• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

TEREK Egyesület: egészséggazdasági hálózatban gondolkoznak

Egészségpolitika Forrás: Weborvos

A szétdaraboltság és ellenérdekeltség megszüntetése nélkül nincs jövője az ágazatnak.

Október 21-én tartotta szemléletváltónak remélt konferenciáját a Terápiás Együttműködésért az Egészségügyben Közhasznú Egyesület (TEREK Egyesület), mely újfajta megközelítést kíván meghonosítani a hazai egészséggazdaságban.  Az egyesület célja, hogy - egységes egészséggazdasági hálózatban gondolkodva - segítse az egészségügy és a kapcsolódó adminisztratív, finanszírozó, beszállítói, stb. alrendszerek közti munkamegosztás megújulását és támogassa az összes érdekeltet az egészségértéket megteremtő együttműködésében.

Mint a konferenciára készült összefoglalóban írják: a hazai egészségügy állandó és komoly gondokkal terhelt, szinte a napi túlélésért küzd. Eközben az egészségügyben és egészségiparban dolgozók közül mind többen vélik, el kell kezdeni alapvetően másképp gondolkodni, másképp beszélni a problémákról és a lehetséges megoldásokról, mint eddig. Egy dologban mindenki egyetért, a hazai egészségügyi rendszerben meglévő szétdaraboltság és ellenérdekeltség megszüntetése nélkül nincs ágazati jövő. (Egészségügyi döntéshozók véleménye a terápiamenedzsment lehetőségeiről, GfK 2011)

A döntéshozók körében végzett fenti kutatásunk legmeglepőbb eredménye az az egyöntetű és visszatérő vélemény, hogy a jelenlegi egészségügyi rendszer olyan sok ponton teszi eleve ellenérdekeltté a gyógyítási folyamatban közrejátszó egyes szereplőket, hogy valódi rendszerről nem is nagyon beszélhetünk. Inkább csak kisebb-nagyobb rendszerelemek esetlegesen, illetve helyi érdekek mentén kialakult ütközési, találkozási és súrlódási zónáiról.

Nemzetközi hírű vezetéstudományi szakértők elméleti útmutatásai és elismert hazai döntéshozók gyakorlati meglátásai ugyanazt a megoldást körvonalazzák az egészségügyi rendszer hatékonyságának javítására. A már meglevő szétdarabolt, csaknem függetlenül működő rendszerelemek emberközpontú egységesítésével az együttműködések olyan rendszerét kell létrehozni, melyet az intenzív, nyílt kommunikáció és a közös alapvető értékrend határoz meg.

A terápiás együttműködések ilyen rendszerének gondolata jegyében szervezték az „Egészségközpontú egészségügy" konferenciát az egységes egészséggazdaság hálózatának elve mentén, hogy ezzel valamennyi érdekelt, így az egészségéért egyre többet tenni akaró lakosság számára is lényegi segítséget tudjanak nyújtani.

Teljes és fenntartható egészség iránti igény
A világgazdasági tendenciák és társadalmi trendek elemzői a teljes és fenntartható egészség iránti igényt jelölik az elkövetkezendő évtizedek innovációjának hajtóerejeként. A gazdaság növekedésének motorjává épp az egészséggazdaság válik, mert az egészségszolgáltatások rendszere a demográfiai és piaci változásokra jellemzően nagyon gyorsan reagál. A technológia a páciensközpontúság egyik elemévé válik, a terápia konkrét gyakorlati eredményessége és költséghatékonysága kulcsfontosságú lesz magának a betegnek (fogyasztónak) is úgy, hogy az állami rendszerek forrásai nem bővülhetnek a végtelenségig.

Az új egészségügyben az interaktivitás és a kétoldali felelősség előtérbe kerül. A beteg saját „hozzáadott terápiás haszna" felértékelődik. Az orvosok egyéni felelőssége helyett a terápiás együttműködések, szakemberek, beszállítók, „civilek" közti értéke a mérvadó - írják.

A sikeres kezelés, ellátás, rehabilitáció és prevenció eredményessége végeredményben valóban nem csupán az elemi gyógyítási folyamatok sorrendjén, hanem a terápiás szakemberek és a beteg aktív részvételén, felelősségvállalásán múlik. A páciensek terápiás bevonása érdekében már ma is számos szakmai és technikai segítséget kaphatnak a szakemberek. A személyhez igazodó betegtájékoztatás, az így megalapozott közös döntési lehetőség a kezelési folyamat céljához képest vállalt kockázatokról, a plusz együttműködéssel elérhető plusz eredményekről már ma sem egy, a gyakorlat számára elérhetetlen utópia.

Fenntarthatóság az egészségszektorban
A fenntarthatóságot külön is érdemes kiemelni, hiszen napi visszatérő téma a hazai egészségügyi ellátórendszer kritikus helyzete, esetleges összeomlása. Az egészség-szolgáltatások rendszere a reálgazdaság része, termeljen bár nyereséget vagy veszteséget. A szektor teljesítménye itt is a ráfordítások és a megtermelt (egészség) javak piaci értékének, tehát a befektetések és a hozamok egymáshoz való viszonyában mérhető. Az, hogy a reálgazdasághoz tartozó egészségszolgáltatási rendszer hogyan tehető fenntarthatóvá és termelékenyebbé, alapvetően a reáltudományok (közgazdaságtan, orvosi tudományok, műszaki tudományok, informatika, kémia, stb.) alkalmazási szintjével függ össze. Nemzeti szinten mindezt a nemzetközileg egyre elfogadottabb „investment for health" – egészség-befektetés megközelítéssel sikerül a legjobban biztosítani.

Ebben a megközelítésben, a reálgazdaság ezen szektorában a reáltudományok gyakorlati alkalmazásával ad a konferencia közössége stratégiai konzultáció jellegű segítséget. Arra keressük a választ, hogy a naprakész, egészséget támogató nemzetközi reálismeretek a hazai körülményekre leképezve milyen útmutatást adnak. Miként érdemes az egészséggel kapcsolatos valós igényeket és lehetőségeket jobban összehangolni, és milyen együttműködéseket kell kialakítani az egészség-befektetések különböző megvalósítói, a közfinanszírozott ellátórendszer, a magán egészségszolgáltatók, a civil szervezetek, gyártók és beszállítók és maguk a betegek, páciensek és egészségfogyasztók között.

Ezzel a reálgondolkodással azt kívánjuk közvetíteni, hogy az invesztíciók hasznosulásán, a meglévő tartalékok feltárásán, a reálismeretek alkalmazási szintjén kell jelentősen és közösen javítani. Egy reálágazatnak nem támogatásra, hanem összehangolt befektetésre van szüksége! Ha a közfinanszírozásból egy részterületre nagyobb figyelmet kell fordítani, akkor a kevésbé sürgős feladatokra érdemes a magánszolgáltatókat és más magánforrásokat tervszerűen, szabályozottan, kontrolláltan meginvitálni - írták az összefoglalóban.

A TEREK Egyesületről
A 2010. december 15-én alakult Terápiás Együttműködésért az Egészségügyben Közhasznú Egyesület (TEREK Egyesület) fő célkitűzése a terápiamenedzsment fejlesztésének elősegítése. Szándéka és törekvése a különböző szakmák, tudományágak és érintettek közötti együttműködés, valamint az ügyfélközpontú szemlélet fejlesztése hazánkban, mely magasabb minőségi szintű szolgáltatásokat eredményez az egészségügyben. Az egyesület elnöke dr. Lantos Zoltán, a tagok sokféle szakterületet képviselnek: orvosok, gyógyszerészek, közgazdászok, jogászok, mérnökök számos szféra így a civil szervezetek, egyetemek, vállalatok, államigazgatás, egészségügy, egészségipar, szolgáltatói szektor képviseletében. Az elmúlt egy évben az egyesület a konferencián közreadott Terápiás együttműködések rendszere című Fehér Könyv kidolgozásával foglalkozott, különböző szakterületek képviselőinek szoros együttműködésében.

A következő rendezvény információi