„Ragyogó hatáskörök" kerültek a betegjogi központhoz, amely emelni akarja képviselői számát.
Kevesebb panaszos fordul az ombudsmanhoz, ami annak is betudható, hogy felállt az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK), a szervezet fontos állomás ugyanis a betegjogok védelmében és a hatékonyabb panaszkezelések megvalósulásában, fogalmazott Borza Beáta, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala főosztályvezetője a ma rendezett Európai Betegjogi Nap konferencián. Mint mondta, „ragyogó hatáskörök" kerültek az ODBK-hoz, s képes lesz a központ kezelni, megoldani az eddig kezelhetetlennek tűnő problémákat. Megjegyezte: sokszor elegendő lenne, és a vitát azonnal rövidre zárná, ha elhangozna az „elnézést kérek" szókapcsolat, de nagyon ritkán mondják ki, kérnek bocsánatot az ellátás során hibát vétők, tette hozzá.
A nemzetközi konferencián Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár arra mutatott rá, hogy a betegjogi képviselők nemcsak a betegeket segítik, de fontosak az orvosok számára is, hiszen a kommunikációs csapdahelyzetek elhárításában a leghathatósabban tudnak közreműködni mediátori szerepet betöltve. Az elektronikus társadalmi hálózatban rendkívül gyorsan terjednek a betegeket érő negatív élmények, ezért is fontos az államtitkár szerint az, hogy legyen egy olyan hely (OBDK), ahol kezelni tudják a problémákat, sőt, képesek azoknak elejét venni: például azzal, hogy visszajelzéseket küldenek az intézményi menedzsmentnek – s ezzel összességében jobbá tudják tenni az egészségügyi ellátórendszert.
Tízezer megkeresés érkezett 2013-ban az OBDK-hoz, tájékoztatta a hallgatóságot Novák Krisztina, az OBDK főigazgatója, aki jelezte: a jelenleg 25 fős betegjogi képviselő csapatot idén további száz jogvédővel szeretnék erősíteni. Egyelőre igyekeznek minden megyébe legalább egy képviselőt delegálni, míg a fővárosban a nagyobb intézményhálózat miatt nyolc képviselő dolgozik.
Pilot programként szeretnék néhány helyen bevezetni a jogvédelmi képzést utolsó éves hallgatóknak orvosi, jogi egyetemeken, illetve egészségügyi főiskolai karokon, az együttműködések most formálódnak.
Szintén újdonság, hogy „Jó kórház" mottóval olyan netes alkalmazást készítenek, amelyet okos telefonokra is le lehet tölteni, illetve felkerül az OBDK honlapjára. Az applikáció segíti a betegeket eligazodni abban, hol találnak kórházat, s ha van már tapasztalatuk az ott folyó ellátásról, azt betegként értékelhetik a többiek tájékoztatására. Az alkalmazás természetesen a betegjogi képviselő elérhetőségét is tartalmazni fogja.
Nagy számként érzékelhető a tízezer panasz, ám mindenképpen érdemes más összevetésben is vizsgálódni Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint. Az OEP adatai szerint ugyanis éves szinten 67 millió lejelentett esetszám (65 járó, 2 fekvő) van a szakellátásban, ehhez képest a panaszok száma máris nem tűnik olyan magasnak, ráadásul nem is mind a szakellátást érinti.
Számításai szerint százezer esetre 2,5 panasz jut, ami rendszerszinten szerencsére ritkának tekinthető. Rögtön hozzátette: tisztában van azzal, hogy nem ennyi az összes panasz, ugyanakkor nagyon sok a csendes siker, a panaszra okot nem adó eset is.
Úgy vélte, azokra a panaszokra is oda kell figyelni, amelyek nem szakmai jellegűek, ugyanis az összes felvetés több mint egyharmada a hotelszolgálattal, kommunikációval kapcsolatos. Nem véletlen, hogy a Magyar Kórházszövetség április eleji kongresszusán tíz üzenetbe ezeket a gondolatokat is belefogalmazták, vagyis a betegközpontú ellátás erősítését.
Ám nemcsak a betegek, de az ellátók is panaszkodnak, idézte egy, saját maguk által készített, jelzésértékű felmérésből. Ebből kiderült, hogy az egészségügyben dolgozók több mint felét érte valamilyen atrocitás, elsősorban verbális jellegű. Ezek is mutatják, hogy alapvetően a kommunikáció területén kell konkrét lépéseket tenni az ellátás javításának érdekében, de nem hanyagolhatóak el a logisztikai lépesek sem.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!