• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Szükség van az egészségügyben zászlóshajókra

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Pro

Hangody professzor szerint sikertörténet a hurghadai sérültek hazai ellátása.

Hangody László – az Uzsoki Kórház ortopéd-traumatológiai osztályának főorvosa és a Péterfy Kórház Baleseti Központjának szakmai igazgatója – úgy véli, muszáj racionalizálni, ki kell mondani, hogy mely intézmény milyen progresszivitási szintű ellátásra képes, és el kell ismerni az egyes szakmák csúcsintézményeit.

A borzalmas egyiptomi buszbaleset, amelyben 11 magyar meghalt, és 6-7 maradandó sérülést szenvedett, bebizonyította, hogy a magyar egészségügy még most is elképesztő teljesítményekre képes.

– A baleset kapcsán a kollégáim hihetetlen munkát végeztek. Nemcsak itthon, hanem már Egyiptomban is. Sejtettük, ami aztán be is bizonyosodott, hogy minél előbb ki kell menekíteni a sérülteket onnan, ugyanis katasztrofális ellátást kaptak. Későn ment ki az ottani mentő, ráadásul legtöbbjük sebe multirezisztens baktériummal fertőződött el az egyiptomi kórházban. A baleseti intézet emberei, amint kiértek, már a helyszínen segédkeztek, kísérték a sérülteket, értesítették a budapesti intézetet, hogy milyen műtétekre készüljenek.

Fel lehet készülni ennyi súlyos sérültre?

– Meg vagyok róla győződve, hogy az országban egyedül a volt Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) alkalmas arra, hogy katasztrófa esetén egyszerre ilyen tömegű súlyos sérültet fogadjon. Most is sorozatműtétekre volt szükség, egyszerre kellett koponyasérülést kezelni, amputálni, lágyrészeket, csonttöréseket ellátni. Kezelni kellett az elfertőződött sebeket és plasztikai műtétekre is szükség volt. Mindezt az intézet orvosai, nővérei hihetetlen profizmussal elvégezték. Le a kalappal előttük! Néhány plasztikai problémánál még külső segítséget is igénybe kellett vennünk, akik első szóra rendelkezésre álltak. A sérültek érdekében tanúsított összefogás és odaadás a mai egészségügyi ellátó szolgálat igazi sikertörténete. Kollégáim többsége munkaidején túl, pihenőnapján, hétvégén is dolgozott a tragédia és a veszteségek minimalizálása érdekében. Sebészek, aneszteziológusok, pszichológusok és szakdolgozók serege fogott össze a menedzsmenttel és az ágazatvezetéssel a sérültek érdekében.

Nem lehetett volna megosztani a feladatot? Tehát nem egy, hanem több kórházba szállítani a betegeket?

– Több ok miatt sem lett volna ez célszerű. A multirezisztens baktériumfertőzések miatt le kellett zárni azokat az osztályokat, ahol a buszbaleset sérültjeit ápolták. Tehát, ha több intézménybe kerülnek, egy-egy beteg miatt sokkal több osztály kerül zárlat alá. A sérültek együtt tartása mellett szólt az az érv is, hogy itt komplett családokról volt szó. Gyakorlatilag minden családban meghalt valaki, mindegyikben volt legalább egy maradandó sérülés. Nem lehetett szétszakítani őket, hiszen ez a testi bajok mellett lelkileg is nagyon megviselte volna őket. Ráadásul, mint már említettem, a Péterfy Kórház Baleseti Központjában – bár már nem országos intézet –, a szakmai tudásnak és a megfelelő eszközöknek olyan koncentrációja van jelen, amelynek köszönhetően itt kaphatták a sérültek a legjobb ellátást.

Jól értem, hogy ön szerint hiba volt 2007-ben összevonni az OBSI-t, a Péterfy Sándor utcai Kórházzal?

– Az OBSI a traumatológiai ellátás zászlóshajója volt. Tények bizonyították, hogy a világon Németország és Ausztria mellett, nálunk a legjobb a baleseti sebészet. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nyolc évvel ezelőtt, az uniós elvárásoknak megfelelően összevonták az ortopédiai és traumatológiai szakképzést. Ez az egységes szemlélet bizonyos szempontból előrelépés volt, viszont a súlyos sérüléseknél hátrányt jelenthet. Korábban ugyanis traumatológiai szempontból jobban tudtak fókuszálni az ilyen esetekre. Molnár Lajos miniszter azon az alapon, hogy a baleseti ellátásnál a szakmák egymásra utaltak, és az OBSI-nál hiányzik ez, beolvasztotta az intézetet a Péterfybe. Így az OBSI megszűnt országos központ lenni, területi ellátási kötelezettsége lett, és ezer súlyszámmal kevesebbet kapott. A feladatai azonban nem lettek kevesebbek, sőt. Továbbra is idekerülnek a nagyon súlyos esetek, már csak azért is, mert itt van helikopter-leszálló. De az ellátási kötelezettség miatt a bokaficamokat is el kell látni – és nem lehet elküldeni azt a bokasérültet sem, aki nem területi beteg, hanem csak azért sántikált be, mert sérülésekor úgy gondolta, hogy bemegy a „Balesetibe". Nem véletlen, hogy 2007 óta egymilliárdos adósságot halmozott fel az intézet. Bár a Péterfy Sándor utcai Kórház sokat áldozott a Baleseti Központra, multidiszciplináris beágyazottságot biztosított, ami az összevonás további haszna lehetne, azzal nem lehet igazán élni: fizikailag semmivel sem került közelebb a Péterfy utcai Kórházhoz a Fiumei úton lévő baleseti központ.

A teljes interjú a Weborvos Pro portálon olvasható.

Legolvasottabb cikkeink