Az alapellátás tízmilliárdos forrásának felhasználásáról szakmai egyeztetések kezdődnek.
A 2014. január elsején életbe lépett finanszírozási változások jelentős része az E. Alap megtakarításának – tavaly ki sem osztott forrásainak – felosztásáról rendelkezik.
Mint a Weborvos már beszámolt róla, összességében 18,2 milliárd forintról van szó, amelyből például 10 milliárd forint az összevont szakellátásban megmaradt forrásból, illetve 5 milliárd forint a célelőirányzatok átcsoportosításából szabadult fel, 3,2 milliárd forint pedig további különböző sorokon maradt meg.
A megspórolt pénzből idén például ötmilliárd forint jut arra, hogy az uniós fejlesztések lezárulásával a befogadott ellátásokra (többletkapacitás) legyen pénz. Az év közben felmerülő, esetleges finanszírozási feszültségek enyhítésére pedig 100 millió forintos keret áll a miniszter rendelkezésre.
Tízmilliárd forint maradt az alapellátási kasszában, ennek szétosztására már készül a koncepció, a szakmai egyeztetések pedig ezután következnek.
A legnagyobb megtakarítási tétel az aktív fekvőbeteg-ellátásban keletkezett, és ide is forgatták vissza: az idei TVK-k megállapítása során éves szinten 9,7 milliárd forintnak megfelelő súlyszám-többletet kaptak a kórházak. Az új intézményi TVK mennyiségek meghatározása során a GYEMSZI a feladatarányos TVK-ra való fokozatos áttérés érdekében ezzel újabb lépést tett. A GYEMSZI szerint ma 80 százalékban feladatarányosan van elosztva a TVK a kórházak döntő részében, de van olyan kórház ahol eléri a 90 százalékot, sőt meg is haladja.
A HBCS revíziója idén megkezdődhet, ezért jövőre már használható rendszerrel számol a GYEMSZI. Hogy az ár-érték arány megfelelő legyen, ahhoz plusz forrás is kellene, ám pusztán a díjemelés újabb gondokat vet fel, ugyanis nem oldja meg például a vatta HBCS-k problémáját. Megoldásként gondolkodnak a progresszivitási szintnek megfelelő szorzók alkalmazásában, de nincs kialakult koncepció egyelőre.
Eddig nem szabályozták, de januártól lehetőség van arra, hogy „lefelé" módosítsák egy-egy szolgáltató finanszírozását. Ez azt jelenti, hogy a kórházak el is veszíthetik egy-egy ellátásban a magasabb finanszírozást biztosító szorzójukat, ami értelemszerűen forráscsökkenéssel jár számukra.
Bővült a TVK-mentes ellátások köre: lásd írásunkat: Súlyos betegségek: nincs korlát, de több pénz sincs címmel.
Az aktív fekvőbeteg-szakellátásban – progresszivitási szintenként emelkedő mértékben – éves szinten összességében egy milliárd forinttal megemelték sürgősségi ellátások havi fix díját.
Kialakították a tüdőtranszplantáció és a szívátültetés hazai díjtételeit. A tüdőtranszplantáció elvégzésére az SE Transzplantációs és Sebészeti Klinikája az Országos Onkológiai Intézettel közösen pályázik, de más szakmai elképzelés megvalósulása sem kizárható. Ha a transzplantációt itthon végeznék, akkor a szaktárca becslései szerint beavatkozásonként hatmillió forintot tudna spórolni az E. Alap. A képzett szakemberek megvannak, ők jelenleg Bécsben műtenek, tehát már csak a helyet kellene kiválasztani és kialakítani, a beavatkozásokhoz szükséges forrásokat pedig átcsoportosítani. Ide kapcsolható hír, hogy az 50 év feletti tüdőtranszplantációra váró betegek számára – a tüdőtranszplantációs bizottság támogató javaslata esetén – lehetővé válik a PET-CT vizsgálat, így a beteg felkerülhet a tüdőtranszplantációs várólistára.
A járóbeteg-szakellátás, mint már többször beszámoltunk róla, 1,6 milliárd forintot kapott éves szinten, ugyanis a degressziós sávokat, illetve mértékeket visszaállították, így a többletteljesítményt az OEP 100 és 110 százalék között 30 százalékos, 110 és 120 százalék között 20 százalékos alapdíjjal számolja el.
Megemelték a neurofiziológiai vizsgálatok és a nukleáris medicina kiemelt beavatkozásainak finanszírozását, ami régi igénye a szakmabelieknek.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!