• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szövegben szócsere, betegeknek kilátástalanság

Egészségpolitika Forrás: MEOSZ

Súlyos megbetegedés esetén semmilyen ellátást nem garantálna a módosított Alaptörvény.

Több százezer megváltozott munkaképességű ember ellátása kerülhet veszélybe, ha az Országgyűlés megszavazza azt módosítást, amelynek eredményeként az Alaptörvényből kikerülne a rokkantság fogalma, és helyette fogyatékosság esetén járna csupán törvényben meghatározott támogatás az állampolgároknak. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) arra kéri a kormánypártok képviselőit, hogy ne szűkítsék a szociális biztonság alanyainak körét, hanem bővítsék ki azt: emeljék be a XIX. cikkbe a fogyatékosság fogalmát és tartsák meg a rokkantságét is, a kettő ugyanis sem a jogi szabályozás, sem az ellátások tekintetében nem fedi le egymást.

Az Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdése kimondja: Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

A tavaly januártól eltörölt rokkantnyugdíj helyébe a táppénzszerű rokkantsági ellátás lépett, amelyet 40 százalékos vagy annál nagyobb mértékű egészségkárosodás esetén lehet megkapni, ami egy tágabb kört érint. Fogyatékosság alapján csupán egy szűkebb csoportnak, a súlyosan fogyatékos embereknek jár egy minimális, hátránykompenzációs támogatás. A megváltozott munkaképességű, rokkant emberek nagy része nem minősül fogyatékosnak, így ha a rokkantság kicserélődne a fogyatékosság fogalmára, nekik már semmilyen ellátást nem garantálna az Alaptörvény. Bár a módosítást a kormánypártok az indoklás szerint csupán kodifikációs pontosításnak szánják, a két szó kicserélése súlyos jogvesztést eredményezne és végképp kiszolgáltatott helyzetbe hozná mindazokat, akik több évtizednyi munka után, egy súlyos betegség következtében részben vagy egészben elveszítik a munkaképességüket.

A MEOSZ nem gondolja, hogy ez lenne a kormánypártok szándéka, már csak azért sem, mert ellentétes lenne a Nemzeti Hitvallással is, amely kimondja: „Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét". Az elesettek körébe vélhetően a súlyos betegségben szenvedő, önhibájukon kívül munkaképtelenné vált állampolgárok is beletartoznak, akik alanyai kell legyenek a szociális biztonsághoz való alapvető jognak.

Az Alaptörvény módosítására február 8-án nyújtottak be javaslatot a kormánypártok képviselői, ennek részletes vitája a jövő héten várható.