Simigra: segítség a bevándorló egészségügyieknek

Az egészségügy kínzó létszámhiányának enyhítésére Simigra elnevezéssel projekt indult, amely egyedülálló szolgáltatási csomag kialakításával kívánja segíteni a bevándorló egészségügyi dolgozók társadalmi és szakma beilleszkedését – olvasható a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) honlapján. Ezen túl az információs szolgáltatások természetesen segíteni kívánják azokat a magyar szakembereket is, akik külföldi munkavállalásukat követően tervezik a visszatérést, illetve azokat a hazai kórházakat, munkáltatókat, amelyek szívesen alkalmaznának külföldi munkavállalókat az üres állások betöltésére.

A GYEMSZI jogelődje az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet és az UniCredit Alapítvány (UniCredit Foundation) 55 000 eurós támogatásával jött létre Simigra projekt, amelynek célja, hogy az e-learning (internetes távtanulási és közösségi felület) eszközeivel, Információs Pont működtetésével és kiadványsorozat megjelentetésével segítse a Magyarországra érkező képzett külföldi szakemberek beilleszkedését a helyi közösségekbe és a hazai egészségügyi rendszerbe.

Hazánk vonzó célpont
„Úttörő kiadványként ajánlja az olvasóknak a négyrészesre tervezett sorozat első darabját Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója. Mint írja, az egészségügyi dolgozók elvándorlása jelentős kihívás elé állítja országot, aminek megoldása mellett figyelmet kell szentelnünk a hozzánk érkező, egészségügyben elhelyezkedni szándékozók igényeire, társadalmi és szakmai nehézségeire, hogy otthonuktól távol, segítsük mindennapi életüket és beilleszkedésüket.

A hazai egészségügy vonzó célpont a szomszédos országok szakképzett bevándorlóinak. Az elmúlt évek statisztikái szerint elsősorban Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából érkezett külföldi egészségügyi dolgozók kaptak működési engedélyt Magyarországon. Szakmájuk szerint a legtöbben orvosok, majd gyakorisági sorrendben az ápolók és fogorvosok következnek.

Szükség van bevándorló szakemberekre
A 2012 végéig megvalósítandó projekt keretében végzett felmérés szerint az egészségügyi szektor nyitott a külföldi szakképzett munkaerő befogadására. Ezt bizonyítja az 53 ápolási igazgató kérdőívre adott válasza, amely szerint 89 százalékuk fontosnak tartja az imigráns (bevándorló) szakdolgozók munkavállalását segítő szolgáltatások kialakítását; 68 százalékuk munkahelye alkalmaz jelenleg is imigráns munkavállalót; 77 százalékuk nyitott a jövőben bevándorló szakdolgozó foglalkoztatására; 43 százalékuk számolt be szakmai jellegű problémákról; 53 százalékuk jelölte meg az alkalmazása során felmerült adminisztratív nehézségeket.

Az információs szolgáltatási csomag kulcseleme három elektronikus információs „tananyag", amelyek a kifejlesztést követően magyar és angol nyelven, a www.etitav.hu oldalon leszenk elérhetők és az oldalra történő regisztrációt követően, ingyenesen letölthetők. Az e-learning tananyagok célja, hogy a betelepülő szakembereknek érdemi segítséget nyújtsanak a beilleszkedéshez.

Az egyik tananyag közérdekű, a magyarországi életvitel kialakításához, a mindennapi élethez, teendőkhöz, ügyintézéshez kíván gyakorlati, praktikus információkat adni. Ilyenek például a lakhatással, munkavállalással, gyermekek iskoláztatásával, egészségügyi ellátással stb. kapcsolatos információk.

A második tananyag a munkavállaláshoz szükséges hivatali utat, a beszerzendő és kitöltendő dokumentumokat, továbbá a külföldön szerzett egészségügyi végzettség elismertetéséhez nélkülözhetetlen teendőket hivatott bemutatni, és a hivatali ügyintézés menetében kíván segítséget adni.

A harmadik tananyag szakmai tartalmú, amiben magyarországi egészségügyi képzés és ellátás jellegzetességei kerülnek bemutatásra, hogy a bevándorló egészségügyi dolgozók szakmai beilleszkedését segítsük.

Az interaktív e-learning tananyagok mellett a honlapon fórum kívánja segíteni az információk megosztását. A szolgáltatási csomag másik eleme a Budapest szívében működő Információs Pont (jelenleg Tanácsadó Iroda), ami telefonos és személyes ügyfélfogadással is támogatást ad az érintettek számára.

Fayez doktor hitvallása
A kiadvány bemutatja dr. Dabous Fayezt, aki negyven évvel ezelőtt érkezett Magyarországra, ösztöndíjas orvostanhallgatóként. Csak tanulni jött, de az egyetem végére már eldöntötte, végleg marad: családot alapított, és pár év alatt elismert orvos lett. A legnagyobb kihívást a magyar nyelv elsajátítása jelentette számára. A másik nehézséget az étkezés okozta: Fayez doktor számára furcsa volt, milyen sok húst esznek a magyarok. Reggelire például a szíriaiak soha nem esznek felvágottat, és sokkal több zöldséget fogyasztunk.

A szakvizsga megszerzése után központi gyakornokként a Madarász utcai Gyermekkórházban alkalmazták, azóta is itt dolgozik, mint gyermekgyógyász és ultrahang főorvos. Bár úgy érzi, egyenrangú partnerként kezelték kollégái, mégis úgy látja, hogy egy külföldi orvosnak többet kell teljesítenie azért, hogy elismerjék, vagy kitűnjön.

A munkavállalás feltételei
Jelenleg Magyarországon az egészségügyi oklevelek, bizonyítványok vonatkozásában két hatóság, az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központja és az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH; www.eekh.hu) rendelkezik hatáskörrel.

A feltétel nélküli elismerés – ezt az eljárást azok a személyek kérhetik, akik orvosi (szakorvosi), fogorvosi (szakfogorvosi), általános ápolói, gyógyszerészi vagy szülésznői képesítésüket az EU valamely tagállamában szerezték meg és uniós tagállam állampolgárai. A feltételekhez kötött elismerésre akkor van szükség, amikor valamely EU tagállamban megszerzett egészségügyi képesítés nem esik a feltétel nélküli elismerés hatálya alá. A nem EU-tagállamban szerzett szakképesítés elismertetéséről is részletesen tájékoztat a kiadvány.

Eltérő ismeretek, nyelvi nehézségek
A migránsok írott nyelv ismerete hiányos, ami gondot okoz a tananyag megértése, elsajátítása tekintetében is. A szakmai különbségekhez hozzá tartoznak a befogadó és a „küldő" országok közötti jogszabálybeli különbségek. Problémák adódnak abból is, hogy az eltérő oktatási és egészségügyi rendszerből érkezők nem ismerhetik a magyarországi ellátó rendszer sajátosságait. Az ápolói hivatás megítélése más alapokon nyugszik a különböző országokban. A migráns tanulók érzékenységét sérti, hogy ugyanazon végzettség esetén a két országban eltérő a végezhető szakmai kompetencia, és ezért Magyarországon olyan feladatokat is kell végezniük, amit az anyaországukban csak a segédápolók és ápolási asszisztensek végeznek.

Liezelot, aki Szatmárnémetiben végzett szakápolóként úgy látja, Magyarországon egy szakápolónak kevesebb a kompetenciája, mint Romániában, ahol a szakmailag komolyabb feladatokhoz nagyobb felelősség is társul. Van olyan terület is, amelyben megegyeznek az egészségügyi szabályozások. Mint mondja: „Ami teljesen ugyanaz, hogy mindent pontosan kell vezetni a lázlapon. Itt is, ott is. Nagyon komolyan veszik az adminisztrációt mindkét országban."

A kiadványt az illetékes hivatalok, a szakmai kamarák elérhetősége, tanfolyami lehetőségek felsorolása, illetve fogalomtár zárja, s ezután olvasható az angol nyelvű fordítás.