• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szakkórházként a szakma csúcsát akarják képviselni

Egészségpolitika Forrás: KÓRHÁZ - Weborvos

A dolgozók érdekeltségi rendszerét megőrizné a törökbálinti intézet új főigazgatója.

A Törökbálinti Tüdőgyógyintézet magas kompetenciaszinten látja el a tüdő- és légzőszervi betegek széles körét: a gyermekektől az időskorúakig. Az intézmény által nyújtott komplex ellátás a pulmonológia határterületeit is magában foglalja. A szakkórház új vezetője, Antal Gabriella főigazgató főorvos a Kórház szaklapnak adott interjút. Először is elmondta, hogy a mostani struktúraátalakítási hullám kórházukat kevésbé érintette.

– Ennek egyik oka minden bizonnyal az volt, hogy az intézményünk a gyógyítás szűkebb területére, a tüdőgyógyászatra specializálódott, a másik pedig elődöm, dr. Fülöp Rudolf főigazgató korábbi céltudatos tevékenysége. Ő hosszú évek munkájával a kórházban megvalósította azokat a strukturális változtatásokat, amelyek megteremtették az alapjait az intézmény „önjáró" működtetésének. Kitartó szervező munkával elérte, hogy az elmúlt évek során a kórház működésében optimálisan illeszkedjenek egymáshoz a rendelkezésre álló kapacitások és az azt felhasználó betegigények. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy nem merült fel az ellátórendszer jelenlegi átszervezése kapcsán a változtatás szükségessége – méltatja elődje munkáját az új főigazgató.

Mint kifejtette, tüdőgyógyászati szakkórházként az a céljuk, hogy a szakma csúcsát képviseljék, s véleménye szerint ez már részben megvalósult. Jelenleg II-III. kompetenciaszintű fekvőbeteg-ellátást nyújtanak, azaz bizonyos területeken a tüdőgyógyászati betegségek legmagasabb szintű ellátására is jogosultak. Ezen kívül céljuk a kórházban már ma is működő interdiszciplináris gyógyítási területek fejlesztése. Ilyen például az intenzív ellátás, a tüdőgyógyászati rehabilitáció, az alvás-medicina, a gyermekpulmonológia, illetve a tüdőgyógyászati onkológia.

A gyermek-tüdőgyógyászati ellátást országos jelentőségűnek minősíti, hiszen szinte a teljes szakmát felöleli: a gyermek-bronchológiától, allergológiától, alvásdiagnosztikától a tbc-s esetek ellátásáig.

– Úgy vélem, egy jó struktúrájú, magas szakmai színvonalon működő kórház vezetését volt szerencsém a pályázaton elnyerni, ami ugyanakkor nagy kihívást is jelent számomra. Korábban olyan kórházak vezetői teendőit láttam el, amelyek működtetésében a szűkös anyagi források és a szakemberhiány volt a meghatározó, a válságmenedzselésre kellett koncentrálnom. Itt, Törökbálinton pedig a szakmai kihívásokra, a fejlesztések tervezésére és teljesítésére – teszi hozzá Antall Gabriella.

A nyugdíjasokat érintő kormányintézkedés az intézetben 18 dolgozót érinthet Elképzeléseik szerint az álláshelyekből nyolc-tíz munkahely azonnal betölthető munkaképes dolgozóval. Tény, hogy a kórház egyetlen megüresedő álláshelyet sem nélkülözhet, hiszen az elmúlt évek során már olyan mértékű létszám-racionalizálást hajtottak végre, amivel elérték teljesítőképességünk határát. Már az előző kórházvezetés idején kialakult az a költséghatékonyság szempontjából optimális létszámkeret, amely minimális, de még éppen elegendő a feladatok megfelelő színvonalon való ellátásához. További csökkentés a minőség, a hatékony gyógyító munka rovására menne.

– Bár a tervezett nyugdíjaztatás mértéke kórházunk létszámához képest nem tűnik jelentősnek, annak erkölcsi, érzelmi vonzata annál erőteljesebb. Az intézkedéssel olyan kollégáinktól leszünk kénytelenek megválni, akik hosszú évek, évtizedek óta itt dolgoznak, többségük pályája döntő hányadát nálunk töltötte, és most kissé fájó szívvel hagyják el az intézményt. Annak ellenére, hogy erejük, kitartásuk, szakmai tapasztalatuk megvan a gyógyító, és a csöppet sem kevésbé fontos kiszolgáló tevékenység továbbfolytatásához. Ők kórházunk tekintélyes, köztiszteletben álló dolgozói, akiknek szakmai tapasztalatára számítanak a fiatalabb kollégák, ezért nehéz lesz megválnunk tőlük. Közismert tény az egészségügyi kiszolgáló személyzet alacsony bérezése, ezért azt gondoljuk, hogy a nyugdíjba küldöttek helyére nehezen találunk majd a fiatalok közül megfelelő utánpótlást – fogalmaz a főigazgató.

A kórházak állami tulajdonba kerülése révén alapvető követelmény a központi koncepció érvényesülése, az annak megfelelő gazdálkodás. Jelenleg úgy tűnik, hogy az eddigi gyakorlathoz képest kevésbé gördülékeny a rendszer. Amiről korábban a kórház menedzsmentje önállóan, gyorsan dönthetett, ma csak egy hosszabb döntési mechanizmus végeredménye lehet, vagyis tolódik a döntés, tovább tart a várt megvalósulás.

Törökbálinton, a dolgozók ösztönzésére, részben saját bevételekből 19 éven át sikeresen működtettek egy belső érdekeltségi rendszert, mely év közben akár többször is bér vagy bérjellegű juttatás kifizetéséhez kapcsolódott. Ez azt jelentette, hogy az átlagosnál jobban teljesítőket – saját hatáskörében hozott döntés alapján – honorálta az intézmény vezetősége, és ezzel sokat tett a dolgozók helyben maradásáért. Mindez a betegek érdekét is szolgálta. Az új, központi költségvetési rendszer előre meghatározott fix keretei között erre szinte nincs lehetőség. A főigazgató éppen azért arra törekszik, hogy az említett érdekeltségi rendszert valamilyen módon mégis fenntarthassák.

A GYEMSZI-nek a törökbálintiak is rengeteg adatot szolgáltatnak. „Jó lenne tudnunk, hogy ezek összesítéséből milyen hasznos információk nyerhetők", fogalmaz a főigazgató, aki szerint elismerésre méltó az a törekvés, amit a GYEMSZI a kórházi közbeszerzések egységesítése területén mutat, hogy ezzel a költségeiket csökkentse. A gáz központi közbeszerzésének folyamata már lezárult, az áram közbeszerzésére vonatkozó szerződés április elején indul. Várják a 60 hatóanyagot tartalmazó gyógyszerlistára vonatkozó közbeszerzés elindítását. Utóbbitól megtakarítást remélnek.

A következő uniós költségvetési ciklustól várják a pályázati lehetőségeket, hiszen most közép-magyarországi intézményként az uniós szabályok miatt nem pályázhattak. Elsősorban a járóbeteg-ellátást, ezen belül kiemelten a daganatos betegek kúraszerű ellátását, a diagnosztikát szeretnék tovább fejleszteni, korszerűsíteni, továbbá időskorúak emelt szintű elhelyezését, ellátását is terveznék kórházi háttérrel, melyre környezetünkben nagy igény mutatkozik – ismerteti a fejlesztési elképzeléseiket a főigazgató.

Az interjú első és második része a Weborvos Pro portálon olvasható.