"Azért kell a vírus terjedését még most, viszonylag kedvezőbb körülmények közt megfékezni, hogy elkerüljük a jelentősebb emberveszteségeket".
Most az az elsődleges cél, hogy addig is mérsékeljük az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást, amíg meglesz a vakcina – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Kásler Miklós.
– A kormány legutóbb meghozott járványügyi intézkedéseinek az az elsődleges céljuk, hogy csökkentsék a személyes kontaktusok arányát, ezért most mi is telefonon beszélgetünk. Mit gondol, mikorra várható, hogy tetőzik a járvány?
– A helyzet az, hogy megváltozott a pandémia természete, így nem tudunk hosszabb távon gondolkodni, mint 2-3 hét, szemben a tavaszi első hullámmal, amikor még mi tartottuk kézben a járványt, nem pedig mi igazodtunk hozzá. Európa-szerte folyamatosan emelkedik a fertőzöttek és az elhunytak száma, és sehol nem látszik, hogy közeledne a platóhoz vagy akár csak mérséklődne. Felelősséggel tehát nem lehet kijelenteni, hogy mikorra várható a tetőzés, de ha a megérzésemre kíváncsi – ami a medicinában létezik –, akkor azt tudom mondani, hogy december vége, január körül, ha most sikerül betartatni a szigorításokat. Akkor ellaposodik a járványgörbe.
– Említette, hogy megváltozott a pandémia természete. Mennyire sikerült az elmúlt hónapokban kiismerni az „ellenséget”?
– A járvány kezdetekor még semmit nem tudtunk a vírusról. Először az volt a szakirodalom véleménye, hogy a vírus a tüdő megbetegedését okozza, aztán jött az immunválasz túlzott reakciója, az úgynevezett citokinvihar, majd ismertté vált, hogy gyulladást okoz az erek belső felületén, ami a különbző szervek trombózisához vezethet, aztán jött a bradikininvihar, utána rájöttek, hogy minden szervet megbetegíthet, majd bebizonyosodott, hogy a krónikus betegségek és a vírus együttes jelenléte jelenti a legnagyobb kockázatot. Tehát szép lassan tudtunk csak megismerkedni a vírussal és hatásaival, úgy, hogy jelenleg sincs százszázalékos diagnosztika és célzott terápia, ami csak erre a vírusra hat és eredményes. Ilyen körülmények között egyetlen lehetőségünk volt, hogy amit eddig tudtunk a vírusjárványokról és terjedésük megakadályozásáról, azokat meglépjük. (...)
– Sok kritika éri a legújabb korlátozó intézkedéseket. Egyesek szerint túl későn vezették be, vannak, akik úgy vélik, nem elég szigorúak, mások szerint viszont túlságosan is azok. Mit gondol ezekről a véleményekről, illetve mit vár a rendelkezésektől a kormány?
– A most meghozott intézkedések időben születtek és arányosak a jelenlegi helyzettel, azonban ezek is csak akkor lesznek hatásosak, ha az emberek be is tartják. A szigorításoktól 3-4 héten belül azt várjuk, hogy a jelenleg meredeken növekvő fertőzöttszám-emelkedés lelassul, majd egy bizonyos szint után stagnál, aztán csökkenni kezd, úgy, ahogy az tavasszal is történt. Most az az elsődleges cél, hogy addig is mérsékeljük az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást, amíg meglesz a vakcina. Ezzel kapcsolatban az elmúlt napokban reménykeltő hírek érkeztek, de hangsúlyozni kell, hogy törzskönyvezett védőoltás továbbra sincs. Továbbiak a cikkben
A miniszter pénteki interjúja hasonló tartalommal a Magyar Hírlapban