Szócska: a kórházak nem totemek

A külföldön dolgozó orvosok 25 százaléka örökre kint akar maradni, 64 százalékuk pedig nem tervezi, hogy a következő öt éven belül hazatelepül – hangozott el a Magyar Kórházszövetség XXIV. kongresszusának mai szakmai napján. Nem volt egyszerű adatokhoz jutni, számolt be a 2011. március és 2012. január között, 104 orvos körében végzett, reprezentatívnak nem tekinthető felmérésről Mayer Ákos, a budapesti, Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat igazgatója.

Az alacsony bér, a társadalmi megbecsültség hiánya és a hálapénz orvosok közti aránytalansága ösztönözte Magyarország elhagyására a megkérdezett orvosokat, akik a kórházakban uralkodó feudális hierarchia miatt sem vágynak egyelőre arra, hogy itthon gyógyítsanak.

Nem minden adósság tűnt el, de jó úton haladnak, fogalmazott Hornyák László az 61 vállalkozást tömörítő Orvostechnikai Szövetség elnöke. Úgy vélte, a közös közbeszerzésekkel már nem érhető el komoly megtakarítás, hiszen évek óta közbeszerzéseken dől el, kik a beszállítók. A teljes kórházi kiadás mindössze 6%-át teszi ki a szövetség tagjainak 20 milliárd forintos fogalma, amellyel a kórházak, rendelőintézetek technikai ellátásának 70 százalékát biztosítják.

Nincs kialakult gyakorlat a súlyos, nemkívánatos kórházi események kezelésére, ezért a GYEMSZI és a SE Egészségügyi Menedzser Központ ajánlatot dolgozott ki a kórházak számára – ismertette Belicza Éva minőségügyi munkatárs, a GYEMSZI tanácsadója. Hibáztatás helyett az okok szisztematikus feltárása a fontos, ugyanis 85-90%-ban rendszerszintű hiba áll a nemkívánatos esemény hátterében, az emberi tényező mindössze 10-15 százalék. A Nemkívánatos Események Kezelésére Vonatkozó EljárásrenD (NEKED) ajánlásaival segíteni kívánják az ellátókat és hiszik, hogy mindezzel javulni fog a betegellátás színvonala.

Szócska: a kórházak nem totemek

El kell szakadni a kórházközpontú, a kórházakat totemként kezelő gondolkodásmódtól, fogalmazott Szócska Miklós államtitkár a délutáni szakmai fórumon. Mint mondta, kapott annyi prioritást a kormányzatnál az egészségügy, hogy célzott adóhoz jusson, pedig az NGM nevű tehenet nem volt egyszerű megfejni a népegészségügyi termékadóért Az intézmények átvételekor nagyon sok kreativitással, jogi és gazdasági ötlettel találkoztak, amelyekkel a menedzsmentek a túlélésre törekedtek. Ezek a taktikai elemek álláspontja szerint nem tekinthetők „sötét űzelmeknek".

A főigazgatói állások pályáztatása kapcsán úgy vélte, jobb minél előbb túlesni rajtuk. A tulajdonosváltással együtt járó megújítás egy lehetőség, és semmiképpen nem tisztogatás. A sokat emlegetett 100 milliárd forintos önkormányzati-tulajdonosi támogatás csak mítosz, ugyanis csupán 6,4 milliárd forintot találtak az átvételkor, miközben ezzel szemben 4 milliárdos volt az elvonás. Úgy vélte, ezért is jobb lesz a koordinált, egységes állami irányítás.

Így alakul a menetrend

Az elkövetkező időszak feladatairól Cserháti Péter helyettes államtitkár adott részletes és nagyon sok hasznos információt a jelenlévő intézményvezetőknek. Az ütemezés az alábbiak szerint alakul: a már ismert május elsejével bekövetkező államosítás után május 15-ig jelenik meg a kórházak életét alapvetően meghatározó új minimumrendelet. Négy hónapot kapnak arra az intézmények, hogy nyilatkozzanak: megfelelnek-e az előírásoknak. A „színvallás" egy sablon alapján történik majd, s az ott leírtakat a hatóság (ÁNTSZ) bármikor ellenőrizheti.

Az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) május végén hozza meg az intézményekre vonatkozó határozatait: ezek megszabják az egyek kórházak kapacitását, területi ellátási kötelezettségét és a kórházban végzett ellátások progresszivitási szintjét. Az OTH határozata képezi alapját az új finanszírozási szerződéseknek, amelyeket július elsejéig köt meg az OEP az egyes kórházakkal.

Tíz-tizenkét milliárdot kell visszafizetniük

Bár nem sok intézményt érint, nincs jó üzenete a konszolidációs források visszafizetési kötelezettségének, fogalmazott Varga Ferenc, a kórházszövetség volt elnöke.

Mint ismeretes, azoknak az intézményeknek, amelyeknek nem volt tavaly lejárt tartozásuk - de a teljesítmények alapján szétosztott 27 milliárd forintból kaptak az év végén -, nem fordíthatják gazdálkodásuk javítására a már kiutalt pénzt.

A jelenlegi elnök, Rácz Jenő becslése szerint 10-12 milliárd forintra tehető az összeg, s akad olyan kórház, amelynek milliárdos tételben kell visszaadnia a pénzt. Lényegében három lehetőség közül választhatnak az intézmények: vagy visszafizetik a pénzt, amire – Velkey György jelölt elnök szerint – kevés az esély május 20-ig, hiszen a kórházi kasszák addigra kiürülnek, de ez nem is igazán jó az ágazatnak, ugyanis a pénz ez esetben nem az E. Alapba folyik vissza.

A leginkább járható útnak az OEP-es finanszírozás csökkentése tűnik, mert így viszont a kasszában marad a pénz. Választhatják a kórházvezetők azt a megoldást is, hogy év végén fizetik vissza a „kölcsönt", ám ezért kétszeres kamatot kell fizetniük. Mint Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója hangsúlyozta, ezek opcionális lehetőségek az intézmények számára. A konszolidációs pénz felhasználását, illetve visszafizetését azonban a KEHI minden kórházban ellenőrizni fogja. A főigazgató jelezte, hogy a GYEMSZI alá tartozó kórházak a legoptimálisabb megoldást választják majd szakreferenseikkel egyeztetve.

A pénteken megjelent Magyar Közlönyből a konszolidációs kormányrendelet részlete