Több a rákos gyerek, de az esélyeik is jobbak

Egyre több kisgyereknél diagnosztizálnak valamilyen típusú daganatos megbetegedést világszerte és itthon is. Az elszomorító adatok mellett azonban a kicsik gyógyulási és túlélési esélyei is nőttek az elmúlt évtizedben. A hazai gyermekonkológia helyzetét nemrégiben Dr. Schuler Dezső, a Semmelweis Egyetem emeritusz professzora tekintette át elemző tanulmányban.

„A rosszindulatú betegségek gyógyíthatósága az elmúlt fél évszázadban szinte forradalmi változáson ment át. Az 1960-as évek elején az egyik leggyakoribb malignitásból, az akut limfoid leukémiából (ALL) a betegek kevesebb, mint 5 százaléka gyógyult meg, míg ma e gyermekek több mint háromnegyede (79 százaléka) él" - olvasható Schuler professzor A gyermekonkológia helyzete Magyarországon című tanulmányában.

Ehhez a javuló tendenciához persze a hatvanas évek végétől sorra megjelenő kemoterápiás szerek is szükségesek voltak, valamint sok kutatás és orvosi tapasztalat a kezelések során. 1971 óta itthon a daganatos gyerekek kezelése egy központban koncentrálódik és Európában harmadikként Országos Gyermektumor Regiszter létesült. Kérdéses azonban, hogy az orvostudomány fejlődése lépést tud-e tartani az egyre növekvő gyermekbeteg-számmal.

Évi 1-2 százalékkal emelkedik a beteg gyerekek száma
A gyermekkori tumoros-leukémiás megbetegedések gyakorisága ugyan elenyésző a felnőtt megbetegedések számához képest, 100 000 gyerekből csupán 16 esetben fordul elő, ami évi 230-240 esetet jelent. A felnőtteknél ez a szám körülbelül ennek az ötvenszerese (566 fő a 100 000-ból.). Mégis aggasztó ez a statisztika, hiszen az 1-14 éves kor közötti a gyerekeknél ez a leggyakoribb halálozási ok, ráadásul az utóbbi három évtizedben évi mintegy 1,5-2 százalékkal emelkedett a daganatos gyerekek száma. Noha az esetek többségében a kialakulás okaira nem derül fény, de az erősödő káros környezeti hatások mindenképpen a lista elején vannak.

„Természetesen a primer profilaxishoz tartozik a karcinogén behatások kerülése, és az egészséges életmód: az aktív és passzív dohányzás, az ionizáló sugárzás, számos karcinogén vegyszer és kemoterápiás gyógyszer szedésének kerülése. Ezek azonban rendszerint már a felnőttkorban megjelenő tumorokat, leukémiákat okoznak. Malignus tumorokra hajlamosítanak bizonyos infekciók is, mint például a B-vírus okozta hepatitis vagy a mononucleosis.

A gyakorlatban is bizonyított megelőzés, hogy azokban az országokban, ahol előírták a B-vírus hepatitis elleni oltást, szignifikánsan csökkent a májkarcinómák száma. Egyes adatok szerint a D3-vitamin normális szintjének fenntartása szintén a primer profilaxist szolgálja, mivel az intracelluláris kalcitriol a sejtek proliferációjának szabályozásában játszik szerepet" - magyarázza a tanulmányban a professzor.

A gyerekekben gyorsabban nőnek a daganatok
A megelőzésen kívül a legfontosabb a korai diagnózis, ami a gyerekek esetében még jelentősebb, mivel az ő esetükben a daganatok gyorsabban nőnek és hamarabb adnak áttétet. „A korai diagnózisra kitűnő lehetőség a csecsemő- és gyermekkorban előírt kötelező orvosi vizsgálatok, de ezek sajnos számos esetben nem megfelelő gondossággal történnek" – hívja fel a professzor ebben a témakörben is a szakmai tévedés lehetőségére a figyelmet a tanulmányban. Gyakran a szülők sem ismerik fel időben a jeleket, ami főként az általános tájékozatlanságnak tudható be. Ilyen például az úgynevezett Ewing-szarkóma (csontdaganat), amelynél itthon viszonylag gyakori, hogy egy hónap is eltelik az első tünetek (elhúzódó fájdalom, duzzanat) megjelenésétől, mire a szülők orvoshoz viszik a kicsit.

Finanszírozási-és utánpótlási gondokkal küzdenek az intézetek
A hazai gyermekonkológiában egyre nagyobb probléma, hogy gyermekonkológusok és szakápolók utánpótlása évről évre csökken. Ehhez társulnak még a finanszírozási gondok is, miközben a szakemberek a rákos betegségek korai felismerését segítő intézkedéseket is sürgetik. „El kell érnünk, hogy a korai felismerés, s így több gyermekélet megmentése érdekében nagyobb szerepet kapjon a gyermekonkológia az orvosképzésben és -továbbképzésben. Szükséges továbbá, hogy a rosszindulatú megbetegedések tüneteivel, az időben orvoshoz fordulás jelentőségével a lakosság jelenleginél nagyobb hányada tisztában legyen" - összegzi a tanulmányban Schuler professzor.