Sötét kilátások a gyermekellátásban

Szörnyű helyzetben van gyermekellátás, nemcsak a finanszírozás elégtelen, hanem szinte egyáltalán nincs gyermekgyógyász utánpótlás. Ha minden így marad, 10 éven belül felbomlik a házi gyermekorvos hálózat, egyáltalán nem lesz már gyermek kardiológus, gyermek sebész, de gyermek szemész sem. Ez volt a summázata annak a beszélgetésnek, amelyen a szakma jelentős képviselői vettek részt, s melyet a „Markáns vélemények" elnevezésű, havonta megrendezetett egészségügyi sorozat részeként kedd este tartottak.

Az OECD legutóbbi jelentése szerint még Bulgáriában és a Romániában is többet költ az állam az egészségügyre, mint Magyarországon – mondta Harmat György, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója a találkozón. Bár Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár azt a célt tűzte ki, hogy az ágazat részesedése a GDP-n belül elérje a 6 százalékot, jelenleg ez kevesebb, mint 4 százalék. Az elégtelen finanszírozásra a Heim Pál kórház a legjobb példa: havonta 50 millió forinttal nő az adósságállomány, amely a hozzá tartozó Madarász utcai Gyermekkórház tartozásával együtt eléri az 1 milliárdot. A jövő sem tűnik sokkal fényesebbnek, hiszen a 2012-es tervezett költségvetés még kevesebb pénzt szán az egészségügyre. Holott még Brazíliában is döntés született, hogy a szegénység elleni küzdelem részeként, a GDP növekmény háromnegyedét az egészségügyre fordítják.

A gyermekorvosok utánpótlása talán a legégetőbb gond, jelenleg például az 1568 házi gyermekorvos több mint egyharmada, 550 doktor 60 év feletti – mondta Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke. Szerinte, ha a gyermekorvosok képzése ilyen alacsony szinten marad, összeomolhat a rendszer, holott még Nyugat-Európában is elismerték ennek a rendszernek az eredményességét. Nem véletlen, hogy például Lengyelországban, ahol korábban megszűntették a hasonló hálózatot, most visszatérnek ehhez a rendhez.

Nemcsak az alapellátásban, hanem a fekvőbeteg ellátásban is nagy a gond: évente legalább 80 gyermekgyógyászt kellene kiképezni, hogy fenntartható legyen a rendszer, ehhez képest a Közép-magyarországi Régióban idén meghirdetett 27 álláshelyet sem tudták betölteni. Bár az idősebb gyermekgyógyászok már nem utaznak, ebben a szakmában is a fiatalok körében nagy az elvándorlás. És nemcsak a körülbelül tízszeres fizetést kínáló nyugat-európai országokba távoznak a fiatal gyermekorvosok, hanem már Görögország, Csehország, sőt Szlovákia is vonzóbb munkalehetőségeket kínál.

Hasonló a helyzet a védőnőkkel. Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke beszámolt arról, hogy a hungarikumnak számító hálózatot is egyre nehezebb fenntartani. A nehéz helyzetben lévő fenntartók, az önkormányzatok, sorra szüntették meg a védőnők juttatásait. Így aki még a pályán van, a minimálbérért dolgozik, ráadásul a hiányzó védőnők helyett is ellátja a feladatot. Az országban 260 védőnői állás betöltetlen, ezzel is magyarázható, hogy egy védőnő az előírtnál átlagosan 100 gyerekkel többet lát el.

Magyarországon egyre kevesebb gyerek születik: míg a hetvenes években átlagosan 150 ezer baba jött a világra, addig 2000 óta ez a szám nem haladta meg a 90 ezret. A találkozón elhangzott az is, hogy ma már a párkapcsolatban élők 35 százaléka gyermektelen, és 34 százalékának csupán 1 gyermeke van. A terhesség-megszakítások zömét sem az egyedülállók, hanem a családban élők kérik. A szegénység nemcsak a gyermekáldásra, hanem a gyermekek egészségére is hatással van, így a találkozó résztvevői szerint az ágazat problémáinak megoldásánál a döntéshozóknak ezt is figyelembe kellene venniük.