A béremelés kiharcolása az első és legfontosabb feladata az EGVE-nek.
Akut kérdéssé vált az év elején bevezetett új államháztartási számviteli rendre való áttérés és az ezzel kapcsolatos problémák és nehézségek kezelése, de bízom abban, hogy a Közgyűlésünket követő szakmai egyeztetéseken módunk lesz ebben a sarkalatos kérdésben érdemi párbeszédre a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezettel és az informatikai hátteret biztosító szolgáltatóval – olvasható az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Közhasznú Egyesületének (EGVE) elnöke, Molnár Attila beszámolójában, amely a hétvégén rendezett EGVE közgyűlésen hangzott el.
Mint ismeretes, az új szabályozás szerint a közfinanszírozott egészségügyi ellátók csak annyit költhetnek, amennyi az előirányzatuk, azaz a bevételüknél tovább nem nyújtózkodhatnak. A végrehajtást májusig prolongálták, így az időnyerés után egyre égetőbb a kérdés, mi lesz ezután, milyen megoldás születik az egyébként is egyre jobban eladósodó kórházak finanszírozásának biztosítására.
Az EGVE továbbra is folyamatosan jelzi, hogy a jelenlegi finanszírozás elégtelen a napi betegellátás valós szükségleteinek kiszolgálására. Nem körvonalazódik továbbra sem rendszer szintű megoldás a kórházi adósságállomány újratermelődésének megszüntetésére. Ezen a területen továbbra is szükség van az egyesület javaslataira, az ágazati egyeztetéseken való részvételére.
Az elnök szerint nehézkesen alakult s ma is sok problémával terhelt GYEMSZI és az intézmények kapcsolatrendszere, aminek részben oka, hogy fenntartó nem élt a gazdasági igazgatói karral való konzultációk lehetőségével, így nem tudta hasznosítani a több évtizedes szakmai tapasztalatokat.
Súlyos tévedésben vannak az ágazat közvetlen irányítói a gazdasági-műszaki terület szerepét, feladatait és szükségességét illetően, fogalmaz Molnár Attila. A GYEMSZI ugyanis az intézményirányítással összefüggő feladatait csak a kórházak gazdasági-műszaki apparátusával való szoros együttműködésben tudja ellátni: a szükséges adatok és információk 90 százaléka éppen a gazdasági vezetőktől és munkatársaiktól származik. Az újabb és újabb feladatokkal megterhelt gazdasági-műszaki apparátusnak azonban sem béremelés, sem erkölcsi elismerés nem jutott. Sőt, immár szállóigévé vált Szócska Miklós korábbi kijelentése, miszerint feladataik akár nyolc általánossal is elláthatóak.
Molnár Attila pozitívumként emeli ki, hogy a GYEMSZI Gazdasági Főigazgatóságával az intézményeknek az átlagosnál jobb, napi kapcsolatot sikerült kialakítaniuk. Persze itt is akadnak nehézségek, amit a dömping jellegű feladatok okoznak például a költségvetések, a beszámolók készítésekor. Két súlyos problémára hívja fel a figyelmet ez utóbbi kapcsán: egyrészt elégtelen a kórházak pénzügyi és számviteli apparátusainak létszáma, így túlterheltek az itt dolgozók, másrészt a GYEMSZI is nehezen birkózik meg az egy időben nagy tömegben beérkező adatokkal. A napi operatív problémák kezelése érdekében folyamatos formális és informális kapcsolatot tartanak fenn a Főigazgatóság és az EGVE vezetése között.
A béremelés elmaradása nagyon fájó pont az ágazatban. Unortodox szemléletűnek minősíti a szakállamtitkárságot az EGVE elnöke, mondván, nem tudtak érvényt szerezni bizonyítékokon alapuló (két ágazati felmérésük) jogos követeléseik ellenére sem. Mint Molnár Attila kifejtette, azért indokolt az unortodox jelző alkalmazása, mert sem az elmúlt húsz évben, sem az elmúlt hatvan évben eddig soha nem fordult elő olyan helyzet, hogy az ágazatban áldozatkész, felkészült és elkötelezetten dolgozó gazdasági-műszaki szakembereket ilyen negatív diszkrimináció érte volna. A küzdelmet nem adják fel, mert úgy vélik, hogy „a józan szakmai megfontolás és az egységes ágazati érdek előbb-utóbb képes léket ütni a szubjektív előítélet falán, legyen az akár az Arany János utcában, vagy a József Nádor téren". Így az első és legfontosabb egyesületi feladatuk a béremelés kiharcolása 2014-ben.
Magyar Egészségügyi Napok Debrecenben
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!