Az orvoskamara szívesen vinné a praxiskezelői alapot az alapellátó intézet helyett.
Papírforma szerinti szavazási eredménnyel, több mint háromórás vita után az egészségügyi bizottság többségi (fideszes-kdnp-s) igennel általános vitára alkalmasnak tartotta az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kovács Tibor (MSZP) úgy vélte, hogy a bizottság nem kap megfelelő tájékoztatást az egészségügy átalakítására vonatkozóan, ráadásul a salátatörvényt szombaton este terjesztette be a kormány a parlament elé a törvénygyártási dömpingben, nem hagyva elég időt a szakmai vitára. Így is látszik, hogy a törvénytervezet nem ad választ az egészségügy égető kérdéseire, mint például a humánerőforrás helyzete, a finanszírozás kérdésköre.
A salátatörvény több mint tíz egészségügyi törvény százötven paragrafusát érinti. Új elemként jelenik meg benne a RET-eket (Regionális Egészségügyi Tanács) felváltó Térségi Egészségügyi Tanács. A szocialista képviselők gittegyletnek titulálták az újonnan létrehozandó tanácsadó szervezeteket. Egy kérdés kapcsán kiderült, hogy a tanácsba kerülésnek nincsenek szakmai kritériumai, csak a szervezeti kört szabják meg – így például a helyet kérő Magyar Orvosi Kamara is részt vehet benne.
Szintén új szervezetként jön létre a Nemzeti Egészségügyi Tanács helyett a Nemzeti Betegfórum, amelynek célja, hogy a szakállamtitkárság kapcsolatot tartson a betegszervezetekkel, s azok véleményét figyelembe vegye a döntések előkészítésekor.
Mindezekről Cserháti Péter helyettes államtitkár számolt be többek között, részletes tájékoztatójában kiemelt helyet kapott a beteg-együttműködésre vonatkozó új passzus, miután a szocialista képviselők egyenesen a Gestapo módszereit vélték felfedezni az együttműködés kontrolljában. Cserháti hangsúlyozta, hogy fokozatosan, pilot (teszt) jelleggel kívánják bevezetni az intézkedést, egyelőre csak a súlyos asztmával küszködő dohányosok körében, akik számára uniós forrásokból ingyenes leszoktató programot szerveznek, s ennek sikerességétől, illetve sikertelenségétől teszik függővé a további gyógyszertámogatásukat.
A fogyasztóvédők és az APEH (NAV) mellett immár az ÁNTSZ is élhet a próbavásárlás lehetőségével, derült ki Páva Hanna helyettes államtitkár ismertetőjéből. Így akár az MLM-ben vagy online rendelhető csodaszerek, étrendkiegészítők ellenőrzésére is sort keríthet a hatóság. Szintén az ÁNTSZ-t érinti, hogy a KSH-tól a jogszabály életbe lépése után megkapják a halálozási okokra vonatkozó információkat. A zoonózisok körébe pedig felveszik a nyugat-nílusi láz vírusát.
A betegségregiszterről egyelőre annyi hangzott el, hogy az egészségügyi ellátás szervezéséhez lesz nélkülözhetetlen, illetve a terápiák hatékonyságának ellenőrzésére is alkalmas lesz. Mint a Weborvos már korábban megírta, az elképzelések szerint a regiszterben személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolati kóddal szerepelnek majd a betegek adatai: milyen vizsgálatokon vettek részt, milyen terápiát kaptak, stb.
Az egészségügyi dolgozókat érinti a működési nyilvántartás módosítása: jelenleg akkor törölnek valakit a rendszerből, ha bírósági úton eltiltják a foglalkozástól, illetve ha nem teljesítette a kötelező továbbképzéseket. Ez utóbbi elem azonban nem esik azonos súllyal latba az eltiltással a szakállamtitkárság szerint, ezért ilyen esetben szakmai felügyelet mellett tovább dolgozhat az illető, és továbbra is nyilvántartásban marad.
Megkönnyebbülést hozhat az intézmények számára a radiológiai leletekre vonatkozó módosítás: a jogszabálytervezet szerint elég lesz tíz évig őrizni a felvételeket a mostani harminc év helyett.
Az egészségügyi adatokat érintő módosítás szerint már a fertőzéses betegség gyanúja esetén jelenteni kell az ÁNTSZ-nek, nemcsak akkor, ha igazolt a fertőzés – a betegek adatait nem igazolt fertőzés, illetve gyógyulás esetén törlik a rendszerből.
Szintén újdonság, hogy a kamarai tagság szüneteltetésére is lehetőség lesz a jövőben, illetve kamarai tagok lesznek a klinikai szakpszichológusok, kutatók.
A legtöbb vita a praxisjog, a praxisok eladása, a praxiskezelő alap létrehozása körül alakult ki. Az ülésen részt vevő Éger István MOK-elnök jelezte, hogy ügyfélbarát megoldás lenne, ha a megyei szervezetekkel rendelkező, az orvosokhoz közelálló kamara kapná feladatot (mint ismeretes, jelenleg az Országos Alapellátási Intézet szerepel a tervekben – a szerk.)
A praxisokra vonatkozó új szabályozás egy folyamat kezdete, jelezte Beneda Attila kabinetfőnök, hiszen az egyeztetések tovább folynak az alapellátási munkacsoportban. Elismerte, hogy nem minden kérdésre ad választ a jelenlegi jogszabálytervezet, de megindulhat a mára beállt piac a praxisalap életre hívásával. Elsősorban az orvosok praxisokhoz jutását támogatnák kölcsön formájában, s szándék van arra vonatkozóan, hogy méltányossági alapon rendezzék az idős orvosok kilépését. A tartósan betöltetlen praxisokon az alap sem tud segíteni, ezért ezeknek a területét újra szervezik a kabinetfőnök tájékoztatása szerint. Hogy ki lesz a praxisalap kezelője, arra egyelőre nincs végleges válasz, tette hozzá Beneda Attila.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!