• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Száztíz beteg negyven fokban a háziorvosnál

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

Kezdeti és értékelendő lépés a 14 százalékos emelés a Kasszaorvosi Szövetség szerint.

Egyre nehezebben jutnak ellátáshoz a betegek a vidéki a rendelőintézetekben, mivel erős korlátozás sújtja a járó-szakellátást, osztotta meg tapasztalatait lapunkkal dr. Borsi Éva, a Kasszaorvosi Szövetség elnöke, egészségügyi közgazdász. Ezért a betegek újra és újra a háziorvosuknál jelennek meg - növelve az amúgy is magas betegforgalmat -, hogy fájdalmukra, bajukra orvosságot kapjanak. Mint meséli, egyik háziorvos kollégájánál a napokban 110 beteg fordult meg a közel negyvenfokos hőségben, holott ilyenre még télen, a járványos időszakban sem volt példa. Bár várakozással tekintettek az új ellátási rendszer elé, egyelőre az új struktúrában nem javult a betegek hozzáférési esélye a szakellátás járó szintjén tapasztalataik szerint.

Ezen a problémán ugyan nem segít, de kezdeti és pozitív lépésnek tartja a múlt héten bejelentett 14 százalékos emelést finanszírozásukban. Az elégedetlenkedéssel kapcsolatban megjegyezte: „Ha kapunk pénzt, akkor is, ha nem kapunk, akkor is mindenki fel van háborodva és ez így nem tisztességes." Mint mondta, nem a szakállamtitkárságon múlik a jövő évi költségvetés, amiben ráadásul nincs plusz forrás az egészségügyre, ennek ellenére sikerült mégis az alapellátásban emelést elérni. „Az egyik szakmai szervezet júliustól visszamenőlegesen 30 százalékot kért az államtitkárságon zajló tárgyalások során. Ezt nem kaptuk meg, de valamennyit igen, tehát az első lépés megtörtént, amit akkor is értékelni kell, ha távolról sem elég a szükségeshez képest", fogalmazott.

A pont forintértékének 14 százalékos emeléséből származó növekmény, amely átlagosan 70-80 ezer forintra becsülhető egy-egy praxisnál, először a november eleji utalással érkezik, hiszen közismerten két hónapos csúszással fizet az OEP. Borsi Éva szerint ebből lehet bért fejleszteni, még ha nem is nagy mértékben. Aki egy kicsit is gondol arra, hogy az egészségügyön túl is van élet, és észben tartja, hogy nyugdíjas éveit is szeretné élvezni, az most tud emelni, teszi hozzá.

Közismert, hogy a háziorvosi finanszírozás alapját képező elszámolásban a pont forintértéke 2003 óta változatlan. A felülről zárt rendszerben minél több pontot értek el a kollégák annál kevesebb volt a pont értéke, ezért mutatkozott némi mozgás az eltelt időszakban.

Máig negatív hatással van a praxisfinanszírozásra, hogy szerinte soha senki nem mérte fel, hogy valóban mibe kerül a háziorvosi rendszer, így azt sem tudhatta senki, hogy mennyi pénzt fordítottak az alapellátásra. Emiatt az OEP sem kaphatta meg a költségvetésében azt az összeget, amire ténylegesen szüksége lett volna a háziorvosi ellátás értéken történő finanszírozására. Az első bukfenc 1992-ben történt, amikor a háziorvosok önálló orvosi tevékenységre kaptak engedélyt. Ekkor a közszférában jellemző nettó finanszírozásnak megfelelő összeget kapták a praxisuk működtetéséhez, magyarán a nettóból mindenféle korrekció nélkül rögtön bruttó finanszírozás lett, majd a bevétel után adóztak. Volt olyan időszak, amikor a közteher mértéke a negyven százalékot is elérte. Emiatt már akkor buktunk, csak ezt nem vette észre senki, tette hozzá Borsi Éva.

Azóta évről évre egyre több olyan feltételt, kötelezettséget írnak elő folyamatosan, amelyet a praxis működtetési költségeibe nem számítanak bele, holott kőkemény havi finanszírozási többletterhet jelentenek. Például a vonalkód bevezetésekor annak nyomtatásához lézernyomtatót kellett vásárolni, amihez a festékkazetta ára ezrekben mérhető (legalább 100 receptet ír fel egy háziorvos naponta). Az egész átálláshoz egyszeri tízezer forint támogatást kaptak. De ugyanígy fizetni kell a kötelező állandó online jelenlétért, a mobiltelefonért, mert ezek is kötelező minimumfeltételek. A gyógyszerfelírás az utóbbi években oly mértékben változik és olyan bonyolulttá vált, hogy számítógépes program nélkül nem lehet követni, ezért a büntetés elkerülése érdekében napra késznek kell lenni és speciális szoftvert kell alkalmazni. A program folyamatos frissítése éves szinten százötven ezer forintjába kerül egy-egy praxisnak, s ebben nincs benne a vásárlás fedezete. Ezek mindennapos költségek, összességében megterhelőek, s tovább rontottak a praxisok helyzetén, hiszen ezeken felül még számos tételt kell fizetniük kezdve a veszélyes hulladék elszállításától a rezsin keresztül a gépkocsi fenntartásáig, az alkalmazott béréig.

A bejelentett emeléssel a szaktárcánál folyó tárgyalások nem zárultak le, az egyeztetéseket a szakmai szervezetek javaslatai alapján készített problématérkép elemzésével folytatják, tájékoztatott az elnök.