A botlásokkal teli kísérletezés időszakában újabb pazarlás várható az ellátási rendszerben.
Négy bomba ketyeg az egészségügyi ellátásban, fogalmazott a civil Tét Kör tegnap esti, egészségüggyel foglalkozó összejövetelén Bodrogi József a Pozsonyi Házban. Az egészségügyi közgazdász szerint a humánerőforrás hiánya, a kapacitások elosztása, a forráshiány és a gyógyszerkassza okozzák a legnagyobb gondot.
A négy elem közül László Imre, a Központi Honvédkórház és a Szent Imre Kórház korábbi főigazgatója szerint a legsúlyosabb probléma az orvosok elvándorlás: naponta három orvos hagyja el az országot az alacsony fizetés és a szakmai megbecsülés hiánya miatt. Az orvosok átlag bruttó bére 242 ezer forint, míg a rezidensek kevesebbet keresnek egy utcaseprőnél. A bérek csökkenése 2004 óta tart, 2003-ban ugyanis még magasabb volt az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak bruttó keresete, mint a nemzetgazdasági átlag, mára pedig húsz százalékkal alacsonyabb. Bodrogi József szerint négy éven át legalább ötven-ötven milliárd forinttal kellene emelni a rendszerben dolgozók bérét.
A civil kör összejövetelén afféle látlelet készült az egészségügy gondjairól, amelyek egy részére a Semmelweis Terv adhat segítséget Sinkó Eszter szerint. Az egészségügyi közgazdász úgy látja, hogy mind a betegellátásban, mind a finanszírozásban mutatkozó fragmentáltság megszüntetését segítheti a terv ellátásszervezői funkciója, ám csak akkor, ha megfelelő ösztönzőt társítanak ehhez a feladathoz. A most zajló államosítás azonban nem segít a széttördeltség oldásán, hanem inkább időrabló lépés és rengeteg energiát emészt fel, mert az állam nincs felkészülve erre a feladatra – ezt bizonyítja, hogy eddig sem sikerült jól ellátnia ellátásszervezői szerepét.
A szakember szerint a szervezésre hivatott, az egészségügyi háttérintézményeket integráló GYEMSZI egyelőre nem tudja, pontosan milyen feladatokat kell ellátnia, sőt: még keresi saját helyet a rendszerben a hatalmas intézmény. László Imre szerint a botlásokkal teli kísérletezés időszakába újabb pazarlás várható a rendszerben.
A hosszú várakozás és az ellátás minőségével való elégedetlenség miatt egyre több beteg keresi a magánellátókat – a GfK kutatásai szerint az elmúlt néhány évben négyszeresére nőtt arányuk –, ami a rendszer horizontális kettészakadáshoz vezethet Sinkó Eszter szerint, tovább nehezítve az állami ellátás helyzetét.
A nagyobb odafigyelést, a bajukkal való törődést még a gyors ellátásnál is jobban igénylik a betegek, legalábbis ez derült ki Erős László, a Sanofi-Aventis Zrt. orvosigazgatójának tapasztalataiból. A gyógyszergyár országot bejáró lakossági egészségvonatának szolgáltatásaiért sorba álltak az emberek, akik saját állításuk szerint azért vártak türelmesen, mert végre megbeszélhették problémáikat az orvosokkal. A gyógyszergyár küldetése szerint nemcsak a gyógyszergyártás fejlesztése fontos, hanem részt kell vállalnia a társadalom egészségnevelésében – az erőforrásokat úgy kell allokálni, hogy a terápiás megoldás része legyen ismeretátadás.