Térségi integráció és a kórházinformatika

Az év végéhez közeledve a Kórház szaklap Temesfői Zsoltot, a GlobeNet Zrt. vezérigazgatóját többek között arról kérdezte, hogyan látja a közeljövőben várható nagytérségi integráció informatikai kihívásait?

– A nagytérségi integráció nekünk is komoly feladatot jelent majd a következő hónapokra, évekre. Úgy véljük, regionális szinten mindenféleképpen szükséges a centralizáció, számtalan előny származik majd a komplex regionális megoldásokból. Ám azt tudomásul kell venni, hogy ilyen mértékű rendszerintegráció nem valósítható meg egyik pillanatról a másikra, hanem hosszabb folyamat eredménye. Azt is látni kell, hogy a jelenlegi egészségügy sok mindent kibírt, de ezek a feladatok önmagukban is nagyon komoly kihívás elé állítják egészségügyi szolgáltatókat, kórházakat. Az átalakulási folyamat részévé kell tenni a hatékonyabb informatikai tevékenység megvalósítását, de előtte tisztázni kell, hogy mi az az egészségügyi szolgáltatási portfólió, amit meg kell valósítani.

Az integráció tervezésének sarokköve az informatikai integráció tervezése, az átalakulást le kell követni az informatikai rendszerekkel, és ehhez elengedhetetlen a megfelelő informatikai szolgáltatási struktúra kialakítása. Összességében kijelenthető, hogy a centralizációs folyamat – a telemedicina lehetőségeivel kiegészítve – nagymértékben növelheti az intézményrendszer költséghatékonyságát.

– Milyen kihívásokat jelent a centralizáció informatikai hátterének kialakítása?
– Pontosan ez lehet az átalakulás egyik legnagyobb korlátja, hiszen a teljes centralizációt képes megbuktatni, ha nem megfelelő szolgáltatási struktúrát és lehetőségeket biztosít a rendszer. Mi már több kórház integrációjára készítettünk terveket, de egy ilyen regionális rendszer kialakítása óriási feladat. Az adatbázisok globális konverziója, a működési struktúrák meghatározása és beállítása, az intézményi munkafolyamatok kialakítása, a szervezeti struktúra modellezése mind-mind olyan feladatok, amelyeket csak megfelelő informatikai háttérrel lehet megvalósítani. Ám azt is tudomásul kell venni, hogy az informatika csak eszköz. Márpedig nem az eszköz szabja meg az intézményi struktúrát, hanem először van szükség a struktúra kialakítására és a szakmai döntésekre, és csak utána jöhet az informatika. Bár mindenki ezt szeretné, de az informatika önmagában nem tehet rendet, mert nem az a feladata. Egy informatikai rendszer akár a káoszt is képes tökéletesen modellezni, attól a káosz még káosz marad.

– Milyen szerepet játszik a következő években az ellátás szervezésében és támogatásában az informatika?
– Minden egészségügyi rendszer számára a pénzhiány jelenti a legnagyobb kihívást, Magyarországon sincs ez másképp. Tudomásul kell venni, hogy pénz nélkül a fennálló problémákra nem lehet megoldást találni. Amennyiben pénzhiány esetében nem tudnak többletforrást tenni a rendszerbe, nincs más lehetőség: költséget kell csökkenteni. Ezek a költségek érinthetik szélesebb spektrumban az intézmények szolgáltatási és egyéb beszerzéseit, és nagyon komoly minőségi romlást idézhetnek elő az ellátás színvonalában. Jó informatika nélkül viszont nem oldható meg a változtatás. Ha ezen az eszközrendszeren spórolni akarunk, megfelelő tudású és komplexitású informatikai háttér nélkül nem tudjuk irányítani és kontrollálni azokat a folyamatokat, amelyek hatékonyabbá tehetik az ellátást. A jelenleg folyó egészségügyi integrációs folyamatban fel kellene értékelődnie az informatikának, mert megfelelően jól működő informatika nélkül lemenedzselhetetlen a változás. Ez önmagában óriási kockázatot a rendszer átalakítói számára. De mindenki megnyugodhat: mi készen állunk a változások határozott támogatására.

A teljes interjú a Weborvos Pro-n.