Több mint kétszáz betöltetlen védőnői állás

Jelenleg 225 betöltetlen védőnői állást tartanak nyilván, miközben a védőnők negyede többet dolgozik az előírtnál. A Kossuth Rádió összeállításából kiderült: az elöregedő szakma iránt csak a legelhivatottabb fiatalok érdeklődnek. A Napközben műsorában megszólaló egykori védőnő elmondta: 22 év után váltott, mert két diplomával, folyamatos helyettesítésekkel 109 ezer forintot vitt haza, most pedig ennek a dupláját keresi.

Békés megyében az sem ritka, hogy átmenetileg akár ötszáz gyermeket kell gondozniuk a védőnőknek. Hegyi Gáborné, az orosházi-szarvasi kistérség vezető védőnője elmondta: a feladatok átcsoportosítása jelenthetne megoldást, például ne legyen mindig kötelező a kijárás, az anyukák viszont igénylik a 24 órás szolgálatot. Egyikük így fogalmazott: az interneten sok butaságot olvasni, jobb a szakemberekben bízni.

Lőrinczi Orsolya területi védőnő, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara védőnői tagozatának országos tagozatvezető-helyettese rámutatott: 1915-ban azért hozták létre a védőnői hálózatot, hogy javítsák az 1 százalékos csecsemő halandósági arányt – amely mára egy ezrelék alá csökkent – és eloszlassák a babonákat. A WHO csodájára jár a magyarországi átoltottsági adatoknak, idehaza hat éves korig a gyermekek 96 százaléka megkapja a kötelező védőoltásokat, ez pedig döntően a védőnők érdeme – hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy a védőnő az egyetlen, aki „körzetben mozog", és nemcsak felvilágosítja a szülőket az egészséges életmódról, táplálkozásról, a baba ápolásáról, a szociális ellátásokról, hanem járványügyi feladata is van.

A törvényi előírás szerint legfeljebb 250 gyermek tartozhatna egy védőnői körzethez, a gyakorlatban azonban a 300-as létszám sem ritka. Pedig becsülettel maximum 180 gyermeket lehetne ellátni – hívta fel a figyelmet Lőrinczi Orsolya, megjegyezve: sokszor a védőnők lelkiismeretén, teherbírásán múlik, mennyi energiát fordítanak pluszban például a helyettesített körzetekre. Az adminisztráció rengeteg időt emészt fel, ráadásul az önkormányzatok szolgálati telefont sem biztosítanak, így sokszor saját költségen kell visszahívni a szülőket. A védőnők többnyire gyalog közlekednek, de tudnak olyan munkatársról is, aki lóval járja a tanyavilágot.

A kamara azt szeretné, ha a törvényhozók meghallgatnák a „területen", iskolákban dolgozó védőnőket, javaslataikat pedig figyelembe is vennék. Ezek közé tartozik, hogy szponzorokat lehetne bevonni a védőnői szolgálatba, valamint szabályozni kellene a munkaruha, az adminisztráció és a közlekedés kérdését.