Soha ennyi szakdolgozó nem készült külföldre

Nemcsak az egészségügyben dolgozók adatait kezelő Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) neve változott meg Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központra (ENKK), hanem az általa évek óta közzétett statisztikai adatok is átalakultak. A központ több mint tíz éve közöl kimutatásokat arról, hogy hány személy részére állítottak ki az egészségügyi szakképesítésük külföldi elismeréséhez hatósági bizonyítványt. Március elején a központ új feldolgozási mód alapján hozta nyilvánosságra legfrissebb, a 2015. évre, valamint visszamenőleg 2010-ig az erre vonatkozó kimutatásait. Eszerint az évekkel ezelőtt általuk közölt számok konkrétan is megváltoztak.

Például ki ne emlékezne azokra a főcímekre, amelyek szerint havonta 100 orvos megy külföldre. Ennek az volt az alapja, hogy a hivatal akkori közlése szerint 2011-ben 1200 orvos kért külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt tőlük. A mostani összesítés szerint viszont ez a szám „csupán" 1090. Egy apróbetűs rész szerint ennek az lehet az oka, hogy korábban, ha egy személy egy évben többszer fordult a hivatalhoz, akkor többször került be a statisztikákba, mostantól viszont csak egyszer. Valószínűleg ez így van, de a lényeg az, hogy mostantól nem lesz könnyű összehasonlítani a jelen adatait a korábbiakkal.

Az mindenesetre a mostani „megtisztított" adatokból is jól látszik, hogy tavaly sem csökkent az orvosok elvándorlási kedve: nagyjából ugyanannyian (941-en) fordultak az ENKK-hoz hatósági bizonyítványért, mint az előző két évben (2013/951, 2014/954). Mivel az új statisztikai kimutatás csak 2010-ig dolgozza fel az adatokat, így a korábbi éveket tekintve csak az archívumra lehet támaszkodni, eszerint viszont továbbra sem rózsás a helyzet, hiszen 10 évvel ezelőtt 2006-ben több mint 25 százalékkal kevesebb magyar orvos igyekezett külföldre.

Az igazán nagy különbség az egészségügyi szakdolgozóknál jelentkezik: a korábbi évekhez képest sokkal többen (707-en) kértek hatósági bizonyítvány azért, hogy külföldön folytathassák szakmájukat. Igaz, a mostani adatokból nem derül ki pontosan, hogy a szakdolgozók közül az ápolók mellett mennyi a szülésznő és más végzettségű egészségügyi dolgozó. Az viszont tény, hogy az archívum adatai szerint 2006-ban összesen 140 ápoló és szülész fordult a hivatalhoz, tehát csaknem ötödannyian, mint most.

Egyébként három éve nagyjából ugyanannyin mennek külföldre a fogorvosok (2015/252, 2014/245, 2013/268) is, bár az archívum szerint tíz éve még csak 120-an fordultak a hivatalhoz. A külföldre vágyó gyógyszerészek számában ugyan van némi csökkenés az egy évvel korábbihoz képest (2015/71-2014/89), viszont így is, a fogorvosokhoz hasonlóan duplája a szám például a tíz évvel ezelőtti adatoknak (2006/36).

A központ pár napja nyilvánosságra hozott adatai alapján tehát tavaly összesen 1971-en kértek a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, 941 orvos, 252 fogorvos, 71 gyógyszerész és 707 ápoló, szülésznő és egyéb egészségügyi szakdolgozó. Fontos megjegyezni, hogy az egészségügyben dolgozó magyar szakemberek mellett ezekben az adatokban azok a külföldi kérelmezők is szerepelnek, akikről feltételezhető, hogy tanulni jöttek Magyarországra, és a diploma megszerzése után hazájukba, vagy más országba távoztak.

Ami egyébként az ENKK adataiból még kiderül, hogy az orvosok esetében továbbra is a két legfelkapottabb célország Németország és az Egyesült Királyság, valamennyi egészségügyi dolgozó közül a legtöbben ide kérték a hivataltól a hatósági bizonyítványt. Ami egy kis változás, hogy a korábbi évekhez képest tavaly valamivel többen igyekeztek Angliába, és kevesebben Németországba, de ennek ellenére még mindig az utóbbi ország vezet a listán. A harmadik- negyedik helyen Ausztria és Svédország szerepel.

A kor, és a nem szerinti megoszlásban a 2015-ös adatok szerint az orvosok és a fogorvosok közül továbbra is a férfiak közül fordulnak többen a hivatalhoz, viszont a gyógyszerészek és a szakdolgozók közül egyértelműen a nők közül akarnak többen külföldön munkát vállalni, utóbbiaknál az arány például ötszörös. A nők egyébként már az orvosok körében is egyre meghatározóbbak, az utóbbi három évben csaknem annyian kértek igazolást, mint a férfiak (2015: 490 férfi, 451 nő).

2015-ben nőtt az elvándorló szakdolgozók átlagéletkora: la egtöbb kérelmező 40-44 éves volt, de négy 60 fölötti ápoló is úgy döntött külföldön boldogul. Továbbra is a 25-29 éves korosztályba tartozik a legtöbb (334) igazolást kérő orvos, sőt, 71 még fiatalabb kérelmező is akadt. Sokan fordultak a hivatalhoz 30 év fölött is, azonban a korábbi évekhez képest 40 éves kor fölött már kevesebb az igazolást kérő.

A korábbi évekkel ellentétben 2015-ben több szakorvos fordult a hivatalhoz, mint szakvizsgával nem rendelkező általános orvos. A szakorvosok közül hasonlóan az előző évekhez, a belgyógyászat (84 fő), az aneszteziológia és intenzív terápia (55 fő), a sebészet (42 fő), a háziorvostan (40 fő) és a csecsemő-gyermekgyógyászat (38) területéről jelentkeztek a legtöbben, de sok patológus, kardiológus is kért igazolást.

Fontos megjegyezni, mint ahogy arra az ENKK is felhívja a figyelmet, a hatósági bizonyítványt kérők száma nem egyértelműen jelent külföldi munkavállalást, hiszen nincs információ arról, hogy a kérelmezők valóban elhagyják-e az országot. Mivel azonban más mód nincs az egészségügyben dolgozók migrációjának mérésére, hivatalosan is ezeket az adatokat szokták alapul venni.