• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

      Bőrrák megelőzés – praktikus tanácsok

    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

      Egynapos sebészetet adtak át Karácsony Gergelyék

    • Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

      Új fejezet a műtétben, diagnosztikában Szabolcsban

    • Országszerte fejlesztik az egynapos sebészeti részlegeket

      Országszerte fejlesztik az egynapos sebészeti részlegeket

Titokban nem lehet reformot csinálni

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

Horváth Ágnes, Bokros Lajos, Csehák Judit, Draskovics Tibor, Jávor András, Pusztai Erzsébet és Gógl Árpád az egészségügyről.

Lengyel László
Fehér zászlóval is nehéz átmenni a hídon, hiszen minden oldalról lőnek – érzékeltette a Pénzügykutató Rt. által szervezett egészségpolitikai fórum szervezési nehézségeit a cég vezérigazgatója. Lengyel László szerint titokban nem lehet reformot csinálni. Nyilvánosság előtt, vitákban, a szakértők, s a különböző politikai oldalak szakmai érveinek figyelembevételével lehetséges „kikecmeregni" a jelenlegi nehézségekből. Függetlenül, s tisztességesen kell dolgainkat intéznünk – mondta, s ezzel kezdetét vette a Pénzügykutató második egészségpolitikai fóruma, amelynek első előadója az egészségügyi minisztérium államtitkára volt.

A magyarok betegen öregek>>
Statisztikai adatokat ismertetett előadásában Horváth Ágnes. Bár

Horváth Ágnes
nő a születéskor várható élettartam, e többletéveket betegek töltik el a magyarok. Drámai változás várható a lakosság korösszetételében is: míg 1995-ben 14 százalék volt a 60 éven felüliek, s 27 a 19 év alattiak aránya, 2050-re gyakorlatilag megfordul a trend. Az előrejelzések szerint a lakosság 26 százaléka 60 éven felüli lesz, s csak 19 százaléka 19 év alatti. A 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 30 százalékkal haladja meg az uniós átlagot, s míg az EU-ban stagnál, nálunk nő az aktív kórházi esetek száma. Ezzel együtt – tette hozzá – a kórházi ágyak 25 százaléka folyamatosan kihasználatlan. Annak érzékeltetésére, hogy miért kell bizonyos betegségeket olyan intézményekben, illetve centrumokban kezelni, ahol nagy számban fordulnak elő az adott esetek, a szélütött és infarktusos betegek 30 napon belüli elhalálozásának arányáról szólt. Ott, ahol 400 alatt volt a szélütéssel kezeltek száma 15,3, ahol viszont 700 feletti 11,7 százalékot ért el a betegek elvesztésének aránya. Az infarktus esetében e számok még látványosabbak: 100 kezelt eset alatt 23,8, 300 felett viszont már csak 14,2 százalékot volt az egy hónapon belül elhaltak aránya.

Verseny vagy szolidaritás?>>

Bokros Lajos
Sokak szerint ezek szembenálló fogalmak, holott akár elismerjük, akár nem verseny mindenképp van – állította Bokros Lajos. Csakhogy e versenyfutás céljai most nem a betegek, hanem a szolgáltatások illetve a betegek pénze helyett az állami források. A betegek helyzetének megerősítéséhez az szükséges, hogy magánbiztosítók versengjenek értük, míg a szolgáltatók a biztosítók pénzéért: ez teszi érdekeltté az utóbbiakat abban, hogy ugyanazért a pénzért jobb szolgáltatást nyújtsanak. Nem az a kérdés – tette hozzá -, hogy a pénz sok vagy kevés, hanem az, hogy mit kapunk érte.

A CEU vezérigazgatója leszögezte: több pilléres rendszerre van szükség, de nem az amerikai modellre. A társadalombiztosítás, mint kisegítő, nem kizárólagos és nem uralkodó forma a bokrosi koncepcióban megmaradna. A jövedelemnélküliek számára az állam vásárolna minimális biztosítást, a finanszírozás pedig három csatornás lenne. 1. A minden jövedelem – beleértve a nyugdíjat is – után fizetendő egészségügyi adóhoz társulna 2. elemként a minden 18 év feletti számára kötelező magánbizosítás, amelyet kiterjedt önrész – mint 3. komponens – egészítene ki. A biztosítás két pilléres lenne: mindenki egyszerre tartozna a társadalombiztosításhoz és egy magánbiztosítóhoz. E duális rendszer minden szinten fennmaradna: a szolgáltatóknak a tb-vel és a magánbiztosítóval egyaránt szerződniük kellene, s mindketten finanszíroznák az egészségügyi szolgáltatásokat. (Bokros Lajos elveti az alapcsomagos rendszert, ami szerinte csak arra jó – mint azt már egy korábbi előadásában is kifejtette -, hogy a pártoknak legyen min veszekedniük.) A két biztosító egymást is ellenőrizné, s mindkettőt az állami felügyelet.

Mindezek eredményeként megkezdődhetne a tulajdonformák versenye, szabaddá válna a vállalkozás, a csődeljárás és a felszámolás veszélye hatékonyságra ösztönözné a szolgáltatókat. Megszűnne az egészségügyiek közalkalmazotti státusza, s mint Bokros Lajos fogalmazott, végre egyértelműen kiderülne, hogy sok-e az orvos vagy kevés, ki jó, s ki kevésbé jó szakember. Mindezek eredményeként pedig – többek között az önrész révén – megszűnne a hálapénz gazdasági alapja.

Az előtakarékossággal most sem számolnak>>
Bár Csehák Judit, a Betegjogi Közalapítvány elnöke abban

Csehák Judit
egyetértett Bokros Lajossal, hogy vízszintesen, s nem függőlegesen „osztja fel" az egészségbiztosítást, sok ponton – például a nyugdíjak adóztatását illetően - vitatkozott vele. A volt egészségügyi miniszter lényegesen nagyobb szerepet szánna – derült ki – az öngondoskodás előtakarékossági formájának, lényegében az egészségpénztáraknak.

Ma alig fél millió egészségpénztári tagot tartanak nyilván Magyarországon, s ennek sokféle oka van. Szerepet játszik benne többek között, hogy az emberek változatlanul teljes körű állami ellátásra várnak, de igen gyakori ok az is, hogy aki szívesen fizetne tagdíjat annak nem futja rá minimálbéréből. S kísért a magyar átok, az évente változó szabályok. Itt is hátrányként jelentkezik, hogy nincs pontosan meghatározva, milyen ellátás jár állampolgári jogon, s mit finanszíroz a társadalombiztosítás. Mint ahogy az is igaz, összehangolatlan az állami-társadalombiztosítási-egészségügyi illetve az egészségpénztári szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás. Egy biztos: a most formálódó egészségügyi reform változatlanul nem számol a pénztárakkal.

Reformkényszer a köbön

Draskovics Tibor
Egészségügyi reform nem lesz, hanem zajlik – jelentette ki Draskovics Tibor. Az Államreform Bizottság elnöke szerint van világos program, igen komoly politikai elhatározottság, s a korábbinál nagyobb kényszer a végrehajtásra. Nincs viszont világosan szabályozva, hogy mit, mikor, milyen szinten kell kapniuk a betegeknek, a kapacitások pedig lényegében történetileg alakultak olyanná, amilyenek. Ezeken a pontokon – s a társadalombiztosításnál is – be kell avatkozni, bár a volt pénzügyminiszter szerint ezek együttesen sem érintik az egészségügy valamennyi problémáját.

A vizit- és kórházi napidíjjal, valamint a gyógyszerár-támogatással a fogyasztói magatartást kívánja befolyásolni a kormány, miközben választ kell adnia arra is: miként lehet olyan betegút szabályozást felvázolni, amelynek eredményeként nem a beteg tájékozottsága, kapcsolatai és pénze dönti el, hogy hol, milyen szolgáltatást kap. Meg kell szabadulni a mesterséges kereslettől. Ezzel kapcsolatban példaként említette a támogatott gyógyszereken belül a drága készítmények irányába való kereslet-eltolódást. Azt is elmondta, hogy 2008-tól a tb-n belül kisebb, elkülönül kasszák kialakítására kerül sor.

Arról, hogy milyen biztosítási rendszer lesz, év végén illetve jövő év elején dönt a kormány. Draskovics szerint kizárólag a társadalombiztosításon belüli egy-két biztosítós változat jöhet szóba.

Öregek, szegények és betegek leszünk>>
A világ demográfiai helyzetének drámai alakulását egy adattal bizonyította Jávor András egészségügyi szakértő: 2040-ben Japán és Kína lakosságából többen lesznek a 65 éven felüliek, mint az USA-ban, s az Európában élők összesen. A legpesszimistább előrejelzés szerint ötven év múlva 7,5 millió lakosa lesz Magyarországnak.

Az elöregedés, az elszegényedés, s a gazdasági problémák miatt növekvő morbiditással kell számolni. A kizárólag munkajövedelemeken alapuló járulék, valamint az önrész – mint például a vizitdíj – nem növelhető, ezért szélesíteni szükséges az adóalapú – fogyasztási és jövedéki - forrásteremtés lehetőségét. Vagy egységes járulékrendszerre – amely egyaránt kiterjed a bérből és fizetésből, valamint a kamatokból, tőkejövedelemből, bérletből stb. élőkre – vagy egységes egészségügyi hozzájárulásra van szükség. Vitatta Draskovács „kis kasszák" elméletét, mondván: a tb kasszáknak átjárhatóknak kell lenniük.

 Biztosítási ágak igen, több biztosító nem>>
Mindenki úgy érzi, hogy kívülálló, s vele szemben kívánják

Pusztai Erzsébet
megcsinálni az átalakítást – mondta Pusztai Erzsébet egészségpolitikus. Felelős tulajdonos nélkül nincs felelős gazdálkodás, a struktúraátalakításhoz tehát a kapacitások átrendezésén kívül más is kell. A több biztosítás rendszerben sok a kockázat – figyelmeztetett -, az ápolásbiztosításnak, a foglalkoztatás-egészségügyi, vagy a balesetbiztosításnak, mint önálló ágaknak viszont van létjogosultságuk. A vizitdíj elvével egyetértett, ám úgy vélte, meg kell határozni azoknak az egészségügyi szolgáltatásoknak, illetve azoknak a betegeknek, instabil állapotú embereknek a körét amikért, illetve akiknek nem kell fizetniük.

Első az alap- és a sürgősségi ellátás>>

Gógl Árpád
Az első orvoshoz fordulás fontosságáról szólt Gógl Árpád volt egészségügyi miniszter. Ismertette a Szonda-Ipsos 1999-2000-ben végzett vizsgálatát, amelyből kiderült: az idősek 80 százaléka szociális gyökerű gondjaikkal fordul orvoshoz. Az alap- és a sürgősségi ellátás, ezek a „nagy falatok", elsőrendű feladatok, hangsúlyozta egykori tárcavezetői hitvallásához híven Gógl. (Az előadónak az egészségügyi ellátást, s a biztosítási rendszert érintő koncepciója - amely a Magyar Szemle októberi számában jelent meg.)

Legolvasottabb cikkeink