Tb: de facto létezik, de jure sokat sérült

Nem hallani botrányról, a patikákban ki lehet váltani a gyógyszereket, vagyis nem okozott fennakadást a biztonsági elemek beépítése, köszönhetően a partnerek felkészültségének, fogalmazott dr. Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIII. konferenciájának délelőtti plenáris ülésén. Az általa irányított szervezetről szólva elmondta, hogy a szakmaiságra építve erős, támogató, együttműködő és felelős hatóság kíván lenni az OGYÉI.

Az igények nem legitimálnak

A költséges innovatív terápiák piacra lépésével kapcsolatban kiemelte, hogy a kielégítetlen igények önmagukban nem legitimálják egy-egy technológia befogadását. Ehhez tudományos evidenciákon alapuló döntésekre van szükség, hiszen fontos, hogy a finanszírozó értéket vásároljon, miközben szavatolni kell a terápia biztonságát is. Egy-egy gyógyszer engedélyezése nem ér véget a törzskönyvezéssel, mert fontos a költségkihatás vizsgálata a technológiaértékelés során. A fejlett terápiás gyógyszerkészítmények (ATMP, advanced-therapy medicinal products) új korszak hajnalát jelenthetik, egyelőre ugyan kevés az elérhető termék, de egyre több a klinikai vizsgálat ezen a területen. Hogy lépést lehessen tartani a tudományos innovációk befogadásával, ahhoz kreatív finanszírozási módszereket kell kidolgozni, mondta Szentiványi Mátyás. Az OGYÉI-ben már létrehozták az ATMP-kerekasztalt, s összehasonlításképpen hozzátette: az FDA (az amerikai gyógyszerügyi hivatal) ötven tudóst foglalkoztat ebben a témában.

Ezermilliárdos csökkenés

A társadalombiztosítás de facto nem szűnt meg, viszont de jure sérült, vélekedett Bodrogi József egészségügyi közgazdász, aki szerint a szociális hozzájárulási adó (szocho) 2012-es bevezetésével ezermilliárd forintos csökkenést szenvedett el a tb, amely veszélyt jelent az egész alrendszerre. Ráadásul a szocho megosztását mindig az aktuális költségvetési törvény határozza meg, így minden évben ki van téve a törvény változásának, s hiányzik az E. Alapot megillető rész stabilitása. Idén a szociális hozzájárulás adó – összesen 750 milliárd forint – 73 százaléka kerül a Nyugdíjbiztosítási Alapba, 26 százaléka az E. Alapba. Innovatív finanszírozási módszernek minősítette a NETA-t (népegészségügyi termékadó), amelyből 195 milliárd forint folyt be 2011-2018. között, s amelynek kiterjesztését az MNB versenyképességi programja is tartalmazza. A baleseti adóból, amit éppen idén szüntettek meg, 2012-2018. között 211 milliárd érkezett. A jövedéki adóból származó bevételek 2013-tól 310 milliárdot hoztak az egészségügynek.

A támogatás felét a betegek három százaléka kapja

Izgalmas időszaknak minősítette a mostanit a jövő évi költségvetés előkészítése okán Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója. Gyógyszertámogatásra a természetbeni ellátások 26-30 százalékát fordította a NEAK az elmúlt években. Bár a gyógyszerkassza is növekedett az évek során, ám a bérfejlesztések hatására az E. Alapban a gyógyszertámogatás aránya csökkent. A nagyértékű gyógyszerek folyamatos emelkedése, mondhatni, jól tervezhető, de ugyanígy emelkedik a patikai felhasználású gyógyszerek támogatása is. Ez utóbbi sem meglepő, ugyanis a vényes gyógyszerforgalom az európai tendenciákkal azonos mértékben növekszik, s azért, mert terjednek az új, drágább gyógyszerek.

Az egyedi méltányosság kapcsán megjegyezte: az ütemezett befogadások elengedhetetlenek a rendszer fenntarthatósága érdekében, ugyanis a támogatás összege folyamatosan növekszik, hátterében a kiugróan magas költségvetési hatású készítmények állnak. Különösen így van ez a ritka betegségek kezelésére szolgáló enzimpótló, vagy újabban a génterápiás készítmények esetében, amelynek eredményeként a gyógyszertámogatás felét a betegek három százalékára költi az egészségbiztosítás. A kiadások emelkedését részben kompenzálja a támogatás-volumen befizetések emelkedése, de a gyógyszertámogatás kiadásai egyenleg szinten is jelentős mértékben növekedtek, tette hozzá azzal, hogy ez nemcsak magyar jelenség, hanem általános tendencia a világban.

A NEAK főigazgatója a szakellátás tervezett finanszírozási változásairól, irányairól is beszélt. A teljes kórházi szakma egyetért a teljesítményvolumen-korlát (tvk) szabályozás felülvizsgálatával. Helyette kapacitástól, ellátási területtől nem függő, feladathoz rendelt volumenkorlát bevezetését szeretnék majd elérni, s ellátás alapú tvk-t meghatározni. A befogadási rendszert is át kell alakítani: kapacitás helyett feladatra koncentrálva, magyarán: a befogadási kérelem célja ne a tvk megszerzése, hanem a szakmai feladat ellátása legyen, s a volumen nagysága igazodjon a vállalt feladat teljesítéséhez.

A finanszírozás megújítása ugyan 2011-ben megrekedt, de idén újra indul, s mindenképpen szeretnék beépíteni a minőség értékelését lehetővé tevő mutatót, vagyis eredményalapú ösztönzőrendszert is alkalmaznának.