Változnak a rehabilitációs ellátás szabályai

A megfelelő rehabilitáció esélyt ad arra, hogy a fogyatékossággal élő emberek a társadalom aktív, egyenrangú tagjává váljanak - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Budapesten, egy szakmai fórumon. Czibere Károly a Védelem, aktivitás, képessé tevés - párbeszéd a szegénység elleni küzdelemről című, a minisztérium által szervezett konferenciasorozat idei első rendezvényén, amelynek témája a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációja, úgy fogalmazott: sokáig tartotta magát az a felfogás, amely szerint a fogyatékossággal élők problémát jelentenek, ezért "láthatatlanná kell tenni őket". Ezt a megközelítést magunk mögött kell hagyni - jelentette ki, hozzátéve, ebben segítenek az önálló életvitelt elősegítő kormányzati intézkedések is.

Ezek közül kiemelte az úgynevezett kitagolást, azaz a nagy vidéki intézményekben elhelyezett fogyatékos emberek társadalmi integrációját, kisebb lakóotthonokba, közösségekbe költöztetését, a fogyatékosságbarát munkahely elismerés adományozását, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégeknek járó évente egyszeri plusztámogatást, valamint a közbeszerzési törvény módosítását.

Utóbbinak köszönhetően a fogvatartottakhoz hasonlóan mentesülnek a közbeszerzési eljárás alól a megváltozott munkaképességű emberek is, ugyanis az uniós közbeszerzési értékhatár alatt nem kell az eljárást lefolytatni, ha megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat az adott cég.

Kitért arra, hogy a szerda kormányülés foglakozik azzal az előterjesztéssel, amely szerint módosulna a rehabilitációs ellátás folyósításának szabálya. Az eddig hatályos jogszabály szerint a folyósítást szüneteltetni kell arra az időre, amíg az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, és a heti munkaideje meghaladja a 20 órát. Ezentúl viszont felső jövedelmi korláthoz kötnék az ellátás folyósítását.

Szekeres Pál, az Emmi fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa hangsúlyozta, a jó jogszabályi környezet önmagában kevés, nagy szükség van nyílt befogadó társadalomra, illetve arra, hogy az érintettek elfogadják és elfogadtassák magukat a társadalommal.
Egy február elején közreadott kutatás szerint az ezredforduló óta folyamatosan nő a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya Magyarországon, 2015-ben a becslések szerint elérte a 24 százalékot, ez azonban még mindig messze elmarad a 40-50 százalékos uniós szinttől. Jelenleg a lakosság 5 százaléka részesül rehabilitációs vagy rokkantellátásban.

Czibere Károly államtitkár januárban azt mondta, a tavalyi 30 ezer 300 támogatott foglalkoztatott után idén már több mint 30 ezer 700 megváltozott munkaképességű ember tud valamilyen foglalkoztatási formában elhelyezkedni.