Sürgősségi pszichiátria: még mindig jogsértő gyakorlat

Továbbra sem tartja megfelelőnek a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatot az alapvető jogok biztosa, aki speciális eljárásrendet sürget. Székely László a hivatala által az MTI-hez hétfőn eljuttatott jelentésében megállapította, hogy a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés elrendelésével kapcsolatos jogorvoslat feltételeit tavalyi vizsgálata után ugyan módosították, de továbbra sem érvényesülnek megfelelően az érintettek alapvető jogai.

A jelenlegi eljárást ismertetve azt írták: a problémát észlelő orvos akár hatósági közreműködéssel is pszichiátriai intézetbe szállíttathatja azt a pszichés beteget, aki magatartásával közvetlenül veszélyeztetheti magát vagy környezetét. A pszichiátriai klinika 24 órán belül a bíróságon kezdeményezi, állapítsák meg, indokolt volt-e a sürgősségi gyógykezelés elrendelése. A bíróság 72 órán belül első fokon határozatot hoz, addig a beteg nem hagyhatja el az intézetet. A beteg fellebbezhet, ha nem ért egyet a bíróság kötelező gyógykezelést elrendelő határozatával, ilyenkor a másodfokú bíróság ismét áttekinti az ügyét.

Felidézték: az alapvető jogok biztosa korábban már vizsgálta, hogyan érvényesíthetnek jogorvoslatot a sürgősségi pszichiátrián gyógykezelt emberek. Erről szóló, egy éve kiadott jelentésében több visszás elemet nevezett meg. Megállapította például, hogy a jogorvoslat hatékonysága az ilyen esetekben értékelhetetlen, mivel mire a másodfokú határozat megszületik, az érintettek jellemzően már nincsenek az intézményben. Utólag pedig szinte lehetetlen megállapítani, hogy indokolt volt-e a kötelező gyógykezelés elrendelése. Az erről szóló bírósági végzés az érintett önrendelkezésének, személyi szabadságának legsúlyosabb korlátozását megvalósító kényszerintézkedést tartalmaz.

A jogszerűtlen, illetve aránytalan intézkedés következményei jóvátehetetlenek, ezért a megelőzés kulcsfontosságú lenne.

Mivel a sürgősségi pszichiátriai gyógykezelésnél felmerültek más jogi aggályok is, az ombudsman hivatalból tovább folytatta vizsgálatát. A biztos újabb jelentésében aggályosnak nevezte azt a gyakorlatot, amely szerint a kórházakban a sürgősségi beszállításokkal, a kötelező gyógykezelések elrendelésével és fenntartásával összefüggő bírói szemléket mindig hetente két, előre rögzített időpontban tartják.

A vizsgálat feltárta, hogy nincs olyan, a beteg gondnokának nevét, elérhetőségét tartalmazó központi nyilvántartás, amelyhez a bíróságok hozzáférnének, így ha szükséges, nem tudják értesíteni a beteg gondnokát.

Az ombudsman felhívta a figyelmet: alapjogi szempontból visszás helyzethez vezet az is, hogy hiányosak az egészségügyi intézmények pszichiátriai osztályaira vonatkozó, a működés jogszerű kereteit kijelölő feltételek. A jelentés kitér arra is, hogy elengedhetetlenné vált az akut magas biztonsági fokozatú pszichiátriai osztályok kialakítása.

Székely László felkérte az igazságügyi minisztert, hogy intézkedjen a sürgősségi beszállítás indokoltságának megállapítására és a kötelező gyógykezelés elrendelésére vonatkozó speciális eljárásrend megalkotásáról. A biztos az emberi erőforrások miniszterénél kezdeményezte, hogy készítsen elő módszertani levelet a sürgősségi beszállítás indokoltságának megállapításáról, a kötelező gyógykezelés elrendelésével összefüggő bírói eljárásokhoz kapcsolódó igazságügyi elmeszakértői vizsgálatokról. Ugyancsak az emberi erőforrások miniszterétől kérte a pszichiátriai zárt részlegekre vonatkozó új szabályozási környezet kialakítását.