleges értékesítéséből származó bevételt kizárólag az egészségügyben lehet felhasználni a kormány döntése értelmében. Mint ismeretes, a központi régió nem részesül az uniós támogatásokból, így a struktúra átalakítását ezekből a forrásokból tudják megoldani.

A fővároson kívüli önkormányzati kórházak esetében nem elvárás az állami kézbe adás, ez megmarad opcionális önkormányzati jogosítványnak, ugyanis, mint Szócska hangsúlyozta: az önkormányzati politikát a kormány határozza meg.

2011. jún. 28-án kihirdette a kormány a struktúraátalakításhoz szükséges intézkedéseket. A Magyar Közlöny aznap kiadott számában – a június 1-i kormánydöntés után több héttel – megjelent a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítással járó feladatokról, a kiemelt feladatok végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1208/2011. (VI. 28.) számú kormányhatározat.

2011. aug. 29-én a fővárosi szakbizottság többsége támogatta a kórházállamosítást azzal, hogy a Fővárosi Önkormányzat kezdje meg a tárgyalásokat a budapesti kórházak állami kézbe adásáról.

2011. augusztus 31-én Tarlós visszavonta a kórházállamosító előterjesztést. Tarlós azzal indokolta, hogy vannak még rendezetlen kérdések a kórházátadásokkal kapcsolatban, amelyet rendezniük kell, mielőtt a kormánynak átadják a kórházakat. A főpolgármester újságírók előtt elmondta: az átadás-átvétel hosszú folyamat még, hiányzik egyebek mellett az a jogszabály, amely az ingatlanok átadását lehetővé tenné. Jelezte azt is, vannak még olyan "járulékos", nem közvetlenül a gyógyítással összefüggő ingatlanok, amelyeket nem kíván a főváros átadni.

Tarlós István arról is beszámolt: a főváros ragaszkodik a kórházak adósságállományának átvállalásához, és ahhoz, hogy a folyamatban lévő pályázatok további költségeit az állam viselje. A főpolgármester álláspontja szerint korai még azt mondani, hogy ez az ügy befejezett, ugyanakkor a kapacitáskihasználástól kezdve egészen a beszállítói problémák rendezéséig van létjogosultsága a koncepciónak. Ugyanezen a napon Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott azt nyilatkozta a MTV Ma reggel című műsorában, hogy várhatóan a kormányhivatalokhoz kerülnek a kórházak január 1-jétől. Egészen pontosan úgy fogalmazott: "nagy valószínűséggel, a miniszterelnök szándéka szerint ezek az intézmények a kormányhivatalokhoz fognak kerülni", és amennyiben így lesz, akkor a fővárosi, illetve a megyei kormányhivatalok a helyi érdekeket is figyelembe véve fogják üzemeltetni a kórházakat.

Szintén ezen a napon egy konferencia záró előadójaként az államosítási iszapbirkózás kapcsán úgy fogalmazott Szócska, hogy elképesztő játék folyik, kié legyen a kórház, holott világos kormányhatározatok születtek ez ügyben. Eszerint az ágazati stratégia elfogadásáig a megyei kórházak a megyei intézményrendszer részeként az adott kormányhivatalhoz kerülnek, míg a fővárosi intézmények a minisztérium fennhatósága alá. A városi kórházak hovatartozásáról egyelőre nem született elvi döntés, bár egy másik elvi döntés szerint az aktív fekvőbeteg-ellátás állami feladat lesz, megyei szinten legalábbis.

2011. szeptember 9-én Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a hajdúszoboszlói frakcióülés után bejelentette: állami feladat lesz a fekvő- és járóbeteg-ellátás, az alapellátás önkormányzati feladat marad. A frakció abban is állást foglalt, hogy a kórházak és a szakrendelők ne a kormányhivatalok felügyelete, hanem központi állami szerv irányítása alá tartozzanak. "Koncentrált, jól fegyelmezett, partikuláris érdekeken kívüli irányítás kell az egészségügyben" - összegezte a kormánypárti frakciók álláspontját Lázár János.

2011. szeptember 14-én, majd szeptember 28-án tárgyalt a kormány a járó- és fekvőellátás állami kézbe vételéről, ám hivatalos információ eddig nem került napvilágra a kormányülésen hozott döntésekről.

2011. szeptember 28-án a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta a fővárosi egészségügyi intézmények állami kézbe adásának előkészítését meghatározó megállapodást.