Rendezni kívánják az ipa-fizetést, a praxisjog adásvételét, lenne kollegiális szakmai vezető.
Erős egészségügyi alapellátási rendszerekkel rendelkező országokban jobb a lakosság egészségi állapota, a szükségtelen kórházi felvételek aránya alacsonyabb, kisebbek a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek az egészségi állapotban – áll a nemrégiben társadalmi vitára bocsátott alapellátás megerősítését célzó koncepcióban, amelyet mintegy félszáz szakmai, érdekvédelmi szervezethet juttattak el.
A tervezet részletezi az alapellátás céljait, feladatait, az egyes alapellátás körébe tartozó ellátások sajátosságait, külön fejezetet szentel a foglalkozás-egészségügyi alapellátásra, valamint javaslatot tesz a korábban már működött, ún. „kollegiális szakmai vezető háziorvos" intézményének újbóli bevezetésére, a háziorvosi ellátás nyújtásának egységessége, szakmai felügyeletének hatékonyabb biztosítása érdekében.
Mint a tájékoztatásban olvasható, az egyeztetésben részt vevő kormányzati és szakmai szereplők egyetértettek abban, hogy az önkormányzat továbbra is megfelelő „gazdája" lehet az alapellátási feladatoknak, különösen akkor, ha a működtetésben az állam nagyobb szerepet vállal, illetve a szabályozással biztosítja az azonos működési feltételrendszert. Az alapellátás továbbiakban is önkormányzati kötelezettségként történő definiálása mellett nem sérül az önkormányzatiság, illetve fennmaradnak azok az önkormányzati érdekek is, amelyek a működést eredményesebbé tehetik, valamint a fejlesztéseket sem hiúsítják meg.
A háziorvosok és a települési önkormányzatok között létrejött feladatellátási szerződések egységesítése érdekében szükséges módosítják az önkormányzati törvényt. A szerződési feltételek egyértelmű rendelkezésekre tesznek javaslatot a rendelési idő kialakítása, illetve az önkormányzat fenntartási kötelezettsége körében. A praxisjog adásvétele megkönnyítése érdekében a módosítás tartalmazza, hogy a finanszírozás keretében kapott összeg a praxisjog megszerzése érdekében is felhasználható. Szintén a praxisjog könnyebb megszerzése érdekében a Kormány felhatalmazást kapna arra, hogy a felvett hitelhez kamattámogatási rendszert dolgozzon ki.
A sokszor fájlalt iparűzési adóval kapcsolatban két változatot tartalmaz a helyi adókról szóló törvény módosítása: az alapellátásban dolgozók ipa alóli mentesítésére az EMMI és a gazdasági tárca is javaslatot fogalmazott meg. Az előbbi értelemszerűen a mentesítést ajánlja, míg a NGM az önkormányzatokra bízná a mentesség megadását.
Új elem, hogy a törvény előírná: ha az önkormányzat kapja az egészségügyre szánt finanszírozást, akkor annak felhasználásáról az érintett egészségügyi dolgozókat havonta tájékoztatnia kell.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy amennyiben a biztosított – igazoltan – részt vesz nem kötelező, az állam által szervezett szűrővizsgálatokon, elsőbbséget élvezhessen a várólistához, előjegyzési listához kötött, a szűréssel érintett, abból eredő szolgáltatások igénybe vétele esetén.
A törvénymódosítás javaslatot tesz arra is, hogy amennyiben az egészségbiztosító kimutatása alapján a háziorvosok, házi gyermekorvosok beutalási rendjéből következően pozitív különbség mutatkozik a szakellátásban, akkor ezt a megtakarítás a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátáshoz kapcsolódó, rendeletben meghatározott fejlesztésekre fordítsák.
Az alapellátásért felelős országos módszertani intézet, vagyis a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet – amelybe az Országos Alapellátási Intézet integrálódott – is jelentősebb szerephez jutna a megújuló rendszerben.
Az alapellátás fejlesztését célzó koncepció itt olvasható.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!