A gáztender után következnek az egyes hatóanyagok, az áram és orvostechnikai eszközök. (Frissítve!)
Még a kórházakon belüli logisztikai utakat is látni fogja a szakállamtitkárság az egyre teljesebbé váló monitoringrendszerben, nemcsak a betegek mozgását, a beszállító cégeket és az adósságállomány alakulását, közölte Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a Medical Tribune mai konferenciáján, amely a gyógyszer- és egészségipar költséghatékonyságának lehetőségeit vizsgálta.
Ráijesztett a közszolgálati adatbázisokkal üzletelőkre (állítása szerint volt olyan szakember, akinek állásába került a pénzszerzés sajátos formája), jelezve, hogy véget vetnek az adatok kicsempészésének és a velük való illegális kereskedelemnek. Készül ugyanis az a jogszabály, amely elérhetővé teszi nemcsak a kutatók, hanem az állampolgárok számára is a közszolgálati adatokat, így nem érdemes már feketén beszerezni azokat. Ennek jegyében a heteken belül tovább fejlesztendő kapacitástervező térképek 2.0 és 3.0 verziói már az érdeklődők számára is nyilvánosak lesznek.
„Tévednek", üzente azoknak a beszállítóknak (12-14 céget számszerűsített), amelyek „azt hiszik, hogy az egészségügy szabadpiac", és mára monopolhelyzetbe kerültek. Október végére, november elejére elkészül a tetemes, 68 ezer kontraktusból álló kórházi szerződésállomány elektronikus elemzése, aminek jelenleg a felénél járnak, és már most elképesztő dolgokkal találkoznak. A teljes átvilágítás után látni fogják a monopoljellegű beszerzéseket, amelyek lebontásából célzottan tartalékokat tudnak majd képezni. A gáztenderen – ami egyelőre minden elemében hétpecsétes titok – sok százmilliós megtakarítással számolnak.
Közműnek tekinti az államtitkár az informatikát és a mobil-, valamint vonalas telefonokat: már 29 kórház ingyen hívhatja egymást, év végére 50 lesz, és mire a közbeszerzések lezárulnak, nyolcvan intézmény is a körbe kerülhet. Összességében a közbeszerzéseknek köszönhetően több kórház éves költségvetését fogják megtakarítani, állította.
Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a központi gyógyszertender mindenképpen idén elindul, 40-60 molekula szerepel az első körben a gyógyszerterápiás tanács javaslata alapján. A megtakarításnál azonban fontosabbnak tartja azt, hogy végre tisztázódik: a klinikusok mit és hogyan használnak a gyógyítás során. „Unikális lehetőségeik" vannak az adatbázisok birtokában az államtitkárságnak, s ennek köszönhetően komoly szövetségesei lesznek a gyógyszeripari szereplőknek a hamisítás elleni küzdelemben. Közös közbeszerzés várható szintén idén a kórházak áramellátására, valamint néhány orvostechnikai eszközre.
Bár eddig is folyamatosan a természetes betegmozgások követését hangsúlyozta az államtitkár az ellátás szervezése kapcsán, azonban most is ugyanerre hivatkozva állította, hogy a rendszer finomítása zajlik, és már olyan nagy horderejű változások nem várhatóak, mint ez év nyarán.
Adatbázisok az OEP-nél
Az OEP ez év végéig a tételes finanszírozásban nagy értékű gyógyszerekre alkalmazott a jelentési rendszerét kiterjeszti a nagy értékű eszközökre (például pacemaker), eljárásokra (transzplantáció), jövőre pedig a szintén nagy értékű várólistás beavatkozásokra (térdprotézis, gerincműtét, stb.) – jelentette be többek között Gajdácsi József, a Pénztár főigazgató-helyettese. Jelenleg 2363 felhasználója van a rendszernek, amelyben nyolcvan intézmény jelent, és 24 készítményt számolnak el a felületen.
Irdatlan mennyiségű, 11 terrabájtnyi adata van az OEP-nek – tájékoztatta a hallgatóságot Bidló Judit, az OEP Gyógyszerár-támogatási Főosztályának vezetője – beleértve az évi 120 milliós orvos-beteg találkozást, a felírt 160 millió vényt, a kapcsolatot a 148 külső adatbázissal. Az adatok vizsgálatával elsősorban kvantitatív eredményeket tudnak nyerni, a minőségi információk inkább utólag szerezhetők be (lásd például a diabétesz betegek felülvizsgálatát). A szakember egyedi példákon mutatta be, miként zajlik az új gyógyszerek befogadása a Pénztárnál.
Stratégiai ipari minősítést kell
A gyógyszeriparnak stratégiai ipari státuszt kell adni, és innovációbarát klímát biztosítani a mindenkori kormányoknak, fogalmazott Leitner György, Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Jelenleg ugyanis kedvezőtlen kilátásokkal számol az elkövetkező három évben az ágazat a növekedésre vonatkozóan. Hazánkban alacsony a nyitottság, azaz Európában sereghajtók vagyunk az új terápiák befogadását tekintve: míg nálunk átlag két év, az Unióban csupán egy esztendő. Az ágazat problémáinak gyökere az, hogy könnyű préda a gyógyszeripar a fiskális prioritású kormányzatnak, ugyanakkor társadalmi és gazdasági elvárás fogalmazódik meg az gyártókkal szemben. Meg kell találni újra az egyensúlyt a finanszírozási lehetőségek és az innováció között, szögezte le az elnök. Úgy vélte, hozzá kellene nyúlni a betegek által fizetett térítési díjakhoz: míg egyes gyógyszerekért a dobozdíjat sem kell megfizetni, más szereket a betegek nem tudnak kiváltani.
Az új gyógyszerek befogadásának sajátosságairól beszélt Dankó Dávid, a Corvinus Egyetem munkatársa. Bár az OEP törekszik a befogadásokra, ám például kitételként fogalmazza meg, hogy zéró kiadással járjon, vagy megtakarítást generáljon. Erre csak a választékbővítő készítményeknél van lehetőség, egyébként értelmetlen az elvárás egy érdemi innovatív terméktől, tette hozzá. Előadásából például kiderült, hogy hazánk csak a nőgyógyászati, endokrinológiai és neurológiai gyógyszerek befogadása terén tudott lépést tartani a többi állammal, de például a végstádiumú onkológiai készítmények esetében a gyenge civilkontroll miatt is nagy az „ódzkodás", mert egyfajta pazarlásként értékelik a finanszírozók, hogy erre költsenek a közös kasszából.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!