A legnagyobb veszteség a járóbeteg-szakellátókat éri a változások miatt.
A degresszív elszámolási lehetőséget 2011-ben vezették be újra a szakellátást nyújtó szolgáltatóknak (kórházak, rendelőintézetek). Lényegében a meghatározott teljesítmény felett végzett betegellátás nulla forint helyett csökkentett alapdíjjal történő finanszírozását takarja a degresszív elszámolás a szolgáltatók számára. A szisztémán tavaly sem változtattak, idén viszont szűkítették a lehetőséget, amely miatt csökkenő bevételekkel kell számolniuk az ellátóknak.
2012 végéig a járóbeteg-ellátásban a teljesítményvolumen-korlát (tvk) feletti teljesítményt tízszázalékos túllépésig az alapdíj 30 százalékával, tíz- és húszszázalékos túllépés között 20 százalékával fizették. 2013-tól azonban már csak 8 százalékig finanszírozzák a teljesítmény túllépését az alapdíj 20 százalékával.
Azoknak a szolgáltatóknak, amelyek 2012-ig élni tudtak a degressziós lehetőséggel, a mostani korlátozás miatt esélyük sincs arra, hogy behozzák a hiányzó forrást az új feltételekkel. Egyes becslések szerint kétmilliárd forintot veszíthetnek a változtatás miatt, s a járóbeteg-ellátók felét, mintegy kétszáz szolgáltatót érinti hátrányosan az új szabályozás – nyilván olyanokat, akik élni tudtak a degresszív elszámolás adta lehetőséggel korábban.
A fekvőbeteg-ellátásban is szűkült a lehetőség. Míg tavaly év végéig 10 százalékos túllépésig az alapdíj 30 százalékával finanszírozták a kórházakat, most csak 4 százalékig várhatnak pénzt, azt is az alapdíj 25 százalékáig finanszírozva. Számítások szerint ez várhatóan hatszázmillió forintos kiesést okoz a fekvő-szakellátásban.
2011-ben nemcsak a degressziós elszámolást tették lehetővé ismét, de a szakellátásban megemelték három százalékkal az alapdíjat is: most is ez segíthetne valamelyest az ágazaton, de remény sincs rá, hiszen egyes szakértők szerint minden pénzt a béremelésre söpör össze az irányítás, amely eddig is leginkább az előirányzatokból, a ki nem osztott tvk-kból vette el a szükséges forrásokat.